A háború lezárásáig nem lesz ukrán NATO-tagság, de a védelmi szövetség új biztonsági garanciákat ad az oroszokkal háborúban álló országnak. A Nyugat nem kockáztat háborúba lépést, további eszkalációt, de megvédi Ukrajnát.
A kétnapos vilniusi NATO-csúcstalálkozó keddi napján az történt, amit Joe Biden előzőleg jelzett: a NATO nem vehet fel olyan országot a tagjai közé, amely háborúban áll és a határai nem megállapítottak.
A NATO kollektív védelmi elve szerint egy tagállam megtámadása esetén az összes tagállam katonai segítséget nyújt, a teljes szövetség háborúban áll. Ukrajna felvétele ezért óriási biztonsági kockázatot jelentene, ráadásul egy új ország felvételéhez a tagok egyhangú támogatása, a 31 tagállam igenlése szükséges,
ez a támogatottság nincs meg Ukrajna mögött.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete kedden hivatalosan is jelezte, kiemelték, hogy a tagság feltételeinek betöltése után történhet meg a taggá válás, amelyet Ukrajna esetében a NATO egy gyorsított eljárással fog majd a jövőben lehetővé tenni, a tárgyalások súlyának emeléséhez pedig a két entitás közötti kapcsolattartás szerveként
létrehozzák a NATO-Ukrajna Tanácsot, amelyben Ukrajna egyenrangú partnerként tud tanácskozni a szervezet minden tagjával.
Ugyanakkor a szövetség nem adott pontos menetrendet a jövőbeli csatlakozási folyamatra, ami a bizonytalanságot növeli.
„A bizonytalanság gyengeség ” – írta ki twitter-oldalára Volodimir Zelenszkij, aki „abszurdnak” nevezte a csatlakozási folyamat halasztását, de ez is vélhetően a nyilvánosságnak szánt kommunikáció, a színfalak mögött zajló tárgyalásokon sem mondhattak neki mást a nyugati vezetők, Zelenszkij pontosan tudhatta, hogy ez lesz a döntés – legalábbis mostanra.
Az ukrán elnök szerdán már visszafogottabban fogalmazott, amikor a fenti logika mentén jelezte: megérti, hogy az ukrán tagság esetén sokan a harmadik világháború kitéréstől tartanának, mégis hozzátette:
Ukrajna a vilniusi találkozón egy hivatalos meghívást várt a NATO-ba a tagállamoktól.
A sértettség ellenére Ukrajnának nincs más útja, a háború okozta sebek és a két orosz invázió (2014 és 2022) utáni teljes bizalomvesztés az orosz szövetség iránt már lehetetlenné teszi a semlegesség alternatíváját, marad a NATO. Zelenszkij kedden úgy fogalmazott: Ukrajna számára biztonságot csak a NATO adhat, a NATO pedig Ukrajnával erősebb lesz.
Mentés másként – garanciák a még kívülállónak
A NATO-csúcs szerdai napján tárgyalják és vélhetően írják alá a G7 csoport biztonsági megállapodás-tervezetét. Az iparilag legfejlettebb demokratikus országok csoportja (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Kanada, Japán, Olaszország) egy egyezségcsomagot állított össze Ukrajna számára, amellyel a brit miniszterelnök szerint kemény üzenetet küldenek Oroszország számára Ukrajna nyugati támogatását illetően.
Joe Biden amerikai elnök korábban egy
olyan támogatási modellt ajánlott, amely hasonló az Izrael számára nyújtott amerikai katonai-finanszírozási együttműködéshez.
Ez a modell nem tartalmaz olyan védelmi klauzulát, amely a szövetséges ország harmadik állam általi megtámadása esetén közvetlen katonai segítségnyújtást tenne kötelezővé az aláíró állam számára. Diplomáciai források szerint a NATO részéről katonatechnikai kétségek nem állnak fenn: az ukrán hadsereg fegyverei, szervezete könnyen integrálható lehet a szövetség rendszerébe, politikai szervezete is, hiszen 2014 óta a haderő átalakítását amerikai-nyugati tanácsadók segítik.
A Nyugat két ízben is elkésett a megfelelő reagálással egy NATO-orosz konfliktusban: 2008-ban a grúziai háború, illetve 2014-ben a Krím annektálása idején. A NATO tagállamai 2022-ben egy harmadik orosz beavatkozásra más választ adtak, 2023-ban Ukrajna ügyében ellen-precedenst akarnak teremteni, kemény ellenállással akarnak példát statuálni, hogy Oroszország többet ne tudja súlyos következmények nélkül megismételni a status quo felrúgását.
A G7-tervezet további katonai felszerelések átadását, katonai kiképzések végrehajtását és a hírszerzési információk mélyebb szintű megosztását részletezi.
A kedden bejelentettek alapján NATO-országok augusztusban egy romániai bázison elkezdik az ukrán pilóták kiképzését a Kijev által régóta kért F-16-es modern harci gépek kezelésére, a franciák nagy hatótávolságú rakétákat, a britek harci és logisztikai harcjárműveket adnak át az ukrán ellentámadás támogatására.
NATO-tagság – mikor akkor?
A 2008-as bukaresti NATO-csúcson hangzott el az a súlyos mondat, hogy Ukrajna és Grúzia egyszer NATO-tag lehet – ezt a Kreml konkrét ígéretnek, és a maga számára egy konkrét biztonsági fenyegetésnek vette, hiszen ezzel két, orosz érdekterülethez tartozó állam sodródott volna el Moszkva szövetségéből. 2008-ban egy tagsági akcióterv nyitásáról beszéltek, 2023-ban, egy másfél éve tartó háború viselése után Ukrajna számára ez már túlhaladottá vált, az ukrán hadsereg a gyakorlatban bizonyította működőképességét, Kijev ezért konkrét csatlakozási menetrendet várt. A NATO ezt elismeri, de
intézményi és demokratikus reformokat (a korrupció letörését, a jogállamisági hiányosságok pótlását, a demokratikus intézményrendszer megerősítését) kér Ukrajnától,
a két szakaszú (tagsági akcióterv – csatlakozási tárgyalás) folyamat első szakasza helyett kész a második szakasz megnyitására.
„Ukrajna a NATO tagja lesz” – szögezte le az ukrán elnökkel tartott szerdai sajtótájékoztatóján a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg szerint Ukrajna szuverén joga megválasztani, melyik katonai szövetséghez kíván tartozni, Moszkvának pedig nincs joga megmondani egy másik államnak, hova tartozhat, és hova nem.
A tagság elérésének konkrét idejéről egyik vezető sem beszélt, hiszen a folyamat teljesen a háború lezárulásának idejétől függ – a vilniusi csúcs ezt a felismerést hozta az ukrán vezetés számára.
A Nyugat továbbra is pénzt és fegyvert ad, de először Ukrajnának jól kell kijönnie a háborúból
– ez a tagság sugallt előfeltétele.
--
Nyitókép: Volodomir Zelenszkij a vilniusi NATO-csúcstalálkozó résztvevői között 2023. július 12-én (forrás: Ludovic MARIN / AFP)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Csak bízni lehet abban, hogy Európa megáll a felkészülés szintjén, és nem jut el Oroszországhoz hasonlóan a háborúig.
Egy lelkes riportalany véleményén keresztül mutatott be a CNN egy érdekes narratívát.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
Mindenkit meglepett az ukrán elnök.
Vitályos Eszter arról is beszélt, hogy az ünnepek után újabb kormányzati támogatások érkeznek.
A Tisza Párt körül pedig a baloldali holdudvar képviselői bukkannak fel rendszeresen, noha tagadják, hogy együttműködnének Magyar Péterrel.
