Csődbe ment bankok és európai pánik: tovább dől a dominó?

Vasárnap este robbant a 2008-as pénzügyi válság óta bejelentett legnagyobb volumenű bankfúzió híre: a svájci UBS bankház megvásárolja a súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő riválisát, a Credit Suisse-t. A 3 milliárd svájci frank értékű tranzakció átszámolva 1200 milliárd forintot tesz ki. De hogy jutottunk el odáig, hogy néhány nap alatt a világ egyik vezető pénzügyi központjának számító Svájcban bankmentésnek kellett történnie?

Bankcsőd az USA-ban

Tíz nappal ezelőtt jelentek meg a sajtóban azok az Amerikában készült fotók, melyeket látva mindenkinek a másfél évtizeddel ezelőtti, szintén az Egyesült Államokban kirobbant, de pillanatok alatt globálissá vált pénzügyi válság képe villant fel. Az AP amerikai hírügynökség fényképein az látszott, hogy bajba került ügyfelek gyülekeznek a kaliforniai Silicon Valley Bank (SVB) fiókjainál, miután a két nap alatt összeomlott pénzintézetet bezárták az amerikai szabályozó hatóságok, az amerikai betétbiztosító, az FDIC pedig átvette a bank betétei felett az ellenőrzést.

Az elsősorban vállalati ügyfelekkel rendelkezett, 1983-ban alapított SVB csődjéhez egyrészt az infláció elleni küzdelem részeként jelentősen megemelt amerikai alapkamat járult hozzá, másrészt az is, hogy a technológiai iparágban megannyi vállalat küzd-küzdött nehézséggel. „A pénzintézet működését már a nála elhelyezett betétekből volt kénytelen biztosítani, aminek nyomán az amerikai pénzügyi hatóságok közbeléptek és felügyelet alá helyezték” – írta a bankcsőd után kiadott elemzésében az MTI.

Néhány nappal később egy újabb regionális pénzintézet, a Signature Bank összeomlásáról érkeztek hírek, így bankcsődből rögvest bankcsődhullámmá változott a szóhasználat a sajtóban, a svájci fejlemények pedig megint csak azt az érzést erősítették, hogy a 2008-as pénzügyi válsághoz hasonló van kibontakozóban, az Egyesült Államok után máris Európa következik.

Svájci bank a csőd szélén

Svájcra rendszerint a világ egyik pénzügyi fellegváraként tekintenek az emberek, ezért is volt sokkoló, hogy a 167 éves Credit Suisse „lényeges hiányosságokról” számolt be pénzügyi mérlegében. A második legnagyobb svájci bank részvénye 24 százalékkal rekord alacsony szintre esett az európai piacon, de más banki részvényeket sem kímélt a hír: a Deutsche Bank és a Commerzbank részvényei 9-9 százalékkal, a BNP Paribas részvénye 10, a Societe Generale részvénye pedig 12 százalékkal esett.

A piacokat ugyanakkor valamelyest megnyugtatta, hogy a svájci jegybank 50 milliárd svájci frankos hitelkeretet nyújtott a Credit Suisse likviditási problémáinak áthidalására, ám a döntő momentum az volt, amikor vasárnap este megjelent az USB–Credit Suisse-fúzió híre.

Mi lesz a bankcsődök után?

A svájci jegybank az átvételhez egy irdatlanul nagy, 100 milliárd svájci frankos – mintegy 40 ezer milliárd forintos – likviditási támogatást nyújtott az átvételhez, emellett pedig az UBS felvásárlás kockázatainak enyhítésére a svájci kormánytól is kap 9 milliárd svájci franknyi – 3600 milliárd forintnyi – garanciát. A Credit Suisse problémái már tavaly is látszódtak, hiszen szemben az UBS 2022-es 7,6 milliárd dolláros (2800 milliárd forint) profitjával a veszteségei 7,9 milliárd dollárra (2900 milliárd forint) rúgtak.

amelyek az illetékes hatóságok szoros megfigyelése alatt állnak, különös tekintettel arra, hogy a Credit Suisse összeomlása az egész pénzügyi rendszerre hatással lenne. A Portfolio elemzésében azt írta, hogy a Credit Suisse egységei egyelőre világszerte kinyitnak, hiszen a UBS általi átvételi tranzakció jogilag még nem történt meg, de hosszú távon minden bizonnyal komoly hatásai lesznek az ügynek, a Reuters brit hírügynökség például akár 10 ezer fős leépítést is elképzelhetőnek tart.

Arra a kérdésre, hogy a fekete fellegek eloszlottak-e a bankrendszer fölött, egyelőre nehéz válaszolni, mindenesetre az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics szakértői – akiket az MTI idézett – úgy kalkulálnak: valószínűleg sikerül elkerülni, hogy az utóbbi hetek bankcsődjei globális bankválsággá fajuljanak, bár a stresszhelyzet jelei még mindig láthatók, különösen a kisebb amerikai bankok körében. Utóbbiak egyike lehet a First Republic Bank, amelynek pótlólagos forrást kellett biztosítania a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-nek és a JPMorgan Chase-nek ahhoz, hogy pénzügyi helyzetét sikerüljön stabilizálnia.

Ennek ellenére a bank papírja a múlt hét közepén 21 százalékkal gyengültek, de összességében a bankrendszer stabilitásával szemben felmerült befektetői aggályok enyhültek a Credit Suisse megmentésével és a First Republic Banknak nyújtott likviditási támogatással.

Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Ennio Leanza