Miért nem sikerül Latin-Amerikát rávenni Putyin elítélésére?

Nyolc év szünet után rendezték meg újra Brüsszelben a hét elején az európai és a latin-amerikai államok vezetőinek csúcstalálkozóját. Elsősorban gazdasági jellegű összetartás volt ez, de a változó globális geopolitikai helyzetben politikai indítékai is voltak: az EU szövetségeseket keres az ukrajnai háború elítélésére, az orosz és a kínai befolyásnövekedés ellensúlyozására.

A csúcs zárónyilatkozatába azonban, mint mi is megírtuk, 

több latin-amerikai vezető – a kubai, a nicaraguai és a venezuelai – az európai nézeteket tükröző mondatokat elfogultnak ítélte meg, így végül egy kompromisszumos változat lett a nyilvánosságra került szöveg (Nicaragua még azt sem írta alá.). Az orosz katonai agresszió elítélése helyett így az a mondat olvashat ott, hogy a résztvevők „mélységes aggodalmukat fejezik ki az Ukrajna ellen folyó háború miatt”.

A gyarmati múlt szelleme

Több elemzést született az elmúlt egy-két napban annak megfejtésére, hogy mik lehettek a mélyebb okai annak, hogy az EU ennyire sikertelen volt abban, hogy saját háborús álláspontját elfogadtassa a latin-amerikai vezetőkkel. A Politico elemzése szerint ennek egyik oka a múltban keresendő, pontosabban múltbeli eseményeknek a jelenben még mindig ható terhes örökségéről van szó: az európai államok gyarmati múltjáról. 

Amikor Krišjānis Kariņš lett kormányfő és más olyan kelet-európai országok, amelyek a múltban megízleltek egy 40 évig vagy annál hosszabb ideig tartó orosz (szovjet) megszállást, az ukrajnai háború kapcsán orosz „gyarmati mentalitást” emlegetnek, 

 azonnal saját négyszáz éves, szomorú múltjukra asszociálnak, a nyugati államok részéről elszenvedett gazdasági kizsákmányolásra. 

A Politico cikke felhívja a figyelmet arra az ambivalenciára, amely a brüsszeli találkozó egész atmoszféráját jellemezte. Egy példa: az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Spanyolország miniszterelnöke büszkén jelezte, mennyi közös kulturális kapocs van Európa és Latin-Amerika között, majd utalt a közös nyelvre, a spanyolra is. Igen, de a spanyol örökségre utalás inkább negatív konnotációkat hív elő a vendégek fejében, hiszen 400 évig egy megszállt ország polgárai voltak az őseik, a spanyolok által meghódítva és leigázva, majd a területeikre afrikai rabszolgák tömegeit hajózták be uraik. 

Latin-Amerika vezetői úgy érkeztek július 17-én Brüsszelbe, hogy a jelen kapcsolatairól, főleg 

– főleg, ha az ásványkincsek, materiális források több évszázados kizsákmányolása után az európaiak újra a latin-amerikai nyersanyagokhoz szeretnék – immár legálisan, szerződésszerűen – hozzájutni.

Az EU túllép saját gyarmati múltján, de az oroszén nem

„Nincs szándékunkban kioktatni bárkit is” – jelezte a találkozó elején Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hozzátéve, hogy az EU a közös megegyezés talaján képzelni el az együttműködést partnereivel, és tiszteli a latin-amerikaiak kultúráját, hagyományait és elképzeléseit.

Ehhez képest hideg zuhanyként érhette az uniós politikusokat, ahogy Saint Vincent és a Grenadine-szigetek miniszterelnöke egy kárpótlási projekt létrehozását indítványozta, amely a gyarmatosítás során keletkezett anyagi károk egyfajta kárpótlásaként gazdaságösztönző intézkedéseket tartalmazna a volt gyarmatosított országok számára. 

amely alapja lett a nyugat-európai államok hirtelen vagyonosodásának” – fogalmazott a karibi vendég.

A brüsszeli csúcstalálkozó másik nagy reménye az volt, hogy átütő új kereskedelmi egyezményt hoznak tető alá az EU és Latin-Amerika között, részben saját gazdasági érdekből, részben Kína dél-amerikai befolyásszerzésének kompenzálására. De a kereskedelmi tárgyalások során is élesen megmutatkozott a szemléletbeli különbség a két kontinens államai között. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a csúcsértekezlet zárásakor azonban reményét fejezte ki, hogy év végéig létre fog jönni egy nagyszabású megállapodás a felek között.

--

Nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös fotózásra várja az EU-Latin-Amerika csúcstalálkozó vendégeit Brüsszelben 2023. július 17-én  (forrás: Nicolas Landemard / Anadolu Agency via AFP)