Sorra gondolkodnak el jövőjükön Amerika szövetségesei

2021. augusztus 24. 12:07

Az Egyesült Államok hagyományos szövetségesei – így Tajvan, Japán és Izrael – súlyos dilemmába kerültek, látva, hogyan engedte át Amerika rövid időn belül a dzsihadistáknak a stratégiai fontosságú Afganisztánt.

2021. augusztus 24. 12:07
null
Veszprémy László Bernát
Veszprémy László Bernát

Joe Biden afgán fiaskója után Amerika szövetségesei újragondolhatják helyzetüket – pedzegeti több nemzetközi lap, miközben a demokrata elnök hárít.

Erről szólt Biden pénteki nyilatkozata is: a több ezer polgári személy Kabulból történő kimenekítésének nehezek a feltételei, s a repülőtéri káosz ellenére az Egyesült Államok szövetségesei nem kérdőjelezik meg Washington hitelességét – mondta, hozzátéve, hogy erről NATO-beli szövetségeseivel való tárgyalásán győződött meg.

A nemzetközi sajtóban ennek ellenére cikkek sora jelent meg arról, hogy

az Egyesült Államok hagyományos szövetségesei – így Tajvan, Japán és Izrael – súlyos dilemmába kerültek,

látva, hogyan engedte át Amerika rövid időn belül a dzsihadistáknak a stratégiai fontosságú Afganisztánt.

Biden korábbi, szerdai nyilatkozata határozottan fokozta a zavart: ekkor úgy fogalmazott a kérdésre, miszerint megbízható szövetséges-e még Amerika, hogy „szent elköteleződésünk van az ötös cikkely mellett, miszerint ha bárki megszállná vagy megtámadná NATO-szövetségeseinket, reagálunk. Ez vonatkozik Japánra, Dél-Koreára – Tajvanra is. Össze sem lehet ezt hasonlítani Afganisztánnal.”

Biden itt a NATO-szövetség ötös cikkelyére utalt, mely a kollektív védelemről szól – igen ám, csakhogy Tajvan nem tagja a NATO-nak. Könnyen meglehet, hogy az elnök ismét rosszul fogalmazott, tévedett.

Eközben beindult a diskurzus a szakértők és elemzők között arról is, hogy vajon tényleg kitart-e majd nyomás alatt Amerika más szövetségesei mellett.

Arthur Lenk volt izraeli diplomata, aki korábban Azerbajdzsánban, Dél-Afrikában, Lesothóban és Szváziföldön teljesített nagyköveti küldetést, például arról írt Twitteren, hogy bár „az USA a legszorosabb szövetségesünk, éveken át újra és újra ott állt Izrael mellett, de az Afganisztánban zajló borzalmas események egy kemény és ijesztő leckét adnak arról, hogyan változnak az érdekek és a rideg, kemény számítások.”

Lenk szerint

Az afgán helyzet miatt Tajvan, az antikommunista szigetország is elgondolkozott: vajon Amerika így fogja elengedni az ő kezét is? – pedzegeti eközben a Newsweek.

Chiu Chui-cheng, a tajpeji anyaországi ügyek tanácsának miniszterhelyettese azon nem túl biztató gondolatot fogalmazta meg, hogy „mindig remélhetjük a legjobbat, de mindenképpen fel kell készülnünk a legrosszabbra”.

Chiu azt is mondta, hogy „Tajvan nem volt és nem lesz újabb Afganisztán. Erős hatalom vagyunk a térségben. (...) Tajvan soha nem adja meg magát”, ám a tény, hogy ezt bizonygatnia kellett, paradigmaváltást jelent a tajvani biztonságpolitikai gondolkodásban elemzők szerint.

Bret Stephens neokon publicista a New York Timesban egyenesen azt írta, hogy

és „minden szövetséges, Tajvan, a balti államok, Izrael, Japán, le fogja vonni a tanulságot a maga számára”.

Hogy a szövetségesek levonják a leckét – ez magától értetődő, de az „ellenség" is levonja a leckét, tehetnénk hozzá Stephens írásához.

A kínai állampárti Global Times nemrég cikket közölt, melyben kijelentette: a helyzet Afganisztánban gyorsan elfajult, miután „az országot magára hagyta az USA”. A lap feltette a kérdést: „Ez valamifajta ómen lehet, amely előre jelzi Tajvan sorsát?”

A Bidenbe vetett bizalmat nyilván nem növeli, hogy az afgán fiaskó utáni első nagy nyilatkozatában főleg az afgán hadsereget vádolta a bukásért, hárítva a felelősséget.

Az USA hagyományos szövetségeseiben felmerülhet a kérdés: ha Amerika ilyen könnyedén átengedte Afganisztánt a táliboknak, majd az afgánokra kente a bukást, vajon ilyen nyilatkozatok fognak elhangzani akkor is, ha esetleg Kína lerohanja Tajvant – vagy Irán atombombát dob Izraelre? 

Összesen 150 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
P1964P
2021. augusztus 25. 19:00
Csodálkozom azon hogy sokan nem értik miért vonul ki Amerika Afganisztánból. Természetesen a bődületes kiadások csak az egyik oka. A másik a terrorizmus. Véleményem szerint az olaj miatt volt ilyen hosszú időn keresztül Irakba és Afganisztánba. Pár éve kidolgoztak egy új technológiát hogy 6000 méterrel a földalól is kitudják termelni az olajat. Igy önmaguknak tudják biztosítani az ellátást mivel van saját olajuk a föld alatt Amerika területén. Magyarul nincs szükségük többé a Közel-keleti fekete aranyra. Míg ott voltak mindkét országba ha ránéz valaki a térképre akkor láthatja az egyik stratégiai cél az volt hogy több oldalról Iránt körbe zárják. A tenger felől nézve pedig repülőgép anyahajóikkal zárták volna le a Perzsa öblöt. Ne legyenek kétségeink ha nem lenne olaja Amerikának és az iraki is kevés lett volna nekik akkor Iránt is megtámadták volna. Annak ellenére hogy Kína Irántól is jelentős mennyiségű olajat vásárol.
Zsaturnuzs
2021. augusztus 25. 08:14
washingtonpost.com/national-security/2019/09/11/how-us-troops-fought-one-war-afghanistan-military-deployments-by-numbers/ "Data provided by the Pentagon shows that more than 775,000 U.S. service members have deployed to Afghanistan at least once." Alatta fegyvernemenkénti diagramok, számokkal. Ez tavaly szeptemberi cikk. Másik, nemrég megjelent cikkben 800 ezer fölötti számot láttam. A valóság az előbbi idézetek alapján a JSOC egységekkel együtt feltehetően 40%-kal magasabb, és ezekhez hozzáadhatunk legalább 40%-nyi amerikai zsoldost is. Az annyi, mint... 800+320+320 ezer, = 1 millió 440 ezer fő. Szerintem kevesebb JSOC és több US mercenary a valószínű, de ezen se vesszünk össze...
Zsaturnuzs
2021. augusztus 25. 08:04
bbc.com/news/world-47391821 "US troop numbers (...) peaking at about 110,000 in 2011." A businessinsider.com diagramján nem ment 100 ezer fölé a számuk... "total cost (...) 822bn dollar between 2001 and 2019, but it doesn't include any spending in Pakistan, which the US uses as a base for Afghan-related operations" Tehát 2019-ig az afganisztáni expedíció 822 milliárd dollárba került. A pakisztáni támaszpontok részvételét nem számolták bele ebbe. A dollárjelet nem fogadja el a Mandiner motorja, ezért átírtam "dollar"-ra. "According to a Brown University study in 2019, which has looked at war spending in both Afghanistan and Pakistan, the US had spent around 978bn (their estimate also includes money allocated for the 2020 fiscal year)." Ez a 978 milliárd egy másik becslés, a pakisztáni bázisokkal együtt, 2020-at is beleszámolva. Részemről ennyi, úgyis kevesen olvassák el ezt már.
kérdés
2021. augusztus 24. 16:25
Okokat kutatva azért én kíváncsi lennék, hogy a statisztika mit mutat arról, hogy az újfajta liberális demokráciát megvalósító és diktáló országok drogfogyasztása milyen arányaiban.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!