Hétfő reggel közölték a nagy hírt: az első számú kínai vezetővel is találkozik Antony Blinken.
A Kína és az Egyesült Államok között évek óta fokozódó, s mostanában különösen feszült, szinte hidegháborús kapcsolatrendszerben nagy jelentőségű az a látogatás, ami ezekben a napokban zajlik Kínában. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hétvégén érkezett az ázsiai országba, hogy több állami vezetővel is találkozzon.
Blinken öt év után az első amerikai külügyminiszter, aki Kínába utazott, és a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő, aki ilyen küldetést hajtott végre Joe Biden elnök 2021 eleji hivatalba lépése óta.
„Ezen az úton azon dolgozunk, hogy valóban továbbvigyük azt, amiben Biden elnök és Hszi Csin-ping elnök tavaly év végén Balin megállapodott; ami az volt, hogy tartós, rendszeres kommunikációs vonalakat hozzunk létre kormányaink felső szintjein. Pontosan azért, hogy megbizonyosodhassunk:a lehető legvilágosabban kommunikálunk, hogy elkerüljük a félreértéseket” – mondta Blinken az elutazás előtt.
Egy magas rangú katonai tisztségviselő szerint az elsődleges cél a közvetlen katonai kommunikáció helyreállítása.
Blinken hétfő reggel találkozott már Vang Ji külügyminiszterrel is. A találkozón
Blinken hangsúlyozta, hogy a két országnak „felelősen kell menedzselnie a versengést”,
meg kell tartani a kommunikációs csatornákat, és biztosítani kell, hogy a versengés nem csap át konfliktusba. Leszögezte: az Egyesült Államok használni fogja a diplomáciáját, ha úgy érzi, meg kell szólalnia, és fel fog lépni az amerikai érdekek és értékek védelmében.
Vang Ji kínai külügyminiszter kijelentette: az Egyesült Államok „rosszul értelmezi” Kínát és ez a gyökere a mostani kínai-amerikai konfliktusoknak. Azt is leszögezte: Tajvan ügyében „nincs kompromisszum”. Vang Ji azt is követelte, hogy az Egyesült Államok függessze fel az egyoldalú szankcióit Kínával szemben, hagyja abba a kínai tudományos és technológiai fejlesztések „elnyomását”, és „ne avatkozzon bele” a kínai belügyekbe.
„El kell dönteni, hogy dialógus vagy konfrontáció, együttműködés vagy konfliktus legyen”
– tette hozzá Vang Ji.
Az pedig hétfő folyamán derült ki, hogy Antony Blinken Hszi Csin-pinggel, Kína elnökével is találkozni fog a nap folyamán. Az, hogy az első számú kínai vezető fogadja az amerikai külügyminisztert, tovább emeli a látogatás jelentőségét, ami akár változást is hozhat a fokozódó hidegháborús légkörben.
Nyitóképen: Xie Huanchi / XINHUA / Xinhua via AFP
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
A lap a józan ész irányába mutató tengerentúli politikai nyomás miatt nyafog, és az Európai Unió egységét félti az amerikai elnöktől.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Ha nem tudja vállalni a játékot, Arne Slot újoncot avathat.
