A német radikális párt már nem akar kilépni az EU-ból, ugyanakkor új alapokra helyezné az európai közösséget.
A jövő évi európai parlamenti választáson nagy áttörésre számító, rendszerkritikus párt nézetei kritikusak az EU-val szemben is. Miután az AfD a napokban mutatta be vezető jelöltjeit az EP-választási listájukra, bemutatták Európa-politikájuk lényegi üzeneteit is.
A vasárnap elfogadott EP-választási programjukban az áll: az EU szerintük egy „bukott projekt”,
amit újra kell szervezni az európai nemzetek konföderációjaként
– írja az Euractiv.
Az AfD szerint az EU-t nem lehet megreformálni, az a jelen formájában elbukott, és ezért más modellre kell áttérni. A párt törekvése az európai nemzetek föderációjának megteremtése, ami gazdasági és érdekközösségként funkcionálna, ugyanakkor a tagállamok szuverenitása megmaradna.
A német párt programja szerint az EU minden alapvető területen elárulta az embereket, többek között a migrációs és a klímapolitikában is. Az AfD továbbra is elutasítja az eurót mint fizetőeszközt (a párt eredetileg euró-kritikus közgazdászok és értelmiségik közösségeként alakult), valamint kritikusak az EU szankciós politikájával szemben is. „Minden Európán kívüli nagyhatalom európai kül- és biztonságpolitikai dominanciáját elutasítjuk”– szögezik le a programban, mely szerint Európának a saját kezébe kell vennie a védelmi képességeit.
„Egy védekezni képes Németország elengedhetetlen szuverenitásunk és biztonságunk érdekében egy változó világban”
– áll a program szövegében.
Az Euractiv felhívja a figyelmet, hogy a program júniusi vázlattervében még az EU azonnali felszámolását sürgette az AfD. A 2021-es német szövetségi választási kampányban pedig Németország EU-ból való kilépése mellett törtek lándzsát.
A mostani végleges választási program nyelvezete tehát visszafogottabb, ami az Euractiv szerint a két társ-pártelnök, Tino Chrupalla és Alice Weidel szándékait tükrözi, akik szélesebb választói rétegeket szeretnének megszólítani a nagyobb sikerek érdekében. Az AfD radikálisabb szárnya ugyanakkor folyamatosan kitart az EU elhagyása avagy felszámolása mellett.
A párt ugyanakkor európai szinten is építi kapcsolatait. Ugyan az EP-képviselői már eddig is az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióban ültek az Európai Parlamentben, együtt a Le Pen-féle francia Nemzeti Tömörülés, illetve az olasz Liga képviselőivel, de az AfD most formálisan is belép ebbe a pártcsaládba.
Az AfD, mint arról lapunk is beszámolt,
jelenleg 20 százalék fölött áll a német pártok népszerűségi versenyében,
amivel előzik a vezető kormánypárt szocdemeket (SPD, 17-19 százalék); és nincsenek sokkal elmaradva a Friedrich Merz vezette, nem túl jól muzsikáló, ám így is első helyen álló CDU-tól sem (26-7 százalék).
Ezt is ajánljuk a témában
„Mi vagyunk most a legizgalmasabb jobboldali párt egész Európában.” Az egyre népszerűbb német rendszerkritikus jobboldali párt már az EP-választásra készül – miközben a baloldal tüntet ellenük.
Az Alternatíva Németország (AfD) párt jelenlegi népszerűségi hullámhegye láttán egyre többen és egyre hangosabban fejezik ki aggodalmukat a párt bel- és külpolitikai nézetei miatt egyaránt.
A feltörő és EU-kritikus AfD-vel szemben Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) bajor német származású elnöke harcot hirdetett. Weber szerint az AfD hadüzenetet küldött az Európai Uniónak, és a párt mindazzal szemben áll, amiért az előző nemzedékek küzdöttek.
Júliusban Manfred Weber arról beszélt:
az AfD „nemcsak politikai versenytárs, hanem ellenfél és ellenség”.
A néppárti vezető leszögezte: „Európa lelkéért vívott csata következik – Németországban is”. Hozzátette: „Mi exportból élünk. És aki megkérdőjelezi az európai egységes piacot, az a jólétünkre veti a fejszét. Ugyanígy veszélyben van Németország biztonsága is, mert az AfD nem más, mint Putyin kengyelhordozója”.
Weber azt is elmondta, hogy meg akarja védeni Németország és a konzervatív CDU/CSU pártok örökségét a szétesés felé irányuló nyomulással szemben, és „az AfD romboló eszméit a jövő évi európai választási kampány középpontjába kívánja állítani”.
Az AfD-vel szemben fellépő Weber ugyanakkor továbbra is arra törekszik, hogy a korábban a mainstream nyilvánosságban szélsőjobboldalinak címkézett, egyébként az ideológiailag az EPP és az ID pártcsaládok közé tartozó ECR (Európai Konzervatívok és Reformerek) pártcsaládban működő Olaszország Fivérei párttal, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök mozgalmával keresi a kapcsolatokat. Weber szerint Melonit nem lehet az AfD-hez hasonlítani.
Weberék német baloldali ellenfelei viszont erre csapnak le,
mondván: nem határolódnak el eléggé a szélsőjobboldali pártoktól, különösen Melonitól, „nincs már meg a tűzfal a szélsőjobbal és a fasisztákkal szemben” – fogalmaz például Katarina Barley német szocdem képviselő, korábbi igazságügyi miniszter.
Mások még keményebben fogalmaznak az AfD-vel szembeni fellépéssel kapcsolatban. Mint arról lapunk is beszámolt, vizsgálat alá vetné az AfD politikusait a német kormány antiszemitizmus-biztosa. Felix Klein szerint
minden német képviselőjelöltet vizsgálat alá kellene vetni,
milyen is a hozzáállásuk a szabadelvű-demokratikus államrendhez. Az AfD szerinte ugyan legális párt, amely részt vesz a demokratikus versengésben, de úgy látja, demokráciaellenes erők is benne vannak a pártban.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Berlinben tavaly 2197 zsidóellenes incidenst regisztráltak.
Szkeptikusak Brüsszelben a német kancellár Ukrajnára vonatkozó tervei kapcsán.
A párt ezzel ismét közelebb került az önálló kormányalakítás esélyéhez.
Miközben a német főváros évek óta megoldatlan problémákkal küzd, a szeptemberi önkormányzati választás egyik legélesebb vitája az autózás körül bontakozott ki.
Omladozó politikai tűzfalak, technológiai lemaradás és a visszatérő hidegháborús logika. Hol tart ma a gyengélkedő Németország, és mit jelent ez Európa jövőjére nézve?
A budapesti Fidesz új frakcióvezetője elárulta, milyen javaslatokkal készülnek.
A jobboldali politikus alaposan felborzolta a kedélyeket Franciaország lehetséges jövőbeli szerepvállalása kapcsán.
