A Vatikán bocsánatot kért az amerikai és afrikai őslakosoktól az európai hódítások miatt

A rabszolgaság az emberi kultúra és a szellem egy fejlődési, változási szakasza volt, ami kvázi objektíve következett be, s ezért mindenféle bocsánatkérés egy értelmetlen bárgyú pótcselekvés. Ilyen alapon a disznóktól is bocsánatot kellene kérni, amiért állandóan fogyasztjuk őket! Ennél sokkal nagyobb bűn és katasztrófa, hogy az emberek még mindig szándékosan megnyomorítják és gyilkolják egymást.

Mindenki a maga portája előtt sepregessen.

Bocs de a kereszt nevében karddal hitet térítők hol vannak? Mondjuk a MAI USA hatalmi grémiuma? Az oroszoktól az USA miatt mikor fog ez az aberráltan féloldalas és nemzetkanibál pápua?

Nem kérhet bocsánatot egyetlen pápa sem "az egyház bűneiért", ahogyan Szent II. János Pál pápa sem tehette volna, de - ha jól tudom - sajnos ő is használta ezt a hibás megfogalmazást. Helyes fogalmazás az lehet, hogy "sajnálkozásunkat fejezzük ki egyeseknek a múltban az egyház nevében elkövetett bűnei miatt, vagy egyházi részről történt mulasztások miatt". Tehát ha Ferenc pápa így fogalmazott (ahogyan ajánlom), azt jól tette, ha nem, akkor nem. Bűnbánatot csak egyén tarthat - senki nem felelős mások bűneiért. Azt pedig fontos megjegyezni itt, hogy a különböző bennszülött törzsekhez tartozók ellen tipikusan nem a kereszténység, hanem "az uralkodó" (pl. spanyol király) vagy "az állam" (pl. USA) nevében követtek el gaztetteket. Persze Cortés "katonái" például gyakorlatilag banditák voltak, akik a kereszténységet csak ürügyként használták a rablásra. Viszont a történet általában nem egyszerű és nem fekete-fehér. Az azték birodalom bukásához nélkülözhetetlen volt egy népes ottani törzs segítsége a spanyolok számára, akik azért álltak melléjük lelkesen, mert addig az aztékok kegyetlen zsarnokságától szenvedtek. Említésre méltó Bartolomé de las Casas domonkos szerzetes, aki megrendítő könyvet írt a spanyol rabló martalócoknak az indiánok ellen elkövetett rémtetteiről. Ennek segítségével, meg a témában tartott nyilvános vitán aratott győzelme által a spanyol uralkodót rá tudta venni, hogy adja ki az Új Törvényeket, amelyek az indiánokkal való kegyetlen bánásmódot tiltották. Emiatt aztán Pizarro fel is lázadt a spanyol király ellen ("mi van, már kizsákmányolni se lehet?"), de le is győzték, föl is kötötték. Viszont sajnos így is olyan erős volt az Új Törvényekkel szembeni ellenállás az új spanyol földbirtokosok részéről, hogy a gyakorlatban nem sokat értek. Az akkori pápa pedig kiadott egy bullát (nyilvános hivatalos levelet), amelyben deklarálta, hogy az indiánok igenis emberek és aszerint kell velük bánni. Sajnos, hogy ezt deklarálni kellett... De azért a hódítókat ez se igen hatotta meg. Az indiánok tömegesen pusztultak - bár "sovány történelmi vigasz", hogy nem csak a kegyetlen bánásmódtól, hanem a fehérek által behurcolt feketehimlőtől is. Az afrikai rabszolgakereskedelemért pedig felelősök voltak ottani törzsek is, akik az elfogott ellenségeiket adták el rabszolgának, meg a mohamedán rabszolgavadászok és rabszolgakereskedők tevékenysége is az volt. Ezzel együtt tehettek volna sokan többet a fekete rabszolgák sorsának enyhítéséért katolikus részről, meg protestáns részről is. A Bibliában ott van a Filemonnak írt levél, és az abban leírt eszménytől élesen eltért az, ahogyan a rabszolgákkal az esetek zömében bántak. Talán némi "történelmi jóvátétel", hogy ami szerény szociális segítő háló, iskolahálózat és egészségügyi ellátás egyáltalán van ma Afrika legszegényebb részein, azt jelentős részben katolikus és protestáns önkéntesek és misszionáriusok működtetik.