Európának szüksége van Latin-Amerikára, de már most követelőzik

Az Európai Unió tagállamai vérmes reményekkel vetették bele magukat a hétfőn kezdődő EU–Latin-Amerika-csúcstalálkozóba. Több mint ötven államfő érkezett hétfőn Brüsszelbe az EU-tagországokból és Latin-Amerikából, abban bízva, hogy szorosabbra fűzhetik a két régió közötti gazdasági kapcsolatokat.

Csakhogy az EU vezetői egy részénél ritka az ideológiától mentes gazdasági érdek. Tulajdonképpen ez is volt az egyik legfőbb oka a Dél-Amerika felé való nyitásnak, hiszen az eddigi egyik legfontosabb kereskedelmi partner, Kína látszólag nem az USA által diktált szabályok szerint szeretne játszani. Éppen ezért az unió újabb kereskedelmi partnerek után nézett, és a feltörekvő Latin-Amerika ideálisnak bizonyult erre a szerepkörre.

A felek azzal a szándékkal gyűltek össze, hogy létrejöjjön egy szabadkereskedelmi megállapodás, valamint közös projektet dolgozzanak ki a klímaváltozás megállítására.

„Fontos szövetségesei vagyunk egymásnak a nemzetközi rend megerősítésében. Együtt védjük meg a demokráciát, az emberi jogokat, valamint kiállunk a nemzetközi béke és biztonság mellett. Érdekünkben áll a politikai partnerség és az egymás iránti elkötelezettség megerősítése is” – mondta a találkozó előtt Ursula von der Leyen, az Európai  Bizottság elnöke.

Az EU-nak volt még egy missziója: meggyőzni a háborúban eddig többnyire független – vagy legalábbis kevéssé érdekelt – álláspontot képviselő Latin-Amerikát, hogy írjanak alá egy dokumentumot,

Lula nem kér az európai szankciókból

Az EU-tól nem áll távol, hogy feltételeket szabjon látszólag egyenlőnek tűnő kereskedelmi partnereinek. Legutóbb pont egy dél-amerikai ország vezetője, a brazil Luiz Inácio Lula da Silva elnök fejezte ki nemtetszését, amikor egy kölcsönös gazdasági megállapodással kapcsolatban az EU szankciókkal fenyegette Brazíliát.

– jelentette ki akkor Lula, akivel egyébként más szempontból sincs megelégedve az EU, amiért túl közeli kapcsolatba került az utóbbi időben Kínával, a háborút illetően pedig elsősorban nem Ukrajna fegyveres támogatását, hanem a békét szorgalmazza.

Nemcsak Brazília, de több dél-amerikai ország álláspontja sem tetszik az Európai Unió tagállami vezteőinek, akik azzal a szándékkal érkeztek a csúcstalálkozóra, hogy kieszközöljék reménybeli kereskedelmi partnereiknéle egy ukrán-párti dokumentum aláírását.

A találkozó előtt Európa egy olyan dokumentumot akart aláíratni, amelyben a jelenlévő felek elítélik az orosz agressziót és kiállnak Ukrajna mellett a háborúban. A Politico azt írja, hogy a júlis 7-én és 13-án elérhető szövegekben még olyan kifejezések szerepeltek, mint „mélyen elítéljük az orosz inváziót”, és az oroszok „erőszakos támadást indítottak”, a végül elfogadott szövegben csak annyi áll: „aggodalmunkat fejezzük ki az ukrajnai háború miatt”.

Ez a változtatás egyértelműen annak köszönhető, hogy több latin-amerikai ország nem volt hajlandó elfogadni az eredeti, ukrán-párti verziót. Nicaragua egyébként még a végleges szöveg nyelvezetét is sértőnek találta, ezért egyedüliként nem írta alá a dokumentumot.

Egy latin-amerikai miniszterelnök szerint az EU képmutató a háború kérdésében

Bár a legtöbb amerikai ország végül elfogadta az EU szövegét, szinte mindegyik rossz néven vette, hogy az unió a közös együttműködés helyett végig a háború kérdésén rugózott.

Nicaragua mellett Kuba és Venezuela nem hagyat jóvá az eredeti dokumentumot, de az orosz támadást nyíltan elítélő országok sem örültek neki, hogy az EU ismét elővette ezt a kérdést egy gazdasági tárgyalás során.

Ralph Gonsalves, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek miniszterelnöke a találkozóval kapcsolatban elmondta, hogy országa elítéli az orosz inváziót, de hozzátette, a Nyugatnak el kell fogadnia, ha képmutatással vádolják a háborúval kapcsolatban, írja a Reuters.

„A történelem során sok nagyhatalom folytatott háborús tevékenységet kisebb, szegényebb, gyengébb  országok ellen” – mondta, majd hozzátette –

vélekedett, és hozzátette, Európának meg kell szabadulnia a képmutatástól.

Argentína miniszterelnöke, Alberto Fernandez egyetért a Nyugat háborús álláspontjával, ugyanakkor ő is elmondta: a latin-amerikaiak egyszer már kinyilvánították az ENSZ-ben álláspontjukat a háborúval kapcsolatban, ezért nem volt szükséges most újra elővenni a témát.

Európa így értékelte a találkozót

Az EU-tagállamok persze máshogy vélekednek a helyzetről. Szerintük Dél-Amerika elég messze van Oroszországtól és Ukrajnától ahhoz, hogy ne érezze a konfliktus jelentőségét.

Gitanas Nausada litván elnök felhívta a figyelmet„Oroszország agresszor, nem áldozat. Ne hagyjátok, hogy elszédítsen benneteket az orosz propaganda" – mondta a latin-amerikai vezetőknek.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a csúcstalálkozó ráerősített, hogy Magyarország nincs egyedül békepárti álláspontjával. A keddi ülésnap után így számolt be a történtekről Facebook-oldalán a magyar kormányfő:

„EU - Latin-Amerika csúcs: a világ többségének elege van a háborúból. Ma is az azonnali tűzszünet és a béke mellett érveltünk, és ezúttal csatlakoztak hozzánk Latin-Amerika vezetői is!”

Bár Charles Michel és több európai politikus is pozitívnak minősítette a csúcstalálkozó végkimenetelét, az európai ideológiai nyomás egyértelműen visszatántorította a latin-amerikai országok vezetőit a közös együttműködéstől.

Nyitókép: Jean-Christophe VERHAEGEN / AFP