A Wagner-csoporttal kapcsolatos konfliktusok és az ukránok mozgó védelme is közrejátszik a Bahmutnál kialakult állóháborúban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint.
Az oroszok viszonylag kevés erővel támadnak Bahmutnál, ahol nem a reguláris hadseregük harcol, hanem a Wagner-csoport, amelynek konfliktusai vannak az orosz haderő vezetésével. Ráadásul a zsoldoshadseregnek a havi 3-4 ezer dollárért harcoló emberei – köztük börtönökből szerződtetettek – sincsenek tökéletesen kiképezve – fejtette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára az InfoRádió Aréna című műsorában szerda este. A másik oldalról az mondható el – folytatta –, hogy az ukránok tulajdonképpen beásták magukat, „mozgékony védelmet” folytatnak, amellyel akadályozni igyekeznek az oroszok előnyomulását. Az ukránok számára presztízskérdés, hogy az oroszok ne tudják elfoglalni Bahmutot. Ha az ukránok elveszítenék a várost, nem tudnának dél felé támadni, mivel erőket kellene átcsoportosítaniuk az orosz előrenyomulás miatt.
Azzal kapcsolatban, hogy Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér nyíltan bírálja az orosz hadi vezetést, a szakértő arról beszélt: a zsoldosvezér azért engedheti meg ezt magának, mert jó a kapcsolata Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, bár szerinte
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Wagner-csoport nincs alárendelve a reguláris hadseregnek, ezért sem túl „harmonikus” Prigozsinék és az orosz állami hadvezetés kapcsolata. Hozzátette, szerinte az oroszok azért nem az állami hadsereget vetik be ott, ahol igazán kemény harcok folynak, hogy minél kevesebb orosz nemzetiségű katona veszítse életét a fronton. A börtönből kiengedett Wagner-tagok ugyanis egészen más megítélés alá esnek.
Kis-Benedek kiemelte, hogy az orosz társadalom részéről egyre több és keményebb kritika éri az orosz vezetést, sokan felteszik ugyanis a kérdést: micsoda dolog az, hogy most már Oroszországot támadják?
Szerinte Putyin győzelem napi beszéde is azért volt olyan „lagymatag”, mert nem jött össze az elnöknek, hogy aznap jelentse be Bahmut elfoglalását. Szakértői szemmel a győzelem napi moszkvai felvonulás nagy csalódást okozott, mert a korábbi díszszemléken jóval több haditechnikai eszközt vonultattak fel – tette hozzá, úgy értékelve Putyin beszédét, hogy
Arra a kérdésre, hogy Oroszország képes lenne-e mozgósítani, a biztonságpolitikai szakértő azt mondta: igen, készen állnak rá, de az egy politikai kérdés, hogy megteszik-e. Az ugyanakkor világos, hogy az orosz vezetés nem akar nagy háborút. „Putyin megmondta az elején, hogy nem akarja elfoglalni Ukrajnát. Megtehetné, ha mindent bevetne (…), csak akkor számolni kell azzal, hogy lesz egy válasz nyugatról” – mondta, jelezve, hogy az orosz elnök ezt nem szeretné.
Ahhoz a céljához azonban nem került közelebb az elmúlt egy évben, amit kitűzött maga elé, vagyis hogy legyen rendszerváltás Ukrajnában, az ország soha ne legyen a NATO tagállama, és olyan legyen az ukrán politikai vezetés, amely minimum nem ellenséges Oroszországgal.
Forrás: YouTube
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
Az ukrán hadsereg dezertőrei amnesztiát kapnak, ha újra jelentkeznek harcolni a seregbe.
A nyugati hatalmakat fenyegetik Putyinék.
Egyre több minden derül ki a leendő elnök és csapata javaslatairól.
Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Nem ellenzékellenes narratívát képviselünk többen az ÖT-ben, hanem ellenzékkritikusat.
