Ezekről beszélgethet majd Orbán és Erdoğan

Augusztus 20-án egynapos látogatást tesz hazánkban Recep Tayyip Erdoğan török elnök. De vajon miről lesz szó? Erről kérdeztük Egeresi Zoltán Törökország-szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Mint Egeresi elmondta: a felek előkészítik a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács következő ülését, amelyet az év végén tartanak meg Budapesten.

„A mostani találkozó ennek csak egyfajta nyitánya, nem hiszem, hogy nagy bejelentések követnék. Orbán Viktor alapvetően baráti látogatásra várja Erdoğant, amit az is jelez, hogy éppen a nemzeti ünnepre időzítette a meghívását. Ráadásul addigra megkezdődik az atlétikai világbajnokság is, vagyis 

 – mondja Egeresi Zoltán.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa szerint a találkozón  három nagy témakört azért valószínűleg érinteni fognak. Az egyik a szokásos migrációs kérdés, ami a törököknek ugyanolyan fontos, mint nekünk: Törökország a Balkán kapuja, így az Afganisztánból, Szíriából vagy más országokból érkező migránsokkal kapcsolatos problémák mindennaposak. 

A második a biztonságpolitika kérdése. Magyarország és Törökország az orosz–ukrán háború ügyében hasonló álláspontot képvisel. Orbán Viktor még márciusban a Türk Tanács ankarai ülése után kijelentette, hogy a türk államok „a béke hangját erősítik”, illetve hogy „Magyarország számára a legfontosabb az emberéletek mentése, és emberéleteket csak békével lehet menteni. Ezért Magyarország azt képviseli, hogy legyen minél hamarabb tűzszünet, és legyenek béketárgyalások.” 

Egeresi Zoltán szerint 

 azzal a különbséggel, hogy geopolitikai súlyából fakadóan valamennyivel nagyobb ráhatása van az ukrajnai eseményekre, így az oroszoknak is jobban kell kalkulálnia például a török politika változásaival. 

A gazdaságpolitika szintén nagy valószínűséggel szóba kerül majd a karmelita kolostor falai között, különös tekintettel az uniós gabonaszállítási megállapodás megújítására, valamint az energetikai együttműködésre. 

Magyarország számára  Törökország nagyon fontos partner az energiaellátásban: hazánk földgázellátását alapvetően a Török Áramlat vezeték biztosítja, és szeretnénk a fosszilis üzemanyagot visszagázosító török LNG-terminálokhoz is hozzájutni – utóbbiról már egy ideje folynak a tárgyalások 

„Ami még felvetődhet esetleg, az 

 Mint ismeretes, a Magyar Honvédség 2020 decemberében bejelentette, hogy a Honvédelmi és haderőfejlesztési program részeként 300 darab, négykerék-meghajtású, páncélozott, többcélú harcjárművet vásárol. A választás a török Nurol Makina által kifejlesztett és gyártott, már harci tapasztalatokat is gyűjtött Ejder Yalçın többcélú, moduláris járművekre esett; ez magyarul a Gidrán nevet kapta. Ezenkívül természetesen felmerülhet még a vasárnapi csúcstalálkozón Svédország NATO-csatlakozásának kérdése, illetve az a fontos évforduló is, miszerint éppen idén száz éve, hogy a modern kori Törökország – amely októberben ünnepli századik születésnapját – és Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített. Európában mi voltunk ebben az elsők, így a 2024-es esztendő, erre is emlékezve a két ország közös kulturális éve lesz" –  említ még néhány potenciális témát Egeresi Zoltán.

A szakértő hozzáteszi azt is, hogy személyesen Orbán Viktor és Erdoğan, illetve a magyar és a török nemzet között remek a viszony:

Nyitókép: Recep Tayyip Erdoğan  és Orbán Viktor 2019. november 7-én a budapesti Várkert Bazárban tartott sajtótájékoztatón. (Kisbenedek Attila / AFP)