2018-2019-ben pedig 540 ezer dollár (szűk kétszázmillió forint) volt. A 2017-2018-as tanévben az egyetemen egy átlagos, tanítással és kutatással is foglalkozó professzor fizetése 217 ezer dollár (kb. 80,4 millió forint) volt.
Szagot fogtak a kínai donorok
Az exalelnök ezért cserébe háromszor vett részt Amy Gutmann akkori egyetemi elnökkel kérdés-válasz formátumú előadáson, emellett a bevándorlás és a rák témájában panelbeszélgetések szereplője volt, bemutatta könyvét, egyszer előadott az egyetem Wharton Üzleti Iskolájában (ez egyébként Donald Trump alma matere is), és nyilvános beszélgetéseket tartott Felipe Calderón mexikói elnökkel, illetve Nick Clegg volt brit miniszterelnök-helyettessel.
Az elnököt tehát valószínűleg nem kimagasló oktatói készségei miatt alkalmazta az egyetem, sokkal inkább nemzetközi lobbistaként. A Philadelphia Inquirer úgy fogalmaz, Biden a Penn Biden Center megalapításával „a nevét adta az iskola azon törekvéséhez, hogy a nemzetközi ügyeken nagyobb nyomot hagyjon”. Ennek érdekében a Penn Biden Centernek irodája volt Washingtonban is, pár lépésre a Capitoliumtól. De egy másik összefüggés ennél még érdekesebb: a Penn Biden Center megnyitása előtti három évben a Pennsylvaniai Egyetem összesen 21,2 millió dollár támogatást kapott anonim támogatóktól Kínából, a központ megnyitását követő három évben pedig 72,3 millió dollárt, illetve további szűk nyolcmillió dollárt a Kínához tartozó Hongkongból. Biden színre lépése után tehát
az egyetem hirtelen háromszor olyan népszerű lett a névtelenségbe burkolózó kínai mikro- és makroadományozók körében.