Kis-Benedek József elmondta, miért alakult ki állóháború Bahmutnál

Az oroszok viszonylag kevés erővel támadnak Bahmutnál, ahol nem a reguláris hadseregük harcol, hanem a Wagner-csoport, amelynek konfliktusai vannak az orosz haderő vezetésével. Ráadásul a zsoldoshadseregnek a havi 3-4 ezer dollárért harcoló emberei – köztük börtönökből szerződtetettek – sincsenek tökéletesen kiképezve – fejtette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára az InfoRádió Aréna című műsorában szerda este. A másik oldalról az mondható el – folytatta –, hogy az ukránok tulajdonképpen beásták magukat, „mozgékony védelmet” folytatnak, amellyel akadályozni igyekeznek az oroszok előnyomulását. Az ukránok számára presztízskérdés, hogy az oroszok ne tudják elfoglalni Bahmutot. Ha az ukránok elveszítenék a várost, nem tudnának dél felé támadni, mivel erőket kellene átcsoportosítaniuk az orosz előrenyomulás miatt.

Mit lehet tudni a Wagner-csoportról?

Azzal kapcsolatban, hogy Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér nyíltan bírálja az orosz hadi vezetést, a szakértő arról beszélt: a zsoldosvezér azért engedheti meg ezt magának, mert jó a kapcsolata Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, bár szerinte

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Wagner-csoport nincs alárendelve a reguláris hadseregnek, ezért sem túl „harmonikus” Prigozsinék és az orosz állami hadvezetés kapcsolata. Hozzátette, szerinte az oroszok azért nem az állami hadsereget vetik be ott, ahol igazán kemény harcok folynak, hogy minél kevesebb orosz nemzetiségű katona veszítse életét a fronton. A börtönből kiengedett Wagner-tagok ugyanis egészen más megítélés alá esnek.

Az oroszok kritizálják az állami vezetést

Kis-Benedek kiemelte, hogy az orosz társadalom részéről egyre több és keményebb kritika éri az orosz vezetést, sokan felteszik ugyanis a kérdést: micsoda dolog az, hogy most már Oroszországot támadják?
Szerinte Putyin győzelem napi beszéde is azért volt olyan „lagymatag”, mert nem jött össze az elnöknek, hogy aznap jelentse be Bahmut elfoglalását. Szakértői szemmel a győzelem napi moszkvai felvonulás nagy csalódást okozott, mert a korábbi díszszemléken jóval több haditechnikai eszközt vonultattak fel – tette hozzá, úgy értékelve Putyin beszédét, hogy

Arra a kérdésre, hogy Oroszország képes lenne-e mozgósítani, a biztonságpolitikai szakértő azt mondta: igen, készen állnak rá, de az egy politikai kérdés, hogy megteszik-e. Az ugyanakkor világos, hogy az orosz vezetés nem akar nagy háborút. „Putyin megmondta az elején, hogy nem akarja elfoglalni Ukrajnát. Megtehetné, ha mindent bevetne (…), csak akkor számolni kell azzal, hogy lesz egy válasz nyugatról” – mondta, jelezve, hogy az orosz elnök ezt nem szeretné.
Ahhoz a céljához azonban nem került közelebb az elmúlt egy évben, amit kitűzött maga elé, vagyis hogy legyen rendszerváltás Ukrajnában, az ország soha ne legyen a NATO tagállama, és olyan legyen az ukrán politikai vezetés, amely minimum nem ellenséges Oroszországgal.

Forrás: YouTube