Évszázados helyéről leszedett feszület, nemi és faji kvóta, és lassan szó szerint Oscar-díj jár a politikai korrektségért. Pillanatképünk a szürrealitásban úszó eltörléskultúra eddigi eredményeiről.
A Mandiner olvasói emlékezhetnek: kiakadt Richard Dreyfuss Hollywood politikai korrektsége miatt. „Hánynom kell tőlük” – fogalmazott az Oscar-díjas, 75 éves hollywoodi veterán a PBS Firing Line műsorában annak kapcsán, hogy az Oscar-díjakra 2024-től csupán olyan filmek pályázhatnak, melyekben vagy legalább az egyik főszereplő alulreprezentált etnikai csoportból származik; vagy a film szereplőgárdájának 30 százaléka alulreprezentált közösségből kerül ki (nők, etnikumok, fogyatékkal élők, LMBTQ-személyek); vagy maga a film ezekről a csoportokról szól. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
A hollywoodi őrület azonban nem most kezdődött. Már 2021-ben kiderült, hogy a tíz legkomolyabb haladó lépést a nyugati filmiparban a fekete angol királyné, a nembináris James Bond, vagy éppen a genderqueer Szépség megjelenése jelentette. Összefoglalónkat erről itt olvashatja.
pedig a valóság még a hollywoodi helyzetnél is szürreálisabb.
Olvasóink emlékezhetnek: egy légitársaság például közölte, hogy nemi és faji kvótát vezet be a pilótáknál, hogy a személyzet jobban tükrözze a világ sokszínűségét. Közben egy új őrület szerint már a rendezett spájz is rasszista lett, hiszen „a tisztaságot történelmileg arra használták, hogy megerősítsék a státuszok közötti különbségeket” – mondta a chicagói Loyola Egyetem marketingprofesszora.
De megírtuk azt is, hogy az Egyesült Államokban 2023-ban is egy férfi lett az év „nője”, valamint azt is, hogy kiderült:
és az általános iskolák azt tanácsolják a tanároknak, hogy olvassanak olyan könyveket a gyerekeknek, amelyekben transznemű vagy nem-bináris karakterek szerepelnek. Erről itt olvashat bővebben. A fentiek után pedig már-már feleslegesnek is tűnhet megemlíteni, hogy a pókemberes mesét sem kíméli a genderőrület.
Nehéz feladatot vállalunk, ha nem „bicskanyitogató” példával szeretnénk rámutatni a fent kiragadott példák által kirajzolt trend mögött rejlő valóságra. De hogy mégis a lehető legerősebb utalással éljen e-sorok írója, érdemes lehet felidéznünk Török Bernát egyik, a Mandiner hetilapban megjelent írásának részletét.
Ebben a szerző emlékeztet: „a münsteri városháza Béke terme nagy történelmi események színhelye: 1648-ban itt írták alá a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke egyik szerződését”, de számos fontos találkozónak is helyet adott már a sokat látott helyiség. Tartották már ott például „a legfejlettebb gazdaságú demokráciákat tömörítő G7 csoport külügyminisztereinek tanácskozását” is.
És mint Török Bernát aláhúzza:
a G7 csoport külügyminisztereinek „megbeszélésének idejére a történelmi teremből kirakták az 1540 óta központi helyen álló feszületet.”
Az érintett (egyébként 2021-es!) eseményt előkészítő német külügy tájékoztatása szerint a keresztet akkor „protokolláris okból” távolították el, de mint Török rámutat: „a kegytárgy tehát 1648-ban az augsburgi vallásbéke toleranciáját is megújító vesztfáliai béketárgyalásokat még közelről követhette, a világpolitika meghatározó szereplőinek idei (akkori – a szerk.) eszmecseréjén viszont már nem lehetett jelen.”
„Belátják-e vajon az érintett protokollszakértők és főképpen azok, akiknek ezzel a gesztussal meg akartak felelni, hogy az eltörlés kulturálatlanságával épp azokat az értékeket tették ki a teremből, amelyekre hivatkoznak?” – vetette fel igen jogosan az a szerző, hozzátéve, hogy „mindazok a törekvések, amelyek a sokszínűséget és a toleranciát tűzik zászlajukra, valójában önmaguk ellen fordulnak, amikor túlzásba esve a kultúrát és annak gyökérzetét próbálják felszámolni.”
A külföldi pédák a cancel culture kapcsán a fentiek tükrében, és J. K. Rowling eltörlése óta tehát már világosak. De mi a helyzet itthon? Példának okáért
Erről szóló szemlénket ide kattintva olvashatja.
Nyitóképük csupán illusztráció. Fotó: Markus Winkler from Pixabay
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
A Békemeneten is sűrűn jön majd szembe a kultikus felső.
Magyar Péter jelöltjei mindenhol rettegve hallgatnak, de a 444 és a Telex kamerája előtt hirtelen bátran ismételgetik a betanult mondatokat – ilyen egy gondosan felépített, párt által engedélyezett PR-búvóhely.
Az alelnök szerint a békéhez három egyszerű, de megkerülhetetlen feltétel szükséges.
