A török államfő augusztus 20-án érkezik Magyarországra, ekkor magyar–török csúcstalálkozó lesz a Karmelitában. Megtudakoltuk, miről lehet majd szó.
Augusztus 20-án egynapos látogatást tesz hazánkban Recep Tayyip Erdoğan török elnök. De vajon miről lesz szó? Erről kérdeztük Egeresi Zoltán Törökország-szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
Mint Egeresi elmondta: a felek előkészítik a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács következő ülését, amelyet az év végén tartanak meg Budapesten.
„A mostani találkozó ennek csak egyfajta nyitánya, nem hiszem, hogy nagy bejelentések követnék. Orbán Viktor alapvetően baráti látogatásra várja Erdoğant, amit az is jelez, hogy éppen a nemzeti ünnepre időzítette a meghívását. Ráadásul addigra megkezdődik az atlétikai világbajnokság is, vagyis
több szempontból is nagyon jól lehet reprezentálni, milyen jó formában van a magyar főváros”
– mondja Egeresi Zoltán.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa szerint a találkozón három nagy témakört azért valószínűleg érinteni fognak. Az egyik a szokásos migrációs kérdés, ami a törököknek ugyanolyan fontos, mint nekünk: Törökország a Balkán kapuja, így az Afganisztánból, Szíriából vagy más országokból érkező migránsokkal kapcsolatos problémák mindennaposak.
Ezt is ajánljuk a témában
A török államfő az egyik legjobban védett személy a világon. Horváth József biztonságpolitikai szakértő elmondta a Mandinernek, mi az oka a szigorú védelemnek.
A második a biztonságpolitika kérdése. Magyarország és Törökország az orosz–ukrán háború ügyében hasonló álláspontot képvisel. Orbán Viktor még márciusban a Türk Tanács ankarai ülése után kijelentette, hogy a türk államok „a béke hangját erősítik”, illetve hogy „Magyarország számára a legfontosabb az emberéletek mentése, és emberéleteket csak békével lehet menteni. Ezért Magyarország azt képviseli, hogy legyen minél hamarabb tűzszünet, és legyenek béketárgyalások.”
Egeresi Zoltán szerint
Törökország ugyanezt a gondolatot vallja a magáénak,
azzal a különbséggel, hogy geopolitikai súlyából fakadóan valamennyivel nagyobb ráhatása van az ukrajnai eseményekre, így az oroszoknak is jobban kell kalkulálnia például a török politika változásaival.
A gazdaságpolitika szintén nagy valószínűséggel szóba kerül majd a karmelita kolostor falai között, különös tekintettel az uniós gabonaszállítási megállapodás megújítására, valamint az energetikai együttműködésre.
Magyarország számára Törökország nagyon fontos partner az energiaellátásban: hazánk földgázellátását alapvetően a Török Áramlat vezeték biztosítja, és szeretnénk a fosszilis üzemanyagot visszagázosító török LNG-terminálokhoz is hozzájutni – utóbbiról már egy ideje folynak a tárgyalások
„Ami még felvetődhet esetleg, az
a két ország közti hadiipari együttműködések köre.
Mint ismeretes, a Magyar Honvédség 2020 decemberében bejelentette, hogy a Honvédelmi és haderőfejlesztési program részeként 300 darab, négykerék-meghajtású, páncélozott, többcélú harcjárművet vásárol. A választás a török Nurol Makina által kifejlesztett és gyártott, már harci tapasztalatokat is gyűjtött Ejder Yalçın többcélú, moduláris járművekre esett; ez magyarul a Gidrán nevet kapta. Ezenkívül természetesen felmerülhet még a vasárnapi csúcstalálkozón Svédország NATO-csatlakozásának kérdése, illetve az a fontos évforduló is, miszerint éppen idén száz éve, hogy a modern kori Törökország – amely októberben ünnepli századik születésnapját – és Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített. Európában mi voltunk ebben az elsők, így a 2024-es esztendő, erre is emlékezve a két ország közös kulturális éve lesz" – említ még néhány potenciális témát Egeresi Zoltán.
A szakértő hozzáteszi azt is, hogy személyesen Orbán Viktor és Erdoğan, illetve a magyar és a török nemzet között remek a viszony:
Törökország az a középhatalom, amivel jelenleg talán a legjobb Magyarország kapcsolata.
Ezt is ajánljuk a témában
Másfél évszázad oszmán kori pusztításától a mai geopolitikáig: nagyon összetetten kell, hogy gondolkodjunk Törökországról és a törökökről. Történészekkel beszélgettünk a nagy magyar törökkérdésről!
Nyitókép: Recep Tayyip Erdoğan és Orbán Viktor 2019. november 7-én a budapesti Várkert Bazárban tartott sajtótájékoztatón. (Kisbenedek Attila / AFP)
A megfelelő szög és tartás mellett a jó képekhez nélkülözhetetlen a mosoly – derült ki a videóból.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden Kaposváron folytatta vidéki kampánykörútját.
Ugyanezekért a mondatokért Orbán Viktort idegengyűlölőnek titulálták.
Teszi a dolgát vagy nincs más dolga? Ez a nap sem telik el magyarellenes kifakadás nélkül.
A kormányfő szerint békét kell teremteni, és mivel a Nyugat finanszírozza, nekik kell tenniük a befejezéséért is.
Mit gondolnak, hány évet érdemelnének és hányat fognak kapni mindazok, akik ebben rész vettek, akik ebben segítettek?
Az államtitkár szerint az „Egység a sokféleségben szlogen ma már sehol sincs”.
A volt miniszterelnök azt is kijelentette, hogy „természetesen ez nem ugyanaz az Európai Unió, mint az akkori”.
