Egy kis ország ne üsse az orrát a nagyok dolgába? – még egyszer a magyar–lengyel barátságról

Mindenkit óvnék a lengyelek megvetésétől, a kárörvendéstől, mert olyan erői vannak ennek a társadalomnak, ami hegyeket mozgat. Nizalowski Attila jegyzete.

Pawel Szrot pedig bízott abban, hogy 1849 és 1956 történelmi példája megváltoztatja a magyar kormány álláspontját.
Interjú készült Pawel Szrottal, Andrzej Duda köztársasági elnök kabinetfőnökével, aki a NATO-bővítés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a magyarok a NATO-bővítéssel kapcsolatos álláspontja
„Ami nem változtat azon, hogy Magyarországgal való kapcsolatunk a csalódás bonyolult története. Orbán Viktor soha nem titkolta Oroszországhoz való hozzáállását, de mi mindennek ellenére el akartuk hinni, hogy a magyarság történelmi tapasztalata, és az, hogy Oroszország kétszer, 1849-ben és 1956-ban is összetörte az országot, megváltoztatja a magyarok álláspontját” – olvasható a politikussal készült interjúban, ami a lengyel Wprost című lap nyomtatott kiadásában jelent meg.
Nyitókép: Wikipedia