Gondok az EP-ben: az OLAF és az Európai Ügyészség is több tucat ügyben nyomozott, kérdéses, lett-e bármilyen eredménye

Mint ahogy arról már korábban írtunk, május 10-én az Európai Parlament képviselői megszavaztak egy úgynevezett „mentesítési jelentést”, a 2021-es évre vonatkozóan. Cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk meg, az EP hivatalos utazási irodája hogyan volt képtelen hivatalos kiküldetést szervezni a képviselőknek, mégpedig azért, mert amerikai; azt, hogy az EP önkéntes nyugdíjpénztára gyakorlatilag kiürült; valamint azt, meg akartak oldani egy becsületességi problémát, ami egy adatbiztonsági problémához vezetett.

Cikksorozatunk második részében azt jártuk körbe, hogy az EP meglehetősen méltányosan megkerülte a jobb munkakörülményekért sztrájkoló tolmácsokat, nem tudnak mit kezdeni a jól fizetett uniós állás után NGO-kba beejtőernyőző tisztségviselőkkel, valamint meglepően sok dolgot csennek el a Parlamenten belül.

Mi is ez a „mentesítési jelentés”?

Az éves mentesítési eljárás gyakorlatilag annyit tesz, hogy az EP-képviselők átnézik az egyes uniós intézmények és ügynökségek belső költségvetését és munkamódszereit, azok teljesítményéről pozitív vagy negatív véleményt alkotnak és összeállítják a kritikák és a követendő ajánlások listáját. Hivatalosan ezzel a politikai felelősségre vonhatóságot akarják garantálni, a gyakorlatban viszont ezeknek a jelentéseknek szinte semmi következményük nincs.

Most viszont az MCC Brussels szakértőinek segítségével kimazsolázgattunk az Európai Parlamentről szóló, 2021-re vonatkozó jelentésből 10 érdekességet. Természetesen, a jelentés a strukturáltságában és szövegezésében szinte a teljeskörű átláthatatlanságra törekszik. De jöjjenek a további részletek!

8. Az OLAF és az Európai Ügyészség is nyomozott EP-ben, csak (szinte) senki sem tud erről

A 2021-es évben az Európai Csalás Elleni Hivatal – ismertebb nevén OLAF – 18, az Európai Ügyészség – kevésbé ismert nevén EPPO – pedig 3 ügyet vizsgált, amelyekben az EP így vagy úgy érintett volt. Mint ahogy a jelentés fogalmazott, „amelyben a képviselők pénzügyi és szociális jogosultságaival, valamint a politikai struktúrák finanszírozásával kapcsolatos kérdésekben a Parlament érintett”.

A nyomozások nem is voltak eredménytelenek, bár messze nem mindegyik fejeződött be: az OLAF 18 vizsgálatából 4 vezetett „pénzügyi ajánlásokat tartalmazó jelentéshez”, egy „fegyelmi ajánlásokat tartalmazó zárójelentéshez”, öt esetben pedig megszüntették az ügyet, nyolc pedig még 2022-ben is folytatódott – ami már jelen mentesítési jelentés hatályán kívül esik.

Megjegyezték, az OLAF 5, a Parlament személyzetét érintő ügyben nyomozott, amelyből kettőt lezártak mindenféle ajánlás nélkül (magyarra fordítva eredmény nélkül), három pedig még 2022-ben is futott. Az Európai Ügyészség se volt sokkal gyorsabb, ugyanis a fent említett 3 ügyből egyik se lett 2021-ben lezárva.

Érdekesség, hogy a mentesítési jelentésben szabályosan számon kérték az EP-t, hogy az OLAF ajánlásait a lezárt ügyek kapcsán teljes mértékben végrehajtották-e, valamint a szabálytalanul kifizetett közel kétmillió eurót (1.837.000 EUR) behajtották-e. 

Afféle „hab a tortán” jelleggel zaklatásról is írtak a mentesítési jelentésben, 2021-ben összesen hat képviselő ellen indítottak zaklatási ügyet, 2020-ról pedig négy volt függőben. Viszont a 2021-ben lezárt négy ügyben nem állapított meg a nyomozás zaklatást, valamint felhívták a figyelmet arra, hogy a szükségesnél jóval tovább húzták ezeket az ügyeket, a nyomozás több esetben több mint egy évig tartott.

9. Egy euró árkedvezmény a gyakornokoknak

Természetesen a listánkban található ügyek nem nyomnak ugyanakkora lantba a képzeletbeli mérlegünkön. Vannak jóval kisebb hatású érdekességek is. Ilyen a kilencedik pontunk: a mentesítési jelentésben panaszkodnak arra, hogy

A jelentés pedig arra kéri az EP igazgatását, hogy vizsgálják felül a „szimbolikus és elégtelen” árengedményt.

10. Használhatatlan berendezések és inkonzisztens koronavírus-biztonsági intézkedések

A COVID-19 járvány értelemszerűen nagy hatással volt az Európai Parlamentre is. A mentesítési jelentésből az derült ki, hogy Brüsszelben, Luxemburgban és Strasbourgban összesen 5.757.447 euróért építettek ki tesztközpontokat, amellett, hogy az oltási kampányhoz a helyi hatóságok adták ingyen és bérmentve a vakcinákat, minden egyéb felmerülő anyagot, valamint ők voltak a szervezők is.

A mentesítési jelentés arról ír, hogy az Európai Parlamentben bár előírták az épületekbe belépő emberek testhőmérsékletének ellenőrzését, egyrészt a több mint félmillió euró értékben vásárolt eszközök már jó ideje a raktárban porosodnak (ez mondjuk nem baj, lecsengett a koronavírus járvány), másrészt pedig gyakran előfordult, hogy azért nem engedték be az embereket, mert a nyári napon nemes egyszerűséggel melegebbek voltak.

A jelentésben pedig sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy nincsen semmilyen módszerük arra, hogy értékelhessék a több mint félmillió euró értékű eszközök hatékonyságát – mindezt úgy, hogy van az EP-nek egy olyan elve, ami elvileg előírja, hogy a közpénzek felhasználásának minden esetben lehetővé kell tennie a kiadások szabályszerűségének és felhasználásuk hatékonyságának ellenőrzését.

Bár az EP mentesítési jelentésének a végére értünk, az Unió háza tájáról további érdekes történetek várhatóak...

Nyitókép: JAMES ARTHUR GEKIERE / BELGA MAG / Belga via AFP