Felix Klein szerint minden német képviselőjelöltet vizsgálat alá kellene vetni, milyen is a hozzállásuk a szabadelvű-demokratikus államrendhez.
Előzetes vizsgálathoz kötné a német szövetségi kormány antiszemitizmus-ügyi biztosa a német pártok képviselőjelöltjeinek választásokon való elindulását. Felix Klein szerint vizsgálni kellene, milyen az egyes jelöltek hozzáállása a szabadelvű-demokratikus államrendhez – írja a Spiegel.
Klein főleg az Alternatíva Németországért (AfD) rendszerkritikus jobboldali párt miatt aggódik, aminek most magasan áll a népszerűsége. Szerinte az AfD megtűri az antiszemitizmust és a holokauszt relativizálását, a párt pedig megnehezítené a zsidók életét, például a kóser mészárszékek betiltásával.
A jövő évi türingiai tartományi választás kapcsán – ahol jelenleg az AfD messze a legnépszerűbb erő – Felix Klein azt javasolja, hogy a választások előtt meg kellene vizsgálni a képviselőjelölteket, hogy milyen a demokráciához való viszonyuk. Az AfD szerinte ugyan legális párt, amely részt vesz a demokratikus versengésben, de úgy látja, demokráciaellenes erők is benne vannak a pártban.
Ezt is ajánljuk a témában
„Mi vagyunk most a legizgalmasabb jobboldali párt egész Európában.” Az egyre népszerűbb német rendszerkritikus jobboldali párt már az EP-választásra készül – miközben a baloldal tüntet ellenük.
AfD-s tüntetők Berlinben 2022-ben (MTI/EPA/Hannibal Hanschke)
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
Gyakorlatilag elkerülhetetlen az előrehozott választás.
A férfiak karácsonyi vásáron akartak terrortámadást végrehajtani.
A német külügyminisztérium közleményben tudatta: Németország moszkvai nagykövetsége tudomást szerzett az ügyről, és azt kérelmezték az orosz hatóságoktól, hogy az érintett személyt meglátogathassa a német konzul.
Minden lehetséges forgatókönyvre felkészülnének.
Ilyen és hasonló hozzászólások lepték el a Welt cikk kommentszekcióját. Ezekből szemléztünk.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
