Történelmi győzelmekre készül a német rendszerkritikus AfD

Népszerűsége csúcsán kezd bele EP-választási kampányába az Alternatíva Németországért (AfD) párt. A rendszerkritikusságáról, euró- és migrációellenességéről ismert jobboldali párt a Covid-járvány, illetve az ukrajnai háború kezdete és az ezzel járó válságok óta magasra tornázta népszerűségét. Az ellenzéki AfD hosszú ideje jött föl a vezető kormánypárt szocdemek (SPD) nyakára, az elmúlt hetekben pedig egyre több alkalommal meg is előzte népszerűségben.

Jelenleg a szintén ellenzékben lévő CDU/CSU a legnépszerűbb párt, 25-28 százalék körüli támogatottsággal, őket az AfD követi 20-21 százalékkal, a szocdemek pedig 18-20 százalékon állnak a felmérések szerint. A meggyengült Zöldek 14-15 százalékon, a szintén kormányon lévő liberálisok 7 százalékon, a Baloldal (Linke) az 5 százalékos küszöbön állnak.

A lendületben lévő AfD optimista üzeneteket küldött a hétvégi magdeburgi konferencia során. A párt EP-választási listavezetője Maximilian Krah lett, aki jelenleg is az Európai Parlamentben dolgozik. 

– mondta jelölti beszédében. A lista második helyére Petr Bystron került Bajorországból, a harmadik pedig Rene Aust lett Türingiából.

Az AfD türingiai szervezete régóta viták és vizsgálatok tárgya: a keletnémet tartományban már az AfD a messze legnépszerűbb párt, legutóbb 34 százalékra is mérték őket, míg a Baloldal (Linke) 20-25 százalékon, a CDU 17-21 százalékon áll ott. Türingia láthatóan nagyon nem kér a ma Németországot kormányzó baloldali-liberális koalícióból: a szocdemek mindössze 10, a Zöldek és a liberálisok nagyjából 5-5 százalékon állnak a tartományban. Az AfD türingiai szervezete ugyanakkor a legradikálisabb és leghangosabb csoportosulás a párton belül: Björn Höckéék kijelentésein rendre felháborodik a baloldal és a mainstream sajtó, a szélsőséges kilengések pedig már a német titkosszolgálatok látókörébe is kerültek.

Alice Weidel, az AfD társelnöke hétvégi magdeburgi beszédében kifejtette: az EU-n belül a nemzetállamok megerősítésén dolgozunk. Az AfD célja szerinte az európai intézmények hatalmának gyengítése. A párt egyébként az EU nagyjából gazdasági unióvá való visszabontásának a híve, de szavazóik közül sokan egyszerűen ki is lépnének az európai közösségből.

És ott a migráció ügye: 

 – jelentette ki ezzel kapcsolatban az egyébként vállaltan leszbikus, közgazdász végzettségű Alice Weidel.

A párt ezért megerősíti nemzetközi kapcsolatait: a delegáltak megszavazták, hogy csatlakoznak az Identitás és Demokrácia nevű pártcsaládhoz – a képviselőik már eddig is ebben az EP-frakcióban ültek –, amelyet jelenleg a francia, Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés, valamint Matteo Salvini olasz Ligája fémjelez.

A magdeburgi konferencián Tino Chrupalla, az AfD másik társelnöke is felszólalt. Szerinte most harmónia uralkodik a pártvezetésen belül, és ezt magukkal viszik a következő választásokra is. Kijelentette: 

A három keletnémet tartományban eddig is népszerű volt az AfD, és nem is tűnik a valóságtól elrugaszkodott ígéretnek Chrupalla kijelentése.

Beatrix von Storch AfD-alelnök az AfD-nak azt hangsúlyozta: szerinte nagyon is legitim az AfD-re szavazni, a népszerűségük pedig nagyon fontos jelzés a kormány számára, hogy másféle politikára vágynak. Hozzátette: „Kelet-Németországban az első helyen állunk, Németország egészében pedig a másodikon”.

Alice Weidel a konferencián kijelentette: 

Magdeburgban ugyanakkor az ellenzők is megjelentek: több ezren tüntettek a konferenciázó AfD ellen szivárványos és vörös lobogókkal, többek között Nazis raus (ki a nácikkal!) jelszavakat is skandálva.

Nyitóképen: AfD-s tüntetők Berlinben (MTI/EPA/Hannibal Hanschke)