Például végre lesz valaki, aki elég bátor, s ki meri jelenteni, hogy „a gravitáció ma már irreleváns”. Hiszen a gravitáció csak az univerzum törpe kisebbségére, jelesül főként az égitestekre és környezetükre igaz, a világűr többi 99,99 százalékára nem – ergo megint egy domináns kisebbség nézőpontja lett a norma. Továbbmegyek: ez a gravitációnak nevezett, elavult etalon nem egyforma két égitestnél, tehát szó sincs arról, hogy bináris lenne (vagy van, vagy nincs), sokkal inkább egy nonbináris skáláról van szó; a Földön erősebb, a Marson gyengébb, ráadásul ez folyton változhat egy égitest életében, annak függvényében, milyen vonzónak érzi magát.
Nem következik más ebből, elvtársak, mint a haladó kötelesség,
véget vetni a bolygónormatív törpe kisebbség uralmának, fizessenek a gázbolygók!
És gondoljunk azokra, akik talán nem mernek önmaguk lenni!
Lehet, hogy a Földre is csak a bigott ciszcsillagászok erőltették rá, hogy egy szénalapú életre alkalmas, 1g-s gravitációval vegetáló, hatmilliárd tonnás bolygónak vallja magát, s igazából nem érzi jól magát a kérgében (ezt a Nyugaton úgy mondják, planetodiszfóriában szenved). Simán lehet, hogy négy kisbolygóként boldogabb lenne – nekünk pedig ideje lenne megérteni, hogy mindenkinek joga van identitása saját meghatározásához, sokszor csak bátorítás kell az ilyeneknek.