„A Tajvannal kapcsolatos álláspontunk világos és következetes: egy Kína van, de nem mindenáron” – jelentette ki Josep Borrell.
Tajvan gazdasági, kereskedelmi és technológiai fontosságára hívta fel a figyelmet vasárnap Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és felszólította az európai országok haditengerészeteit, vegyenek részt a Tajvani-szoros körüli őrjáratokban. Az uniós biztos ezen kijelentése annak fényében kifejezetten érdekes, hogy az elmúlt hetekben Emmanuel Macron francia elnök a szöges ellentétét artikulálta a nyilvánosságban annak, amit most Borrell mond. Macron szerint az Európai Uniónak nem kellene sem az Egyesült Államokat, sem Kínát követnie a tajvani kérdésben.
„Az őrjárattal Európa bizonyítaná, elkötelezett a hajózási szabadság biztosítása mellett e kulcsfontosságú térségben” – jelentette ki a főképviselő a Journal Du Dimanche című francia lapnak adott elemzésében. „Elismerjük Kína növekvő szerepét a térségben, ami nem jelenti azt, hogy elégedettek is lennénk vele. Számos ügyben jelentős nézetkülönbségeink vannak” – folytatta Borrell, az egyéni szabadságjogokat említve példaként.
Emellett azt vetette Peking szemére, hogy az európai vállalatok jelentős hátrányban vannak Kínában a kommunista ország korlátozásai miatt, ezért az európai országok hasonló lépéseket tesznek a kínai cégekkel kapcsolatban. Leszögezte: bár a boldog globalizáció kora véget ért, nem szabad teret engedni a zárt gazdasági rendszereknek sem. „A Tajvannal kapcsolatos álláspontunk világos és következetes:
egy Kína van, de nem minden áron”
– jelentette ki Borrell, egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy óvakodni kell a provokációktól. Aláhúzta: a tajvani nép elsöprő többsége szerint a status quo a leginkább elfogadható megoldás. „Legyünk tehát elkötelezettek ennek fenntartásában” –szögezte le.
Borrell már kedden, az Európai Parlamentben is hangsúlyozta, hogy a régió Európa számára rendkívül fontos, gazdaságilag és stratégiailag egyaránt. „A Tajvani-szoros a világkereskedelem egyik legfontosabb helyszíne, az EU-nak ott kell lennie a hajózás, a hajózás szabadságát biztosító műveletek révén” – mondta akkor.
Véleménye szerint el kell utasítani minden, Tajvan ügyeibe való külső beavatkozást, mert ez gazdaságilag súlyos következményekkel járhat az EU számára, mivel Tajvan szerepe a legfejlettebb félvezetők gyártásában kulcsfontosságú. Ukrajnára kitérve Borrel az elemzésben leszögezte: Pekingnek nem áll érdekében Moszkva támogatása, és ezt többször is elmondta Kínának. „Elsősorban azért, mert az Oroszországnak nyújtott segítséggel csak tovább mélyítené a nemzetközi világrend polarizálódását,
noha Peking többször hangoztatta, hogy éppen ez ellen küzd.”
(MTI)
***
Nyitókép: Mandiner-archív
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
Ciki lenne Szent István országaként végleg elmaradni mögöttük. Francesca Rivafinoli írása.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
A digitális szokások átalakítására készül a kormány.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
A TV2 dokurealityje, A mi történetünk negyedik adásából kiderül, hogyan tudta termőre fordítani a gyerekkori traumáit a mára kétdiplomás Kecskés Evelin, és a ceglédi gazdálkodócsalád, Siposék egy napjába is bepillanthatunk.
Meghiúsított szabotázsakció a magyar határ közelében: a kormány súlyos fenyegetésről beszél, az ellenzéki narratíva szerint megrendezett akcióról lehet szó.
