Az elsősorban vállalati ügyfelekkel rendelkezett, 1983-ban alapított SVB csődjéhez egyrészt az infláció elleni küzdelem részeként jelentősen megemelt amerikai alapkamat járult hozzá, másrészt az is, hogy a technológiai iparágban megannyi vállalat küzd-küzdött nehézséggel. „A pénzintézet működését már a nála elhelyezett betétekből volt kénytelen biztosítani, aminek nyomán az amerikai pénzügyi hatóságok közbeléptek és felügyelet alá helyezték” – írta a bankcsőd után kiadott elemzésében az MTI.
Néhány nappal később egy újabb regionális pénzintézet, a Signature Bank összeomlásáról érkeztek hírek, így bankcsődből rögvest bankcsődhullámmá változott a szóhasználat a sajtóban, a svájci fejlemények pedig megint csak azt az érzést erősítették, hogy a 2008-as pénzügyi válsághoz hasonló van kibontakozóban, az Egyesült Államok után máris Európa következik.
Svájci bank a csőd szélén
Svájcra rendszerint a világ egyik pénzügyi fellegváraként tekintenek az emberek, ezért is volt sokkoló, hogy a 167 éves Credit Suisse „lényeges hiányosságokról” számolt be pénzügyi mérlegében. A második legnagyobb svájci bank részvénye 24 százalékkal rekord alacsony szintre esett az európai piacon, de más banki részvényeket sem kímélt a hír: a Deutsche Bank és a Commerzbank részvényei 9-9 százalékkal, a BNP Paribas részvénye 10, a Societe Generale részvénye pedig 12 százalékkal esett.