Nem kísért már Jörg Haider szelleme – választ az ausztriai Karintia népe

2023. március 05. 08:31

Egykor Jörg Haider Szabadságpártjának bástyája volt a kies dél-ausztriai tartomány, azonban ma már egészen más képet mutat politikailag Karintia – ahol vasárnap választást tartanak.

2023. március 05. 08:31
null
Greczula Levente László

Minden választás fontos, mert minden választás megmérettetés és minden választás lehetőség. De vannak választások, amik különleges jelentőséggel bírnak. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) számára a vasárnapi karintiai tartományi választás éppen ilyen.

A dél-ausztriai tartományban a Szabadságpárt hagyományosan erős pozíciókat tudhat magáénak,

s mint mindig, most is él a remény, hogy Karintiának egyszer újra szabadságpárti miniszterelnöke lehet.

De miért olyan fontos Karintia a szabadságpártiaknak? A válasz legalább háromkomponensű.

Nyugati szomszédunk modern történelmét többféle nacionalizmus is formálta, amelyek közül az egyik a németes jellegű nacionalizmus. Az európai nemzeti ébredések korszakának kezdete óta jelenlévő ideológiai irányzat az elmúlt másfél évszázadban sokféle alakot öltött, s az erős antiszemita és egyházellenes vonások mellett mindvégig fontos jellemzője maradt a nagynémet egység gondolatához való vonzódás.

Az 1938-as Anschluss és következményei természetesen erősen diszkreditálták ezt az irányzatot,

ami az antiszemita és antiklerikális vonalak elsikkadása után a múlt század második felére lényegében az osztrák–német politikai és kulturális kapcsolatok mind szorosabbra fűzését tűzte a zászlajára. A németes nacionalisták első számú politikai közösségét ma is az Osztrák Szabadságpárt adja, de ez a csoport az FPÖ választóin belül egyértelmű kisebbségben van.

A nagy helységnévtábla-vita

Hogy Karintiában miért vonzódnak sokan a németes nacionalizmus gondolatiságához, azt mások mellett a tartomány különleges helyzete is magyarázza.

Karintiában történelmileg is jelentős szlovén és horvát kisebbség él,

akik a Monarchia széthullásakor a tartomány egyes vidékein stabil többséget is alkottak. Ez korán területi vitákhoz vezetett a rövid életű Szlovén–Horvát–Szerb Állammal, amiket változatos eszközökkel, például a sopronihoz hasonló népszavazásokkal igyekeztek rendezni. Jól jellemzi a helyzet feszült mivoltát, hogy a jugoszláv partizánok még a második világháború vége után is kísérletet tettek Karintia szlovének lakta vidékeinek elfoglalására.

Miközben a második osztrák köztársaság névleg biztosította a szlovének és horvátok nemzetiségi jogait, valójában mind Bécs, mind Klagenfurt – Karintia tartományi székhelye – a kisebbségek visszaszorítására törekedett. Az ellentétek az 1970-es években kezdődött helységnévtábla-vitában értek el a tetőpontot: onnantól kezdve az osztrákok és a szlovének majd’ negyven éven keresztül veszekedtek azon, hogy mely falvak nevét kell kiírni szlovénul is – ez a vita nekünk is ismerős lehet Felvidékről és Erdélyből –;

a kétnyelvű táblázást az osztrákok elsősorban a többség érdekeire hivatkozva akarták kisiklatni.

Végül nem sikerült: a néha egészen abszurd fordulatokat vevő vita – egy szlovén aktivista például szándékosan 65-tel ment el egy falu kezdetét jelző tábla mellett, mondván, hogy mivel nincs kiírva szlovénul a község neve, nem lehet tudni, hogy az lakott terület – az osztrák alkotmánybíróság és mások közbenjárására 2011-ben zárult le, a szlovénok számára kedvező végeredménnyel.

Karintia: Jörg Haider birodalma

És ezzel elérkeztünk a harmadik komponenshez, Jörg Haider személyéhez. Az eredetileg Felső-Ausztriából származó Haider 1986-tól 2000-ig állt az FPÖ élén, amellett 1989 és 1991, illetve 1999 és 2008-ban bekövetkezett halála között Karintia kormányfője is volt.

Haider, aki életében egy rendkívül megosztó figura volt, azóta is legendának számít szabadságpárti berkekben,

szelleme mintha még ma is ott lebegne Karintia felett. Szinte mindenhez köze volt, ami akkoriban az osztrák közügyeket mozgatta: a fentebb vázolt táblavitával óriási népszerűséget épített magának a tartományban, miközben abban is kulcsszerepe volt, hogy 2000-ben szövetségi szinten koalícióra lépett egymással az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az FPÖ.

Az olvasó talán emlékezhet arra, hogy az akkor még friss EU-tag Ausztriát akkoriban szankciók alá vonták a tagállamok, az ÖVP-hez pedig ugyanúgy ellátogattak az Európai Néppárt bölcsei, mint két évtizeddel később a Fideszhez, hogy jobb belátásra térítsék az akkori kancellárt, Wolfgang Schüsselt.

Haider fénykorában még azt is el tudta érni, hogy a karintiai FPÖ szakítson a szövetségi szervezettel, s ennek a szkizmának csak az után lett vége, hogy a politikus 2008-ban részegen autóbalesetet szenvedett, aminek következtében életét vesztette.

A karintiai FPÖ azóta is keresi a maga Haiderét,

kicsit úgy, ahogy a bajor CSU is harmincöt éve igyekszik kinevelni a következő Franz Josef Straußt. Hogy a jelenlegi listavezető, Erwin Angerer beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, vasárnap kiderül.

Mert az biztos, hogy Jörg Haider halála óta a karintiai Szabadságpártnak nemigen jön ki a lépés. A 2010-es évek elejétől a tartományban visszaerősödtek a szociáldemokraták (SPÖ) – a vörösök a hatvanas évek második felétől bő két évtizedig abszolút többségben voltak a gazdaságilag gyengébb lábakon álló Karintiában –, akik jelenleg is nagykoalícióban irányítják a tartományt az ÖVP-vel.

A legfrissebb felmérések szerint a duó a választás után is biztos többséggel rendelkezik majd a klagenfurti tartományi gyűlésben. A legutóbbi felmérések szerint a szocdemek 42-43 százalékos támogatottsággal győzhetnek a vasárnapi választáson,

az egykor itt sokkal szebb napokat látott Szabadságpárt 23-26 százalék körüli eredményre számíthat,

míg az Osztrák Néppárt (ÖVP) alig 10-11 százalékot érhet el. A Zöldek és a liberális NEOS alig 4-5 százalékra számíthatnak, viszont a Team Kärnten nevű regionális párt több mint 10 százalékot szerezhet.

A középpártok számára mindenképpen nagy segítség, hogy Haider egykori szavazói ma négy különböző pártra is voksolhatnak Karintiában, vagyis korántsem olyan egységes a tábor, mint húsz évvel ezelőtt.

És hiába az idő, az ellenérzések még most is megvannak a Haider-fanok és a „nagy” FPÖ között. „A [Herbert – a szerk.] Kickl annak idején mindennek elhordta a Jörgöt. Az gonoszság volt akkoriban, most meg Haider örökségéből akar tőkét kovácsolni. Ez hullarablás, szerintem ez a legundorítóbb” – kommentálta a Kuriernak az FPÖ-elnök egyik kampányfellépését Jörg Haider egyik egykori harcostársa. Hiába: úgy tűnik, Karintiában nem felejtenek olyan könnyen.

 

Nyitókép: karintiai tájkép (Gerhard Wild / mauritius images via AFP)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 19 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gyzoltan
2023. március 06. 13:15
Egy csepp önkritika sem szorult beléd? A kutyázás, meg a köcsögözés már az alja! Olvasd csak vissza magad, bár gondolom felesleges... A belátás, no az az a fogalom, melyről fogalmatok sincs, hogy mi fán terem..!
mgyfree
2023. március 05. 12:50
a politikus 2008-ban részegen autóbalesetet szenvedett, aminek következtében életét vesztette. Bruhahhaaa vaklahogy aki a fősodratúnak annak valahogy gyorsan véget ér földi pályafutása, jelen esetben kva biztonságos autóval részegen MUhahaaaa a sok fsszopo pedig tapsikol, a Dutche bank elnöke 3 páncélozott mercivel közlekedett, nem volt részeg bruhahhaaaaa de csak kinyírták, természetesen ez demokratikus, humánus a világ jobbulását és a zöldülését figyelembevevő, nem NEM DIKTATORIKUS, KIVÉGZÉS
csakirok
2023. március 05. 11:13
Haider magyarellenes hangulatkeltést is bevetett választási kampányában: ígérete szerint bezárták volna a nemrég megnyílt kishatárátkelőket. Törvényben betiltotta a mecsetek és minaretek építését tartományában, továbbá ellenezte a muzulmán nők fejkendőviselését. 2008 tavaszán az osztrák-olasz határ fokozott ellenőrzését követelte, hogy saját szavaival élve megakadályozza a „cigány népvándorlást”. Kitoloncoltatta a tartomány azon bevándorlóit, akik bűncselekmény elkövetésének gyanújába keveredtek. Karintiában a szlovén kisebbség anyanyelvi oktatása is jelentősen csorbult és számos szlovént szorított ki a tartomány politikai életéből.
Gyzoltan
2023. március 05. 10:24
" hogy a politikus 2008-ban részegen autóbalesetet szenvedett, aminek következtében életét vesztette." -de már balesete előtt többször tarkón lőtte magát, hogy ne kelljen szenvednie...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik