Orbán Viktor: Magyarország továbbra is a józan hang politikáját követi
Ukrán háború, nemzetközi elfogatóparancs, gazdasági semlegesség, nemzeti konzultáció – ezekről beszélt a Kossuth Rádióban a miniszterelnök.
A miniszterelnök politikai igazgatója a francia Le Pointnak adott interjút a háborúról, Ukrajna kisebbségpolitikájáról és a magyar-francia kapcsolatokról.
A Le Point című francia hírportál nagyinterjút készített Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával. A lap úgy mutatja be Orbánt, hogy „családja pontosan ismeri a szabadság árát”, mert „egyik nagyszülőjét öt évre bebörtönözték a szovjet korszak egyik sztálini típusú perét követően”.
Az interjúban először az ukrán kisebbségpolitika került terítékre. Orbán Balázs ezzel kapcsolatban világossá tette, „az előző, Porosenko-kormány alatt az ukránok megváltoztatták a kisebbségekkel kapcsolatos politikájukat”, és „a kisebbségekkel szemben ellenségesebbé váltak azáltal, hogy korlátozták az oktatáshoz való jogot vagy a magyar nyelvhasználatot”. Az ezt követő Zelenszkij-kormány pedig
mindig a kisebbségi jogok visszaállításáról beszél, de nem tettek semmi konkrét lépést,
és amióta a háború kitört, a helyzet csak romlott”, ugyanis „még arra is találtak időt, hogy tovább korlátozzák a kisebbségek jogait”.
Orbán hangsúlyozta, Magyarország nem leli örömét a rossz magyar-ukrán kapcsolatokban. „Nem szeretjük azt a gondolatot, hogy konfliktus alakulhat ki országaink között, de nem titkolhatjuk, hogy ez probléma, és ezt meg kell oldani” – szögezte le, hozzátéve, „nem értjük, miért olyan fontos, hogy az ukránok korlátozzák a kisebbségi jogokat, és miért nem összpontosítanak más kérdésekre”. Világossá tette azt is, hogy „addig nem tudjuk támogatni Ukrajna EU-tagságát, amíg az ukránok megnehezítik az ukrajnai magyarok életét”.
Az interjú leghangsúlyosabb témája a háború, melynek kapcsán a Le Point reagáltatta Orbán Balázst Orbán Viktor miniszterelnök katari beszédére. Az újságíró úgy fogalmazott, Putyin elnök nem tűzszünetet akar, hanem Ukrajnát szeretné leigázni, s „Orbán úr álláspontja nem veszi figyelembe ezt a realitást”.
Orbán Balázs szerint „a konfliktusban szereplő egyik fél sem akar tűzszünetet és békét, mindenkit be akarnak vonni a konfliktusba”, miközben „lehetetlen, hogy bármelyik fél megnyerje ezt a háborút”, ezért a katonai megoldás forszírozása helyett a tárgyalóasztalhoz kell visszatérni. A lap emlékeztette a miniszterelnök politikai iazgatóját, hogy a Putyinnal folytatott tárgyalások a bucsai mészárlás után maradtak abba, mire Orbán Balázs úgy válaszolt:
Ahhoz, hogy elkerülhessünk még több Bucsát, vissza kell térnünk a tárgyalóasztalhoz.”
Hozzátette, „tisztában vagyunk vele, hogy minden érintett felet meg kell győznünk erről, mert az nem fog működni, ha csak az egyik fél állítja le a harci cselekményeket, miközben a másik folytatja. Ennek nem lenne értelme”. Szerinte „a háború minden szereplőjének abba kell hagynia a harcot”.
A Le Point ezután Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szavaival szembesítette Orbánt: Stoltenberg szerint az ukránok megnyerhetik a háborút. Orbán Balázs hangsúlyozta, „mi úgy gondoljuk, hogy ez ellentmond a realitásoknak”. A lap ezután arra volt kíváncsi, bolondnak tartja-e Orbán Balázs azt a huszonhat másik EU-tagállamot, amely szerint igenis megnyerheti Ukrajna a háborút. A politikai igazgató azon túl, hogy leszögezte, „a Pápa például a mi oldalunkon áll, és tudja, ez mindig sokat számít”, világossá tette azt is: „a világ egészében a mi álláspontunk a többségi álláspont. Csak Európában vagyunk kisebbségben ezzel az állásponttal. Tehát meg is fordíthatnánk a kérdést: mondhatjuk-e, hogy a világon 150 ország bolond?”
Arra a kérdésre, hogy mit tenne Magyarország, ha Oroszország megszállná, Orbán Balázs azt válaszolta, „felvennénk a küzdelmet és a NATO-szövetségeseinkhez fordulnánk”. A politikai igazgató hangsúlyozta: azzal, hogy az ukránok a harcot választották, „bátor döntést hoztak”, és azóta is „hősiesen harcolnak, humanitárius eszközökkel mi is segítjük őket”.
Nem kérdés, hogy erkölcsileg ki áll a jó vagy a rossz oldalon.
Nem kérdés, hogy az ukránok bátran harcolnak-e vagy sem, vagy támogatjuk őket vagy sem. A kérdés az: szolgálja-e a háború folytatása a nemzetközi közösséget? Erre a konkrét kérdésre a válasz egyértelmű nem” – tisztázta a magyar álláspontot Orbán.
Leszögezte azt is, hogy Magyarország nem fogja a háborúban sem Amerika, sem Oroszország álláspontját képviselni. „Ők részt vesznek ebben a háborúban. Logikus, hogy a saját narratívájukat hangoztatják. Mi semmilyen narratívát nem hangoztatunk” – mondta Orbán, aki elmondta, ehelyett „mi a térképet, a tényeket, a számokat nézzük: egy nagyon közeli háborúval nézünk szembe, amelyben két atomhatalom vesz részt, emberek ezrei halnak meg, Ukrajna negyede romokban hever. Nem látom, hogy ennek a konfliktusnak a folytatása hogyan szolgálja a nemzetközi közösség, Európa és Magyarország érdekeit.” Azt is elárulta, hogy Oroszországgal Magyarország a háború diplomáciai megoldása érdekében nyitva tartja a kommunikációs csatornákat.
A lap rákérdezett Orbán Viktor esetleges kijevi útjára is, de a politikai igazgató nem tudott az ügyben új konkrétumokkal szolgálni.
Az Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök közötti kapcsolatra rátérve Orbán Balázs elmondta, „nagyon jó személyes kapcsolatot ápolnak”, a magyar miniszterelnök „nagyra értékeli Emmanuel Macront, szeretnek olyan fontos európai kérdéseket megvitatni, amelyekben közös a véleményük”. Hangsúlyozta, Emmanuel Macron definíciója, mely szerint ők Orbán Viktorral politikai ellenfelek, de európai partnerek, „nagyon megfelel számunkra”, az együttműködésre pedig rengeteg lehetőség adódik: „Európa jövője, stratégiai autonómia, védelem, energetika, mezőgazdaság”.
A Le Point rákérdezett arra is, egy európai parlamenti frakcióban fog-e ülni a Fidesz a jövő évtől kezdve a fő francia ellenzéki párttal, a Nemzeti Tömörüléssel. Orbán Balázs erre távlatosan válaszolt. „A jobboldal jelenlegi helyzete nem kedvez a konzervatívoknak. Megosztottak vagyunk, és ez probléma, mert az Európai Parlamentet a szocialisták és liberálisok uralják” – írta le az EP helyzetét, a Fideszét pedig úgy, hogy
egyfajta ragasztónak tekintjük magunkat, amely képes egyesíteni a konzervatív tábor pártjait”.
Elmondta, „a németországi konzervatívok nincsenek jó passzban”, mert „a CDU továbbra is szeretne együttműködni a baloldallal”, s „az AfD-t karanténban tartják, és nem elég erős”, eközben „Franciaországban a konzervatív tábor ellenzékben van”. Orbán Balázs úgy látja, „Franciaország és Németország bevonása nélkül egyetlen pártcsalád sem lehet sikeres, Legalább a franciákat be kell vonnunk”, ezért „mindenkinek, aki a franciaországi konzervatív tábor sikerét akarja, részt kell vennie a megbeszélésen”.
A lap kíváncsi volt arra is, számolhat-e Ursula von der Leyen ismét Orbán Viktor támogatására, ha újból bizottsági elnök szeretne lenni. A politikai igazgató ezzel kapcsolatban inkább negatív jelzést küldött: „Ha újra meg szeretné kapni Orbán úr támogatását, Ursula von der Leyennek jobb munkát kellett volna végeznie az elmúlt évben, ha szabad így fogalmaznom. Egyelőre nem ez történik” – mondta Orbán Balázs.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd