Egyre több tartalommal telik meg az AUKUS kezdeményezés, ami az angolszász hatalmak globális összefogásáról szól, miközben Kína feszülten figyeli a fejleményeket.
Bolygónk innenső feléről nézve mostanában távoli, ámde kis végiggondolással magától értetődő összefogás rajzolódik ki az angolszász hatalmak között. Ha fordítunk egyet mondjuk az otthoni glóbuszunkon,
– fölötte egy másik angolszász kistestvér, Kanada, alatta a sok tekintetben az Egyesült Államoknak kiszolgáltatott Mexikó csak a szomszédja –; valamint az, hogy az egykori anyaország, Nagy-Britannia Európa felé, a fiatalabb testvérország Ausztrália pedig Ázsia felé jelent kitűnő szövetségest, bástyát, támaszpontot – vagy épp előretolt helyőrséget, ahogy tetszik. Az angolszász hatalmak most újra megerősítik történelmi kapcsolataikat.
2021 szeptemberében kötött biztonságpolitikai megállapodást egymással az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália. Az országok kezdőbetűiből összerakott AUKUS kezdeményezés célja egy sokoldalú biztonságpolitikai együttműködés megvalósítása, ami egyrészt a már meglévő történelmi közösségre, valamint közös erőfeszítésekre, illetve újabb megállapodásokra vonatkozik, amivel a glóbusz különböző térségeiben fekvő angolszász országok megerősíthetik közös védelmüket.
Mint arról hetilapunk korábbi cikkében írtuk: bár tőlünk, közép-európai magyaroktól nagyon távol van, a Csendes-óceán és vidéke egyre fontosabb szerepet játszik a világpolitikában. Az utóbbi esztendőkben már látszott: az Egyesült Államok erre a térségre fogja helyezni a hangsúlyt mind diplomáciai, mind védelmi szempontból. Mivel Kína régióbeli hatalmi törekvései egyre egyértelműbbek, indokolt a fokozott amerikai – és európai – figyelem.
– különösen azoknak, amelyeket személyesen is érint az, hogy Peking egyre határozottabban tekinti saját felvonulási területének a Dél-kínai-tengert, tágabb értelemben pedig a csendes-óceáni térséget. Ausztrália is ebbe a csoportba tartozik: amerikai szövetségesként és középhatalomként fontos szerepe van a régió biztonságának fenntartásában. Ez azonban olyan szerep, amelyet Ausztrália nem mindig tud megfelelően betölteni.
Mint korábbi cikkünkben írtuk: Ausztrália bár fejlett gazdasággal bír, de a hadiipara nincs a világ élvonalában, a haderőt tekintve pedig még a jóval kisebb Spanyolország is megelőzi. Canberra tehát kénytelen importálni a biztonságát garantáló eszközök jelentős részét, például a légiereje teljes flottáját. Az Ausztrál Királyi Haditengerészet (RAN) is hasonló cipőben jár: bár természetesen léteznek hajógyárak az országban, a korszerű hadiflotta gerincét alkotó hajók túlnyomórészt európai üzemekben készültek, csak a kevésbé összetett technológiát igénylő típusok, például a járőrhajók épülnek hazai tervek alapján hazai egységekben.
Angolszászok egymás között
Most friss fejlemény:
ami Kína növekedő kelet-ázsiai és óceániai jelenlétét tudná ellensúlyozni. A BBC beszámol arról, hogy első körben az Egyesült Államoktól kaphat Ausztrália három atomtengeralattjárót, majd pedig brit Rolls-Royce reaktorokkal ellátott új tengeralattjárókat állíthat szolgálatba Ausztrália.
Joe Biden amerikai elnök Rishi Sunak brit és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök társaságában beszélt a fejleményekről San Diego városában.
Biden szerint a megállapodás a békét erősíti a régióban, hangsúlyozva, hogy a tengeralattjárók ugyan atommeghajtásúak, de nem atombombákat hordozók. Az amerikai elnök kifejtette: a három ország elkötelezett amellett,
hogy biztosítsa az indo-csendes-óceáni régió „szabadságát és nyitottságát”.
Albanese ausztrál kormányfő arról beszélt: a 200 milliárd fontnyi értékű, harminc évre tervezett projekt Ausztrália valaha volt legnagyobb védelmi beruházása lesz.
Suna brit miniszterelnök geopolitikai fejtegetésekbe kezdett a találkozón. Elmondta: az AUKUS-megállapodás óta eltelt 18 hónap alatt a globális stabilitást érő kihívások csak erősödtek. „Oroszország illegális ukrajnai inváziója, Kína növekedő öntudatossága, Irán és Észak-Korea destabilizáló tevékenysége mind azzal veszélyeztetnek, hogy egy veszélyekkel, rendetlenséggel és megosztottsággal terhes világ alakul ki” – fogalmazott a konzervatív politikus.
Sunak egyébként brit részről azt vállalta, hogy az ország védelmi kiadásait 5 milliárd fonttal növelik két év alatt.
Ausztrália hadiflottája sokat erősödhet az új tengeralattjárókkal, hiszen sokkal távolabbra mehetnek majd és sokkal gyorsabban, mint a meglévő dízelmeghajtású eszközeik.
A kontinensnyi szigetország mellett pedig kilátásba helyezték azt is, hogy Nagy-Britannia is új atomtengeralattjáró-flottát épít majd – ezt a projektet SSN-AUKUS-nak fogják hívni.
A tengeralattjárókat brit tervek alapján Nagy-Britanniában és Ausztráliában fogják építeni, viszont mindhárom angolszász hatalomból származó technológiákat beépítenek majd.
Peking szerint a koalíció tevékenysége fegyverkezési verseny kialakulásával járhat. Ausztrália és Kína kapcsolatrendszere egyébként is bonyolult – emlékeztet a BBC. Ausztráliának nagyon fontos a Kínával való kereskedelem, és egyre növekszik a helyi kínai bevándorló népesség, ugyanakkor biztonságpolitikailag egyértelműen az Egyesült Államok szövetségét keresi.
Kína washingtoni követsége már 2021-ben megüzente: szerintük „hidegháborús mentalitás” uralkodik a szövetségben részt vevő országok vezetői között. Franciaország pedig azért dühönghetett, mert már a célegyenesben volt egy szerződés, miszerint ők segíthetnek az ausztráloknak az első tucat atommeghajtású tengeralattjárójuk legyártásában. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter egy akkori rádióinterjújában „hátba szúrásnak” nevezte az angolszász szövetséget.
Most harcias közleményben reagált Peking az új ausztrál tengeralattjáró-dealre is: „Az USA, Nagy-Britannia és AUsztrália legutóbbi közös közleménye azt mutatja, hogy ez a három ország a saját geopolitikai érdekeik miatt teljességgel figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség aggodalmait, és tovább mennek a tévedések és veszélyek útján” – írták. Kína ENSZ-nagykövetsége azt közölte: az AUKUS-megállapodás a kettős mérce tankönyvi esete.
Tajvan ugyanakkor üdvözölte az angolszászok megállapodását,
kiemelve: „Tajvan az autoriter terjeszkedés elleni harc frontjában áll”.
Nyitókép: Biden, Sunak, Albanese találkozója San Diegóban (fotó: Jim WATSON / AFP)
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Theresa May volt brit miniszterelnök ismét saját pártját vette célba, miután a Konzervatív Párt a környezetvédelmi szabályok enyhítését javasolta. A brit politikus szerint ezzel a toryk a populisták felé sodródnak, és a „szélsőjobb” szavazóinak kegyeit keresik.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
Ez nem újságírás, hanem tudatos politikai manipuláció: a cél, hogy a békepárti vezetőket egymás ellen fordítsák, és ezzel gyengítsék a háborúval szembeni józan, felelős álláspontot.
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
„Ha az emberi identitásrészek – a hit, a család, a nemzethez tartozás, a szerepeink – összhangban vannak, akkor nemcsak egyénileg, hanem nemzeti szinten is védettebbek leszünk” – fogalmazott a volt igazságügyi miniszter.
„Olyan jól olvassa a játékot, mint egy vak a fényújságot.”
