Gondok az EP-ben: NGO-ba dezertálók, ablakon kidobott százmillió eurók, sztrájkolók megalázása

Mint ahogy arról már korábban írtunk, május 10-én az Európai Parlament képviselői megszavaztak egy úgynevezett „mentesítési jelentést”, az Európai Parlament 2021-es évére vonatkozóan. Cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk meg, az EP hivatalos utazási irodája hogyan volt képtelen hivatalos kiküldetést szervezni a képviselőknek, mégpedig azért, mert amerikai; azt, hogy az EP önkéntes nyugdíjpénztára gyakorlatilag kiürült; valamint azt, hogy meg akartak oldani egy becsületességi problémát, ami egy adatbiztonsági problémához vezetett.

Mi is ez a „mentesítési jelentés”?

Az éves mentesítési eljárás gyakorlatilag annyit tesz, hogy az EP-képviselők átnézik az egyes uniós intézmények és ügynökségek belső költségvetését és munkamódszereit, azok teljesítményéről pozitív vagy negatív véleményt alkotnak és összeállítják a kritikák és a követendő ajánlások listáját. Hivatalosan ezzel a politikai felelősségre vonhatóságot akarják garantálni, a gyakorlatban viszont ezeknek a jelentéseknek szinte semmi következményük nincs.

Most viszont az MCC Brussels szakértőinek segítségével kimazsolázgattunk az Európai Parlamentről szóló, 2021-re vonatkozó jelentésből 10 érdekességet. Természetesen, a jelentés a strukturáltságában és szövegezésében szinte a teljeskörű átláthatatlanságra törekszik.

4. Sztrájkoltak a tolmácsok, az EP meg nemes egyszerűséggel külső tolmácsokat bérelt fel

Az EP tolmácsai 2022. júniusától októberéig sztrájkoltak, mégpedig jobb munkakörülményekért. A fő gondjuk a hangminőség volt, ami alapján kellett tolmácsolniuk. Erre az EP megkerülve a tolmács-sztrájkot külső tolmácsokat vett igénybe közel 50.000 euró értékben, ami a jelentés szerint nemcsak, hogy veszélyeztette a tolmácsolás minőségét, de akadályozta a munkavállalók sztrájkjogát is,

5. Túl sokan ejtőernyőztek be egy jól fizetett uniós állás után egy NGO szolgálatába

Az EP a saját jelentésében is már elismeri az Unió forgóajtó-jelenségét: magyarán amint valaki kiesik egy uniós posztból, egyből bekerül egy NGO-ba. A jelentés szerint a 2019-ben meg-nem-választott 459 EP-képviselőből csupán egyetlen egy tett eleget azon kötelezettségének, hogy értesítést nyújtson be a Parlamentnek a mandátumát követő új munkaviszonyról.

az EP szolgálati jogviszony megszűnése után.

Ez már csak azért kellemetlen, mert elvileg az uniós szolgálati jogviszonyból való kilépést követő új munkaviszony bejelentésére vonatkozó kötelezettség van érvényben, ugyanis biztosítani szeretnék, hogy a lobbizás és az érdekérvényesítés között legyen egyfajta türelmi idő. Csak hát ez nincsen betartva – ahogy az a számokból kiválóan látszik.

Az Elnökség pedig egy idei márciusi határozatban kéri, hogy hozzon az EP szigorúbb szabályokat erre vonatkozóan, hogy a mandátumuk lejárta után hat hónapig ne vehessenek részt különféle lobbitevékenységekben. Meg közben a volt képviselők állandó beléptetőkártyáit elvennék és felváltanák napi beléptetőkártyákkal.

6. Össze-vissza lopnak mindent, azaz uniós mértékkel, csak elcsennek dolgokat

2021-ben a képviselők és a személyzet irodáiban 83 lopást jelentettek, ami bár 58,2%-os csökkenést jelent 2020-hoz képest, de mindannyian emlékszünk rá, 2021 a COVID éve volt.

Loptak itt mindent, viszont a két említett jelentős lopásban 101 hibrid számítógépet és 26 iPadot, a másikban pedig 15 hibrid számítógépet tulajdonítottak el. Mindkét említett esettel kapcsolatban bírósági eljárás indult Belgiumban.

7. Nem sikerül a zöldülés: közel ötszáz tonna CO2 keletkezett a több millió eurós utazások miatt

A Parlament jelentése szerint a személyszállítás az EP szén-dioxid kibocsátásának kétharmadát teszi ki,

A strasbourgi utazásokat bérelt buszokkal akarták kizöldíteni, de mindezt finoman szólva se túl olcsón: a 2021-ben a Strasbourgba történő ingázáshoz bérelt Thalys-vonatok költsége 2 227 207 EUR, a kiküldetések költsége pedig 9 578 266 EUR volt. Közben pedig leírják kerek-perec, hogy hogyan lehetne mégtöbbet spórolni: „a strasbourgi ülésszakok felfüggesztése hozzájárult a Parlament titkársága szerint összesen 26 260 608 EUR megtakarításhoz, miközben lényegesen csökkentette a Parlament szén-dioxid-lábnyomát is”, amihez megjegyzik, hogy a Strasbourgból Brüsszelbe költözés és az ingázás megszűntetése önmagában évente 114 millió euró megtakarítást jelentene.

A mentesítési jelentés többi érdekességét további cikkekben fogjuk feldolgozni!

Nyitókép: Philipp von Ditfurth / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP