Akkor most mindenki tippelje meg, Európa-szerte mely csoport végzett az élen a világnézeti alapú ítélkezésben és utálkozásban!
Csuda izgalmas tanulmányt tett közzé az egyébként kevéssé felvillanyzó nevű Drezdai Műszaki Egyetem Alkotmány- és Demokráciakutató Központja: tíz európai országban – köztük Magyarországon – húszezer ember véleményét kérték ki mindenféle témában a bevándorlástól az ukrajnai háborún és az éghajlatváltozáson át a szexuális kisebbségekig, majd a válaszadóknak meg kellett mondaniuk, hogyan viszonyulnak az adott témában más véleményen lévő embertársaikhoz. Mennyire vetik meg vagy sem azt, aki másként nézi a világot.
Akkor most mindenki tippelje meg, Európa-szerte mely csoport végzett az élen a világnézeti alapú ítélkezésben és utálkozásban: tán a szélsőjobbosok? Vagy a konzervatívok? Esetleg a szocdemek? A liberálisok? Vagy netán mások?
Akinek ezen a ponton bevillan például a legutóbbi „Töröltelek a Facebook-oldalamról, mert elmentél Tusványosra” hiszti, az jó helyen tapogatózik: nos, igen, sajnos a zöldek és a baloldaliak. Rendre ők adták a legmagasabb szimpátiapontszámot a velük egyformán gondolkodóknak és a legalacsonyabbat a más véleményen lévőknek, akikhez a hozzáállásuk – saját bevallásuk szerint – „rideg és nagyon negatív”. Mindezek alapján
Európa-szerte a baloldali érzelműek 28 százaléka minősül érzelmileg erősen polarizáltnak, míg a jobboldaliaknak csupán 19 százaléka.
A migráció témája az egyetlen, ahol a jobboldal az érzelmek hevességét tekintve felveszi a versenyt a balosokkal; egyben a felmérés szerint ez az a kérdéskör, amely a legjobban megosztja egész Európát – aminek fényében mindenki mérlegelheti, ki gáncsolja intenzívebben az európai egység (úgy is, mint Unió) projektjét: az-e, aki kezdettől fogva figyelmeztet a migráció társadalmi veszélyére, vagy esetleg az, aki felülről diktált wirschaffendasokkal és kvótákkal tartja napirenden a kérdést és izzásban az indulatokat lassan egy évtizede. Különös tekintettel arra, hogy a felmérés szerint Európa-szerte a válaszadók 55 százaléka többé-kevésbé vehemensen szorgalmazza a bevándorlás korlátozását (Hollandiában és Kelet-Németországban egyenesen 65, Svédországban 64, Csehországban 67 százalék), és mindössze 3 százalék tartaná abszolút fontosnak a bevándorlás könnyítését.
A vizsgálat emellett egészen egzakt számadatokkal rögzíti: a nagyvárosban élő, magasan képzett, magas jövedelmű polgárok az átlagnál kevésbé elfogadóak a más véleményen lévőkkel szemben. Nem mintha ez eddig ne lett volna világos a keresztrejtvényfejtéshez is ostoba, trágyával etetett gombák számára, de talán ha egy németországi egyetem mondja, akkor akár még a momentumos ifjú is jobban elhiszi: nem átprogramozni kellene a nagyi tévéjét, hanem nyitott szívvel és érdeklődő tekintettel meghallgatni a jámbor vidéki ember érveit – máris erősödne a társadalmi kohézió.
Noha bizonyos apróságokon fenn lehetne akadni (a magyar pártok közül a Fideszen és a Mi Hazánkon kívül egyedül a Mindenki Magyarországa Mozgalom szerepel a felmérésben, úgymond az ellenzéki összefogás vezéreként, MZP likes this), az összesített adatokból kiderül:
a szélsőségesen megosztottnak tartott Magyarország valójában hasonlóan polarizált, mint Németország.
A szekértábor-logika a vizsgált országok közül messze Olaszországban a legnagyobb mértékű – ennyire vegyük komolyan ezentúl, amikor bármely magyar polgár az umbriai bérleményéből bezzegezik.
Különösen tanulságosak ugyanakkor az ukrajnai háborúval kapcsolatos adatok. Azon a skálán, melynek egyik végpontja „az Ukrajnának nyújtott támogatás korlátozása, elkerülendő a negatív következményeket (például az áremelkedéseket)”, a másik pedig „Ukrajna további támogatása, a negatív következmények ellenére is”, már a 2022. őszi adatfelvételkor 19 százalék értett messzemenően egyet a támogatás visszafogásával, míg 14 százalék állt ki határozottan a támogatás folytatása mellett. A relatív többség (21 százalék) teljesen semleges álláspontra helyezkedett (vagy a mainstreamre tekintettel magának se vallotta be, melyik irányba tendál); így összességében a támogatás folytatását szorgalmazók kisebbségben maradtak. Az az Európai Parlament, amely az uniós polgárok állítólagos hangjaként eközben állásfoglalásokban „szólítja fel” a tagállamokat és „elvárja” tőlük az egyre nagyobb mértékű katonai, gazdasági és pénzügyi támogatást, ne csodálkozzon túlságosan, ha a jövő évi választások után véletlenül az AfD valamely politikusát találják Daniel Freund helyén.
Mert miközben minden valamirevaló jóember a magyarokat veti meg mélyen a „Putyin-pártiságukért”, Ukrajna mindenáron való támogatását valójában a kelet-németek és a csehek ellenzik a legnagyobb arányban; a magyarok csupán a görögökhöz hasonló mértékben (51, illetve 50 százalékban) preferálnák a negatív gazdasági következmények megelőzését.
De hasonló előítéletek dőlhetnek romba, ha megnézzük, hol milyen mértékű a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos érzelmi polarizáció: a tíz vizsgált országon belül Olaszországban, Spanyolországban és Németországban átlag feletti, míg Magyarországon átlag alatti e téren a megosztottság; ráadásul a világnézetet tekintve Európa-szerte a kereszténydemokraták, a konzervatívok és a jobboldaliak a leginkább lelazultak ebben a kérdésben, ellenben a magukat baloldalinak vagy zöldnek vallók kiugróan rossz véleménnyel vannak azokról, akik nem osztják álláspontjukat a további nagyarányú érzékenyítés szükségességével kapcsolatban.
A tanulmányt jegyző német kutatók rá is mutatnak:
az ilyen szinten befeszült hozzáállás a párbeszédre és a kompromisszumokra való képtelenség miatt a demokrácia alapjait veszélyezteti.
Reméljük, valamely szorgos EP-képviselő már készíti is a vonatkozó jelentést, amelyben határozottan felszólítja az európai zöldeket és baloldalt a tolerancia képességének mielőbbi hathatós kifejlesztésére.
Nyitókép: John MACDOUGALL / AFP
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Románia az Egyesült Államok „legjobb partnere” a régióban az energiaügyi miniszter szerint.
Az olasz miniszterelnök szerint eljött az idő, hogy Európa egységesen beszéljen Oroszországgal a háborúról.
Hazánk mellett Szlovákia, Románia és Lengyelország segíti a háborúban álló országot.
„Ha Magyar hatalomra kerül, nem fogja megvétózni Ukrajna EU-csatlakozását. A fő magyar ellenzéki politikus túlságosan nagyra értékeli a jó kapcsolatokat Brüsszellel, ezért hatalomra kerülése után nem fog többé felesleges fejfájást okozni az Európai Uniónak” – állítják az ukránok.
Merz már a részleteket ismertette.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
