A fél világ előtt védte meg Magyarországot az egyik legszorosabb szövetségese
Ostobaságnak tartja a leggyakrabban emlegetett vádat.
120 millió sékelből (több mint tizenegy milliárd forintból) jön létre a beruházás.
Az izraeli kormány elfogadta az ultraortodox vallásos pártok követelésére a „kóser” áram kialakításának tervét – jelentette a helyi média hétfőn.
A 120 millió sékelből (több mint tizenegy milliárd forintból) létrejövő áramtároló beruházás biztosítani fogja, hogy olyan „kóser” áramot fogyasszanak az erre igényt tartó ultraortodox városokban, lakónegyedekben, melyet nem szombaton, hanem a hét más napjain termeltek a zsidó dolgozók, és ezzel nem sértik meg a szombati munkavégzés tilalmát. Az izraeli kormány vasárnapi ülésén ennek érdekében elfogadta az első, elektromosságot tároló kísérleti rendszer felépítését az ultraortodox Bné Brak városban, melynek költségeit bírálói szerint a teljes lakosság állja, azok is, akik nem igényelnek a vallási előírások szigorú betartása érdekében „kóser” áramot.
A zsidó vallás szabályait betartó izraeliek általában nem működtetnek szombaton elektromos készülékeket, mert azok ki- és bekapcsolása munkavégzésnek számít, és ezért tilos. Ugyanakkor passzívan ők is fogyasztanak szombaton áramot, általában kapcsolók helyett automatikus időzítők előre beállításával.
Az Izraelben élő ultraortodox, vagyis haredi politikusok és rabbik már régóta szorgalmazták energiatároló létesítmények létrehozását, hogy ezekkel megakadályozzák a vallási törvények megsértését, ne használjanak olyan áramot, melyet zsidók termeltek a szent pihenőnapon. Az utóbbi években több ultraortodox városrészben generátorokat működtettek szombaton, de ez a módszer nem biztonságos, és lényegesen többe kerül, mint az elektromos művek megtermelte áram.
Avigdor Liberman, az ellenzékben lévő jobboldali Izrael a Hazánk párt elnöke tiltakozott a haredi politikusok szerinte vallási kényszert jelentő követelése ellen, s arra figyelmeztetett, hogy a kóser villamos energia országos kiterjesztése legalább 90 milliárd sékelbe (több mint 8300 milliárd forintba) kerülne, amit a teljes lakosság fizetne meg.
(MTI)
Nyitókép: Ahmad Gharabli / AFP