A múlt héten – egészen pontosan múlt hét szerdán – az európai parlamenti képviselők egy úgynevezett „mentesítési jelentésről” szavaztak. Az éves mentesítési eljárás gyakorlatilag annyit tesz, hogy az európai parlamenti képviselők átnézik az egyes uniós intézmények és ügynökségek belső költségvetését és munkamódszereit, azok teljesítményéről pozitív vagy negatív véleményt alkotnak és összeállítják a kritikák és a követendő ajánlások listáját.
Hivatalosan ezzel a politikai felelősségre vonhatóságot akarják garantálni, a gyakorlatban viszont ezeknek a jelentéseknek szinte semmi következményük nincs.
Megjelennek, senki sem olvassa el őket, majd szépen megy minden tovább. Most viszont az MCC Brussels szakértőinek segítségével kimazsolázgattunk az Európai Parlamentről szóló 2021-re vonatkozó jelentésből 10 érdekességet.
A jelentés bár a felelősségre vonhatóságért és az átláthatóságért készül, strukturáltságában s szövegezésében természetesen szinte a teljeskörű átláthatatlanságot éri el.
1. Az EP hivatalos utazási irodája képtelen hivatalos kiküldetést szervezni az EP-képviselőknek – mert amerikai
Az EP-nek van egy hivatalos utazási irodája, amely címet pályázat útján egy amerikai iroda nyerte meg. Apróbetűs megjegyzés, 2021-ben a szokásos utazási költségek 40 338 767 euróra rúgtak, ami miatt a jelentésben kérték „az utazási iroda által alkalmazott árképzési politika felülvizsgálatát”,
magyarán az amerikai utazási iroda túl drágán utaztatta az EP-tagokat.
No de, 2021-ben, amikor az EP Közép-Amerika országaival fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének (DCAM) kiküldetése keretében felvették az irodával a kapcsolatot, az nem tudott árajánlatot adni Kubába tartó és onnan induló járatokra, mivel amerikai tulajdonú vállalatként tiszteletben kellett tartania a Kuba elleni amerikai embargót.
Magyarán az EP hivatalos utazási irodája nem az európai, hanem az amerikai érdekeket vette figyelembe.
A jelentés szerint így az utazási irodának másik ügynökséghez kellett kiszerveznie az EP-küldöttség utazásának megszervezését, ami késedelmet okozott a folyamatban. Az amerikai szankcióval kapcsolatban pedig azt jegyezte meg a jelentés, hogy a szankciók miatt drágább utazásokat vegyék majd figyelembe a következő utazási iroda kiválasztásánál.
2. Az EP nyugdíjpénztára majdnem kiürült, kérlelik az elnökséget, hogy ne használják fel az adófizetők pénzét a megmentésére
A jelentésben megírták, hogy az Európai Parlament önkéntes nyugdíjpénztára majdnem kifogyott a pénzből, s nagy kérdőjelek vannak a befektetési portfólió körül. Egészen konkrétan a hiány 2021. december 31-én 379 millió euró volt, a teljes kimerülés pedig 2024 végére, vagy 2025 elejére várható – az önkéntes nyugdíjpénztár pedig addig is folytatja az eszközeinek értékesítését, hogy tudja fedezni a nyugdíjkötelezettségeit.
A jelentés ugyanezen része említést tesz arról, hogy 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt, valamint 5%-os nyugdíjjárulékot vezettek be, „az önkéntes nyugdíjalap fenntarthatóságának javítása érdekében”.
S a legszebb az egészben, hogy a jelentésben kérlelik a vezetőséget és az elnökséget „annak szavatolására, hogy semmilyen jövőbeni kisegítésre ne használják fel az adófizetők pénzét”.
Közben amúgy olyan sajtóinformációk jelentek meg – köztük az EUobserveren –, hogy az európai parlamenti nyugdíjalap a kazettás bombák iparába fektetett be (többek között, ugyanis a hadiipar mellett a dohányiparba, bányászatba és fosszilis tüzelőanyag iparba is fektetett az alap – elvileg). Ezen sajtóhírek kapcsán arra kérik a nyugdíjalap tanácsadó testületét, hogy vizsgálják felül „az uniós értékekkel és célokkal nem összeegyeztethető, fennálló befektetéseket”. Magyarán a jelentés bár nem erősíti meg a különféle „érdekes” befektetéseket, viszont arra kérik a tanácsadó testületet, hogy azokat vizsgálják felül.
3. Biometrikus rendszerrel csökkentették volna a napidíjjal való visszaélést, viszont most meg a biometrikus rendszer kiépítését nem tudják leállítani
Minden EP-képviselő, amikor befáradnak a parlamentbe dolgozni, igényelhetnek napi 388 eurónyi napidíjat, a fizetésükön és a mindenféle egyéb juttatásukon felül. Jelenleg ez a rendszer úgy működik, hogy a képviselőknek fizikailag alá kell írniuk egy papírlapot és megkapják a pénzt.
Az itt elkövetett visszaélések ellen a parlament adminisztrációja 2019-ben szerződést kötött egy céggel, egy új, biometrikus azonosításon alapuló rendszer létrehozására.
Csak az a gond, hogy az európai adatvédelmi biztos 2021-ben „kedvezőtlen véleményt” nyilvánított a képviselők biometrikus adatainak ilyen mértékű feldolgozásáról.
Most viszont újfent kérik az elnökséget, hogy „dolgozzon ki olyan alternatív megoldást, amely nem jár biometrikus adatok feldolgozásával”, miközben biztosítja azt, hogy csak azok kapjanak napidíjat, akik be is mennek a Parlamentbe. Magyarán, meg akartak oldani egy becsületességi problémát, amely egy adatbiztonsági problémához vezetett, amely problémát nem tudnak megoldani, mert nem állt le azóta se a rendszer fejlesztése, ugyanis a szerződés köti őket.
A mentesítési jelentés többi érdekességét további cikkekben fogjuk feldolgozni
Nyitókép: Frederick FLORIN / AFP