Nem kísért már Jörg Haider szelleme – választ az ausztriai Karintia népe

Minden választás fontos, mert minden választás megmérettetés és minden választás lehetőség. De vannak választások, amik különleges jelentőséggel bírnak. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) számára a vasárnapi karintiai tartományi választás éppen ilyen.

s mint mindig, most is él a remény, hogy Karintiának egyszer újra szabadságpárti miniszterelnöke lehet.

De miért olyan fontos Karintia a szabadságpártiaknak? A válasz legalább háromkomponensű.

Nyugati szomszédunk modern történelmét többféle nacionalizmus is formálta, amelyek közül az egyik a németes jellegű nacionalizmus. Az európai nemzeti ébredések korszakának kezdete óta jelenlévő ideológiai irányzat az elmúlt másfél évszázadban sokféle alakot öltött, s az erős antiszemita és egyházellenes vonások mellett mindvégig fontos jellemzője maradt a nagynémet egység gondolatához való vonzódás.

ami az antiszemita és antiklerikális vonalak elsikkadása után a múlt század második felére lényegében az osztrák–német politikai és kulturális kapcsolatok mind szorosabbra fűzését tűzte a zászlajára. A németes nacionalisták első számú politikai közösségét ma is az Osztrák Szabadságpárt adja, de ez a csoport az FPÖ választóin belül egyértelmű kisebbségben van.

A nagy helységnévtábla-vita

Hogy Karintiában miért vonzódnak sokan a németes nacionalizmus gondolatiságához, azt mások mellett a tartomány különleges helyzete is magyarázza.

akik a Monarchia széthullásakor a tartomány egyes vidékein stabil többséget is alkottak. Ez korán területi vitákhoz vezetett a rövid életű Szlovén–Horvát–Szerb Állammal, amiket változatos eszközökkel, például a sopronihoz hasonló népszavazásokkal igyekeztek rendezni. Jól jellemzi a helyzet feszült mivoltát, hogy a jugoszláv partizánok még a második világháború vége után is kísérletet tettek Karintia szlovének lakta vidékeinek elfoglalására.

Miközben a második osztrák köztársaság névleg biztosította a szlovének és horvátok nemzetiségi jogait, valójában mind Bécs, mind Klagenfurt – Karintia tartományi székhelye – a kisebbségek visszaszorítására törekedett. Az ellentétek az 1970-es években kezdődött helységnévtábla-vitában értek el a tetőpontot: onnantól kezdve az osztrákok és a szlovének majd’ negyven éven keresztül veszekedtek azon, hogy mely falvak nevét kell kiírni szlovénul is – ez a vita nekünk is ismerős lehet Felvidékről és Erdélyből –;

Végül nem sikerült: a néha egészen abszurd fordulatokat vevő vita – egy szlovén aktivista például szándékosan 65-tel ment el egy falu kezdetét jelző tábla mellett, mondván, hogy mivel nincs kiírva szlovénul a község neve, nem lehet tudni, hogy az lakott terület – az osztrák alkotmánybíróság és mások közbenjárására 2011-ben zárult le, a szlovénok számára kedvező végeredménnyel.

Karintia: Jörg Haider birodalma

És ezzel elérkeztünk a harmadik komponenshez, Jörg Haider személyéhez. Az eredetileg Felső-Ausztriából származó Haider 1986-tól 2000-ig állt az FPÖ élén, amellett 1989 és 1991, illetve 1999 és 2008-ban bekövetkezett halála között Karintia kormányfője is volt.

szelleme mintha még ma is ott lebegne Karintia felett. Szinte mindenhez köze volt, ami akkoriban az osztrák közügyeket mozgatta: a fentebb vázolt táblavitával óriási népszerűséget épített magának a tartományban, miközben abban is kulcsszerepe volt, hogy 2000-ben szövetségi szinten koalícióra lépett egymással az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az FPÖ.

Az olvasó talán emlékezhet arra, hogy az akkor még friss EU-tag Ausztriát akkoriban szankciók alá vonták a tagállamok, az ÖVP-hez pedig ugyanúgy ellátogattak az Európai Néppárt bölcsei, mint két évtizeddel később a Fideszhez, hogy jobb belátásra térítsék az akkori kancellárt, Wolfgang Schüsselt.

Haider fénykorában még azt is el tudta érni, hogy a karintiai FPÖ szakítson a szövetségi szervezettel, s ennek a szkizmának csak az után lett vége, hogy a politikus 2008-ban részegen autóbalesetet szenvedett, aminek következtében életét vesztette.

kicsit úgy, ahogy a bajor CSU is harmincöt éve igyekszik kinevelni a következő Franz Josef Straußt. Hogy a jelenlegi listavezető, Erwin Angerer beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, vasárnap kiderül.

Mert az biztos, hogy Jörg Haider halála óta a karintiai Szabadságpártnak nemigen jön ki a lépés. A 2010-es évek elejétől a tartományban visszaerősödtek a szociáldemokraták (SPÖ) – a vörösök a hatvanas évek második felétől bő két évtizedig abszolút többségben voltak a gazdaságilag gyengébb lábakon álló Karintiában –, akik jelenleg is nagykoalícióban irányítják a tartományt az ÖVP-vel.

A legfrissebb felmérések szerint a duó a választás után is biztos többséggel rendelkezik majd a klagenfurti tartományi gyűlésben. A legutóbbi felmérések szerint a szocdemek 42-43 százalékos támogatottsággal győzhetnek a vasárnapi választáson,

míg az Osztrák Néppárt (ÖVP) alig 10-11 százalékot érhet el. A Zöldek és a liberális NEOS alig 4-5 százalékra számíthatnak, viszont a Team Kärnten nevű regionális párt több mint 10 százalékot szerezhet.

A középpártok számára mindenképpen nagy segítség, hogy Haider egykori szavazói ma négy különböző pártra is voksolhatnak Karintiában, vagyis korántsem olyan egységes a tábor, mint húsz évvel ezelőtt.

És hiába az idő, az ellenérzések még most is megvannak a Haider-fanok és a „nagy” FPÖ között. „A [Herbert – a szerk.] Kickl annak idején mindennek elhordta a Jörgöt. Az gonoszság volt akkoriban, most meg Haider örökségéből akar tőkét kovácsolni. Ez hullarablás, szerintem ez a legundorítóbb” – kommentálta a Kuriernak az FPÖ-elnök egyik kampányfellépését Jörg Haider egyik egykori harcostársa. Hiába: úgy tűnik, Karintiában nem felejtenek olyan könnyen.

Nyitókép: karintiai tájkép (Gerhard Wild / mauritius images via AFP)