Lehet-e, és ha igen, mikor Ukrajna az Unió és a NATO tagja?

Miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már hétfő esti üzenetében arról beszélt, hogy országa kvázi már a NATO de facto tagja, hiszen „a szövetség értékeit magáénak vallja, ráadásul ugyanazokat a fegyvereket használja, mint a többi tagállam”, a keddi vilniusi NATO-csúcstalálkozó résztvevői egyelőre csak abban állapodtak meg, hogy az Oroszország indította háborút követően biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez. 

A találkozó estéjén kiadott zárónyilatkozat szövege szerint ez akkor válik lehetővé, amikor a NATO-szövetségesek „egyetértenek ebben, és arra a megállapításra jutnak, hogy a csatlakozás feltételei teljesülnek”. A dokumentumban ugyanakkor nem említenek konkrét ütemtervet, vagyis Zelenszkij azon vágya, hogy Ukrajna az idei NATO-csúcs után biztos ígéretet kap a háború befejezése utáni azonnali csatlakozásra, szertefoszlott – különösen az Egyesült Államok és Németország állt ellen az erre való  nyomásnak.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján közölte, az észak-atlanti szövetség Ukrajna esetében el fog tekinteni az egyébként szokásos csatlakozási akcióterv (MAP) alkalmazásától, amelynek lényege, hogy a tagjelölteket fokozatosan közelítse a a szervezethez. 

Még több reform kell

De mik azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén Ukrajna valóban a NATO teljes jogú tagja lehet? Az új belépők meghívásának folyamatát  az 1999-es washingtoni csúcstalálkozón szabályozták a legnagyobb mértékben. Akkor hagyták jóvá a fent említett csatlakozási akcióterv (MAP) mechanizmusát, amely a jelenlegi tagok számára lehetővé tette a jelöltek hivatalos kérelmének rendszeres felülvizsgálatát. Egy ország MAP-ban való részvétele magában foglalja az öt különböző intézkedés előrehaladásáról szóló éves jelentés benyújtását is. 

A jelentést készítők e következő területeket vizsgálják. Az adott állam hajlandó-e a nemzetközi, etnikai vagy külső területi viták békés úton történő rendezésére, elkötelezett-e a jogállamiság és az emberi jogok, valamint a fegyveres erők demokratikus ellenőrzése iránt. Képes-e hozzájárulni a NATO küldetéséhez, azaz elegendő forrást biztosít-e a fegyveres erői számára ahhoz, hogy teljesíteni tudják a tagsággal járó kötelezettségeket. A helyi jogszabályi környezet összeegyeztethető-e a NATO-val való együttműködéssel.

A NATO ezt várja el Ukrajnától is, illetve az idei csúcs utáni záródokumentumban „további szükséges reformokat említ a demokrácia és a biztonság területén”, és azt, hogy „a hadseregnek civil és demokratikus ellenőrzés alatt kell állnia”.

A NATO ugyanakkor már most fokozná az együttműködést Ukrajnával, többek között azzal, hogy a már meglévő NATO–Ukrajna-bizottságot NATO–Ukrajna-tanáccsá minősítik – így az elképzelések szerint egyenrangú felekként vitathatják meg a biztonsági kérdéseket, és közösen is dönthetnek ezekről.

Ezenkívül egy többéves program is elindul, amely a zökkenőmentes együttműködést biztosítaná a NATO és az ukrán hadsereg között.  

Mindez persze csak akkor léphet valóban érvénybe, ha – ahogyan Stoltenberg fogalmazott – Ukrajna győzelmével vége lesz a háborúnak, 

Irány az unió? – Hét feltételből kettő pipa

Az Európai Unióhoz való csatlakozást szintén nem adják ingyen. Az unióról szóló szerződés kimondja, hogy bármely európai ország kérheti tagságát, ha tiszteletben tartja az EU demokratikus értékeit, és elkötelezett azok előmozdítása mellett. Ehhez az első lépés a kulcsfontosságú feltételek teljesítése, amelyeket főként  az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén határozták meg, és ezért „koppenhágai kritériumoknak” nevezik őket. 

A csatlakozás általános feltételei e szerint: stabil intézményrendszer, amely garantálja a demokráciát,  a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletét és védelmét; működő piacgazdaság, valamint az EU-n belüli versennyel és piaci erőkkel való megbirkózás képessége; a tagsággal járó kötelezettségek átvállalásának és hatékony végrehajtásának képessége, beleértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaihoz való ragaszkodást.

Az EU egy évvel ezelőtt adta meg Ukrajnának a hivatalos tagjelölti státuszt, miután Oroszország megtámadta az országot. 

az Európai Bizottság meghatározta  kritériumok között szerepel az ukrán bírósági rendszer, benne az alkotmánybíróság jogköreinek átalakítása, a pénzmosás elleni fellépés felgyorsítása, az oligarchák illegitim gazdasági és politikai befolyásának letörése, a kisebbségek joganak elismerése.

Egy európai uniós jelentés és egyes tisztségviselők szerint Zelenszkijék a hétből két feltételt már ki is pipáltak. Ezek az igazságügyi reformmal és a médiatörvénnyel kapcsolatos előírások, amely területeken egy névtelen tisztviselői forrás szerint, „jelentős előrelépés történt”. Az elmúlt hónapokban több nagy korrupciós üggyel foglalkoztak például, így többek közt őrizetbe vették a legfelsőbb bíróság vezetőjét, akit azzal vádolnak, hogy  2,7 millió dolláros kenőpénzt fogadott el.  

Mindennek, akárcsak a NATO-csatlakozásnak, a háború befejeztével lesz csak realitása. A 27 uniós tagállam a tervek szerint decemberben dönthet a Kijevvel való tárgyalások megkezdéséről.

Nyitókép: Volodimir Zelenszkij és Olaf Scholz német kancellár a vilniusi NATO-csúcstalálkozón 2023. július 12-én. (Ukrajna Elnöki Hivatala/AFP)