A miniszterelnök politikai igazgatója a francia Le Pointnak adott interjút a háborúról, Ukrajna kisebbségpolitikájáról és a magyar-francia kapcsolatokról.
A Le Point című francia hírportál nagyinterjút készített Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával. A lap úgy mutatja be Orbánt, hogy „családja pontosan ismeri a szabadság árát”, mert „egyik nagyszülőjét öt évre bebörtönözték a szovjet korszak egyik sztálini típusú perét követően”.
Az interjúban először az ukrán kisebbségpolitika került terítékre. Orbán Balázs ezzel kapcsolatban világossá tette, „az előző, Porosenko-kormány alatt az ukránok megváltoztatták a kisebbségekkel kapcsolatos politikájukat”, és „a kisebbségekkel szemben ellenségesebbé váltak azáltal, hogy korlátozták az oktatáshoz való jogot vagy a magyar nyelvhasználatot”. Az ezt követő Zelenszkij-kormány pedig
mindig a kisebbségi jogok visszaállításáról beszél, de nem tettek semmi konkrét lépést,
és amióta a háború kitört, a helyzet csak romlott”, ugyanis „még arra is találtak időt, hogy tovább korlátozzák a kisebbségek jogait”.
Orbán hangsúlyozta, Magyarország nem leli örömét a rossz magyar-ukrán kapcsolatokban. „Nem szeretjük azt a gondolatot, hogy konfliktus alakulhat ki országaink között, de nem titkolhatjuk, hogy ez probléma, és ezt meg kell oldani” – szögezte le, hozzátéve, „nem értjük, miért olyan fontos, hogy az ukránok korlátozzák a kisebbségi jogokat, és miért nem összpontosítanak más kérdésekre”. Világossá tette azt is, hogy „addig nem tudjuk támogatni Ukrajna EU-tagságát, amíg az ukránok megnehezítik az ukrajnai magyarok életét”.
Az interjú leghangsúlyosabb témája a háború, melynek kapcsán a Le Point reagáltatta Orbán Balázst Orbán Viktor miniszterelnök katari beszédére. Az újságíró úgy fogalmazott, Putyin elnök nem tűzszünetet akar, hanem Ukrajnát szeretné leigázni, s „Orbán úr álláspontja nem veszi figyelembe ezt a realitást”.
Orbán Balázs szerint „a konfliktusban szereplő egyik fél sem akar tűzszünetet és békét, mindenkit be akarnak vonni a konfliktusba”, miközben „lehetetlen, hogy bármelyik fél megnyerje ezt a háborút”, ezért a katonai megoldás forszírozása helyett a tárgyalóasztalhoz kell visszatérni. A lap emlékeztette a miniszterelnök politikai iazgatóját, hogy a Putyinnal folytatott tárgyalások a bucsai mészárlás után maradtak abba, mire Orbán Balázs úgy válaszolt:
Ahhoz, hogy elkerülhessünk még több Bucsát, vissza kell térnünk a tárgyalóasztalhoz.”
Hozzátette, „tisztában vagyunk vele, hogy minden érintett felet meg kell győznünk erről, mert az nem fog működni, ha csak az egyik fél állítja le a harci cselekményeket, miközben a másik folytatja. Ennek nem lenne értelme”. Szerinte „a háború minden szereplőjének abba kell hagynia a harcot”.
A Le Point ezután Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szavaival szembesítette Orbánt: Stoltenberg szerint az ukránok megnyerhetik a háborút. Orbán Balázs hangsúlyozta, „mi úgy gondoljuk, hogy ez ellentmond a realitásoknak”. A lap ezután arra volt kíváncsi, bolondnak tartja-e Orbán Balázs azt a huszonhat másik EU-tagállamot, amely szerint igenis megnyerheti Ukrajna a háborút. A politikai igazgató azon túl, hogy leszögezte, „a Pápa például a mi oldalunkon áll, és tudja, ez mindig sokat számít”, világossá tette azt is: „a világ egészében a mi álláspontunk a többségi álláspont. Csak Európában vagyunk kisebbségben ezzel az állásponttal. Tehát meg is fordíthatnánk a kérdést: mondhatjuk-e, hogy a világon 150 ország bolond?”
Arra a kérdésre, hogy mit tenne Magyarország, ha Oroszország megszállná, Orbán Balázs azt válaszolta, „felvennénk a küzdelmet és a NATO-szövetségeseinkhez fordulnánk”. A politikai igazgató hangsúlyozta: azzal, hogy az ukránok a harcot választották, „bátor döntést hoztak”, és azóta is „hősiesen harcolnak, humanitárius eszközökkel mi is segítjük őket”.
Nem kérdés, hogy erkölcsileg ki áll a jó vagy a rossz oldalon.
Nem kérdés, hogy az ukránok bátran harcolnak-e vagy sem, vagy támogatjuk őket vagy sem. A kérdés az: szolgálja-e a háború folytatása a nemzetközi közösséget? Erre a konkrét kérdésre a válasz egyértelmű nem” – tisztázta a magyar álláspontot Orbán.
Leszögezte azt is, hogy Magyarország nem fogja a háborúban sem Amerika, sem Oroszország álláspontját képviselni. „Ők részt vesznek ebben a háborúban. Logikus, hogy a saját narratívájukat hangoztatják. Mi semmilyen narratívát nem hangoztatunk” – mondta Orbán, aki elmondta, ehelyett „mi a térképet, a tényeket, a számokat nézzük: egy nagyon közeli háborúval nézünk szembe, amelyben két atomhatalom vesz részt, emberek ezrei halnak meg, Ukrajna negyede romokban hever. Nem látom, hogy ennek a konfliktusnak a folytatása hogyan szolgálja a nemzetközi közösség, Európa és Magyarország érdekeit.” Azt is elárulta, hogy Oroszországgal Magyarország a háború diplomáciai megoldása érdekében nyitva tartja a kommunikációs csatornákat.
A lap rákérdezett Orbán Viktor esetleges kijevi útjára is, de a politikai igazgató nem tudott az ügyben új konkrétumokkal szolgálni.
Az Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök közötti kapcsolatra rátérve Orbán Balázs elmondta, „nagyon jó személyes kapcsolatot ápolnak”, a magyar miniszterelnök „nagyra értékeli Emmanuel Macront, szeretnek olyan fontos európai kérdéseket megvitatni, amelyekben közös a véleményük”. Hangsúlyozta, Emmanuel Macron definíciója, mely szerint ők Orbán Viktorral politikai ellenfelek, de európai partnerek, „nagyon megfelel számunkra”, az együttműködésre pedig rengeteg lehetőség adódik: „Európa jövője, stratégiai autonómia, védelem, energetika, mezőgazdaság”.
A Le Point rákérdezett arra is, egy európai parlamenti frakcióban fog-e ülni a Fidesz a jövő évtől kezdve a fő francia ellenzéki párttal, a Nemzeti Tömörüléssel. Orbán Balázs erre távlatosan válaszolt. „A jobboldal jelenlegi helyzete nem kedvez a konzervatívoknak. Megosztottak vagyunk, és ez probléma, mert az Európai Parlamentet a szocialisták és liberálisok uralják” – írta le az EP helyzetét, a Fideszét pedig úgy, hogy
egyfajta ragasztónak tekintjük magunkat, amely képes egyesíteni a konzervatív tábor pártjait”.
Elmondta, „a németországi konzervatívok nincsenek jó passzban”, mert „a CDU továbbra is szeretne együttműködni a baloldallal”, s „az AfD-t karanténban tartják, és nem elég erős”, eközben „Franciaországban a konzervatív tábor ellenzékben van”. Orbán Balázs úgy látja, „Franciaország és Németország bevonása nélkül egyetlen pártcsalád sem lehet sikeres, Legalább a franciákat be kell vonnunk”, ezért „mindenkinek, aki a franciaországi konzervatív tábor sikerét akarja, részt kell vennie a megbeszélésen”.
A lap kíváncsi volt arra is, számolhat-e Ursula von der Leyen ismét Orbán Viktor támogatására, ha újból bizottsági elnök szeretne lenni. A politikai igazgató ezzel kapcsolatban inkább negatív jelzést küldött: „Ha újra meg szeretné kapni Orbán úr támogatását, Ursula von der Leyennek jobb munkát kellett volna végeznie az elmúlt évben, ha szabad így fogalmaznom. Egyelőre nem ez történik” – mondta Orbán Balázs.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Egyre súlyosabb kérdéseket vet fel Magyar Péterék adatszivárgási botránya. Az ukrán webfejlesztő cég vezetője egyébként Zelenszkij nyílt támogatója.
A dán miniszterelnök mindenben segítené Zelenszkijt.
Senki sem tudja, hol lehet több százezer fegyver, amely Ukrajnából tűnt el mindössze három év alatt. Az ügy számos kérdést felvet, ha az ukrán fegyverek csak egy része is rossz kezekbe került, már annak is súlyos következménye lehet.
Eleve nem tetszett nekik, hogy a volt német kancellár egy dologban nagyon egyetértett Donald Trumppal.
A miniszterelnök megdöbbentőnek és szégyenteljesnek nevezte az Európai Parlament keddi döntését.
Egyetlen mondattal leplezte le saját magát.
A több tízezer munkahelyet ígérő projekt a magyar gazdaság egyik legnagyobb vidéki fejlesztése lehet.
Egyre súlyosabb kérdéseket vet fel Magyar Péterék adatszivárgási botránya. Az ukrán webfejlesztő cég vezetője egyébként Zelenszkij nyílt támogatója.
