Megkezdődik az angolszász hatalmak különutas összefogása? Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália AUKUS-szövetsége máris kiakasztotta Kínát, félretolta az EU-t, a franciák pedig egy kútba esett atomtengeralattjáró-biznisz miatt emlegetnek hátbaszúrást.
Csütörtökön körbejárta a világot a szórakoztató kishír, hogy Joe Biden amerikai elnöknek nem jutott eszébe a videókonferencián vele tárgyaló Scott Morrison ausztrál kormányfő neve. E közjátékon túl azonban jóval nagyobb léptékű fejlemények történtek a megbeszélésen, ami új fejezetet nyithat a globális politikában.
Biden, Morrison és Boris Johnson új szövetséget jelentett be az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália részvételével: a szövetség neve az országok angol kezdőbetűje alapján AUKUS.
és a kritikák szerint már most a háttérbe szorította ezen országok hagyományos európai szövetségeseit, például Franciaországot.
A biztonságpolitikai megállapodás keretében a nemzetbiztonsági, illetve titkosszolgálatok együttműködésén túl a legújabb védelmi technológiákat is egymás rendelkezésére bocsátják – írja a Euronews. A megállapodás szerint az Egyesült Államok felfrissíti és megújítja régi szövetségeseivel és partnereivel a kapcsolatokat, és első dolguk az lesz, hogy segítsék Ausztráliát első atommeghajtású tengeralattjáróinak megépítésében.
A kínai fenyegetés
A reakciók markánsak voltak: Kína washingtoni követsége szerint „hidegháborús mentalitás” uralkodik a szövetségben részt vevő országok vezetői között, Franciaország pedig azért dühönghet, mert már a célegyenesben volt egy szerződés, miszerint ők segíthetnek az ausztráloknak az első tucat atommeghajtású tengeralattjárójuk legyártásában. Szakértők szerint azonban nem valószínű, hogy Kína szankciókat léptetne érvénybe az AUKUS miatt. (Korábban Kína már sújtotta szankciókkal Ausztráliát, például a homár, szarvasmarhahús és bor bevitele terén).
A BBC előtt Ben Wallace brit honvédelmi miniszter nem tagadta, hogy a szerződő felek előtt a kínai fenyegetés képe lebegett: kifejtette, Kína „a történelem legnagyobb katonai költekezését” folytatja éppen. Ennek ellenére természetesen a videókonferencián, ahol megtették a bejelentést, nem hangzott el, hogy Kína ellen történne a szövetségkötés.
Dühös franciák, félretolt Brüsszel
A BBC szerint
és közölte, hogy a lépés a Donald Trump alatti időszakra emlékeztette őt. Francia diplomaták lefújtak válaszul egy olyan gálát, ahol a francia-amerikai kapcsolatok évfordulóját ünnepelték volna meg.
A lépés az EU számára is rosszkor jött, hiszen Josep Borrell, az EU fő külpolitikai képviselője éppen a közös amerikai-brit-ausztrál bejelentés után pár nappal tervezte bemutatni saját stratégiáját az indiai–csendes-óceáni térség kapcsán. A CNN által megszólaltatott elemzők szerint a lépés „bebizonyította, hogy dacára Brüsszel globális ambícióinak, geopolitikai játékosként nem veszik komolyan”.
Régóta érlelődő döntés
A brit Evening Standard szerint azonban az alku nem kapkodva született, Ausztrália és az Egyesült Királyság meg akarja őrizni vezető helyét a tengeralattjáró-fejlesztés területén,
például mesterséges szigetek építésével.
Boris Johnson brit miniszterelnököt elődje, Theresa May vonta kérdőre, miszerint az alku nem rángathatja-e bele az Egyesült Királyságot egy háborúba Kínával. May tudni szerette volna, hogy az AUKUS-szerződésnek vannak-e „implikációi” abban az esetben, ha Kína lerohanja Tajvant.
A brit miniszterelnök azt felelte, hogy „az Egyesült Királyság elkötelezett marad a nemzetközi jog megvédése irányába és erősen javasolja ugyanezt barátainak világszerte, illetve a kínai kormánynak is”.
A szerződés szolgálhat részben Tajvan megnyugtatására is, ugyanis az afgán fiaskót követően az Egyesült Államok több hagyományos szövetségese, így az apró antikommunista szigetország is elgondolkodott, megvédi-e őket konfliktus esetén a Joe Biden által vezetett demokrata kormány.
Nyitókép: Morrison, Biden és Johnson a csütörtöki bejelentésen (Fotó: POOL via CNP/INSTARimages/Cover Images / Reuters)
Brüsszel a háború irányába mozdul, Budapest a békét és a nemzeti szuverenitást védi. Európa politikai és katonai kényszerpályára került, közben Washingtonban is új erővonalak rajzolódnak.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
A Euronews eloszlatja az illúziókat annak kapcsán, hogy az ukrán csatlakozás felpörgetése majd felgyorsítja a régóta előszobáztatott balkániakét.
Időben kellett lépni.
Három évvel később dokumentumok bizonyítják: Boris Johnson személyesen akadályozta meg a fegyverszünetet Kijevben. A Nyugat ekkor döntött úgy, hogy nem a béke, hanem Oroszország gyengítése a cél.
Tízmilliárd euró nagyságrendű közös hitelről írnak.
„Ha az emberi identitásrészek – a hit, a család, a nemzethez tartozás, a szerepeink – összhangban vannak, akkor nemcsak egyénileg, hanem nemzeti szinten is védettebbek leszünk” – fogalmazott a volt igazságügyi miniszter.
„Olyan jól olvassa a játékot, mint egy vak a fényújságot.”
