Egyre több tartalommal telik meg az AUKUS kezdeményezés, ami az angolszász hatalmak globális összefogásáról szól, miközben Kína feszülten figyeli a fejleményeket.
Bolygónk innenső feléről nézve mostanában távoli, ámde kis végiggondolással magától értetődő összefogás rajzolódik ki az angolszász hatalmak között. Ha fordítunk egyet mondjuk az otthoni glóbuszunkon,
– fölötte egy másik angolszász kistestvér, Kanada, alatta a sok tekintetben az Egyesült Államoknak kiszolgáltatott Mexikó csak a szomszédja –; valamint az, hogy az egykori anyaország, Nagy-Britannia Európa felé, a fiatalabb testvérország Ausztrália pedig Ázsia felé jelent kitűnő szövetségest, bástyát, támaszpontot – vagy épp előretolt helyőrséget, ahogy tetszik. Az angolszász hatalmak most újra megerősítik történelmi kapcsolataikat.
2021 szeptemberében kötött biztonságpolitikai megállapodást egymással az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália. Az országok kezdőbetűiből összerakott AUKUS kezdeményezés célja egy sokoldalú biztonságpolitikai együttműködés megvalósítása, ami egyrészt a már meglévő történelmi közösségre, valamint közös erőfeszítésekre, illetve újabb megállapodásokra vonatkozik, amivel a glóbusz különböző térségeiben fekvő angolszász országok megerősíthetik közös védelmüket.
Mint arról hetilapunk korábbi cikkében írtuk: bár tőlünk, közép-európai magyaroktól nagyon távol van, a Csendes-óceán és vidéke egyre fontosabb szerepet játszik a világpolitikában. Az utóbbi esztendőkben már látszott: az Egyesült Államok erre a térségre fogja helyezni a hangsúlyt mind diplomáciai, mind védelmi szempontból. Mivel Kína régióbeli hatalmi törekvései egyre egyértelműbbek, indokolt a fokozott amerikai – és európai – figyelem.
– különösen azoknak, amelyeket személyesen is érint az, hogy Peking egyre határozottabban tekinti saját felvonulási területének a Dél-kínai-tengert, tágabb értelemben pedig a csendes-óceáni térséget. Ausztrália is ebbe a csoportba tartozik: amerikai szövetségesként és középhatalomként fontos szerepe van a régió biztonságának fenntartásában. Ez azonban olyan szerep, amelyet Ausztrália nem mindig tud megfelelően betölteni.
Mint korábbi cikkünkben írtuk: Ausztrália bár fejlett gazdasággal bír, de a hadiipara nincs a világ élvonalában, a haderőt tekintve pedig még a jóval kisebb Spanyolország is megelőzi. Canberra tehát kénytelen importálni a biztonságát garantáló eszközök jelentős részét, például a légiereje teljes flottáját. Az Ausztrál Királyi Haditengerészet (RAN) is hasonló cipőben jár: bár természetesen léteznek hajógyárak az országban, a korszerű hadiflotta gerincét alkotó hajók túlnyomórészt európai üzemekben készültek, csak a kevésbé összetett technológiát igénylő típusok, például a járőrhajók épülnek hazai tervek alapján hazai egységekben.
Angolszászok egymás között
Most friss fejlemény:
ami Kína növekedő kelet-ázsiai és óceániai jelenlétét tudná ellensúlyozni. A BBC beszámol arról, hogy első körben az Egyesült Államoktól kaphat Ausztrália három atomtengeralattjárót, majd pedig brit Rolls-Royce reaktorokkal ellátott új tengeralattjárókat állíthat szolgálatba Ausztrália.
Joe Biden amerikai elnök Rishi Sunak brit és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök társaságában beszélt a fejleményekről San Diego városában.
Biden szerint a megállapodás a békét erősíti a régióban, hangsúlyozva, hogy a tengeralattjárók ugyan atommeghajtásúak, de nem atombombákat hordozók. Az amerikai elnök kifejtette: a három ország elkötelezett amellett,
hogy biztosítsa az indo-csendes-óceáni régió „szabadságát és nyitottságát”.
Albanese ausztrál kormányfő arról beszélt: a 200 milliárd fontnyi értékű, harminc évre tervezett projekt Ausztrália valaha volt legnagyobb védelmi beruházása lesz.
Suna brit miniszterelnök geopolitikai fejtegetésekbe kezdett a találkozón. Elmondta: az AUKUS-megállapodás óta eltelt 18 hónap alatt a globális stabilitást érő kihívások csak erősödtek. „Oroszország illegális ukrajnai inváziója, Kína növekedő öntudatossága, Irán és Észak-Korea destabilizáló tevékenysége mind azzal veszélyeztetnek, hogy egy veszélyekkel, rendetlenséggel és megosztottsággal terhes világ alakul ki” – fogalmazott a konzervatív politikus.
Sunak egyébként brit részről azt vállalta, hogy az ország védelmi kiadásait 5 milliárd fonttal növelik két év alatt.
Ausztrália hadiflottája sokat erősödhet az új tengeralattjárókkal, hiszen sokkal távolabbra mehetnek majd és sokkal gyorsabban, mint a meglévő dízelmeghajtású eszközeik.
A kontinensnyi szigetország mellett pedig kilátásba helyezték azt is, hogy Nagy-Britannia is új atomtengeralattjáró-flottát épít majd – ezt a projektet SSN-AUKUS-nak fogják hívni.
A tengeralattjárókat brit tervek alapján Nagy-Britanniában és Ausztráliában fogják építeni, viszont mindhárom angolszász hatalomból származó technológiákat beépítenek majd.
Peking szerint a koalíció tevékenysége fegyverkezési verseny kialakulásával járhat. Ausztrália és Kína kapcsolatrendszere egyébként is bonyolult – emlékeztet a BBC. Ausztráliának nagyon fontos a Kínával való kereskedelem, és egyre növekszik a helyi kínai bevándorló népesség, ugyanakkor biztonságpolitikailag egyértelműen az Egyesült Államok szövetségét keresi.
Kína washingtoni követsége már 2021-ben megüzente: szerintük „hidegháborús mentalitás” uralkodik a szövetségben részt vevő országok vezetői között. Franciaország pedig azért dühönghetett, mert már a célegyenesben volt egy szerződés, miszerint ők segíthetnek az ausztráloknak az első tucat atommeghajtású tengeralattjárójuk legyártásában. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter egy akkori rádióinterjújában „hátba szúrásnak” nevezte az angolszász szövetséget.
Most harcias közleményben reagált Peking az új ausztrál tengeralattjáró-dealre is: „Az USA, Nagy-Britannia és AUsztrália legutóbbi közös közleménye azt mutatja, hogy ez a három ország a saját geopolitikai érdekeik miatt teljességgel figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség aggodalmait, és tovább mennek a tévedések és veszélyek útján” – írták. Kína ENSZ-nagykövetsége azt közölte: az AUKUS-megállapodás a kettős mérce tankönyvi esete.
Tajvan ugyanakkor üdvözölte az angolszászok megállapodását,
kiemelve: „Tajvan az autoriter terjeszkedés elleni harc frontjában áll”.
Nyitókép: Biden, Sunak, Albanese találkozója San Diegóban (fotó: Jim WATSON / AFP)
Az orosz parlament szerint teljességgel elfogadhatatlan minden olyan amerikai vagy európai békejavaslat, amely nem Ukrajna teljes megadásával ér véget.
Ursula von der Leyen szerint az amerikai keretrendszer hosszú távon kiszolgáltatná Ukrajnát Oroszországnak.
Ezek között szerepel a hadsereg limitációjának emelése 600 ezer főről 800 ezerre, valamint az Ukrajna NATO-csatlakozását érintő korlátozások felülvizsgálata.
Az Európai Néppárt vezetője szerint Európa már nem hagyatkozhat az Egyesült Államokra.
Rubio a tárgyalást az ukrajnai békefolyamatok eddigi „legproduktívabb és legjelentősebb” találkozójának nevezte.
Hírszerzés másképp – működhet, de kérdés, mikor és mennyiért.
Kétségbeesett próbálkozás, nézzük el neki.
Peti nem vergődik, hanem süt, mert ez nyilván nem vergődés.
