Joe Biden nem szeretett volna az ötödik elnök lenni, aki miatt amerikai nők és férfiak szolgálat közben az életüket kockáztatják Afganisztánban.
Joe Biden nem válaszolt a sajtó kérdéseire, miután megtartotta rövid sajtótájékoztatóját, melyben Donald Trump elnök politikáját hibáztatta a kabuli katasztrófáért.
Elsősorban Donald Trumpot és Afganisztán vezetőit okolta a történtekért, akik „feladták”, és azokat a katonákat, akik nem voltak hajlandók harcolni a gyors tálib hatalomátvétellel szemben Kabulért és a kabuli repülőtéren. Joe Biden elnök a rövid sajtótájékoztató kedvéért lerövidítette Camp David-i nyaralását, és visszatért a Fehér Házba, hogy Afganisztánról nyilatkozzon.
Eredetileg Biden szerdáig Camp Davidben maradt volna, de sokan kritizálták azért, mert nem volt látható, miközben Afganisztán káoszba zuhant. Hétfőn egy vezető tanácsadó csak annyit mondhatott, hogy az elnök „hamarosan megszólítja a nemzetet”.
„Határozottan állok a döntésem mellett” – mondta Biden. „Húsz év után megtanultam ezt a nehéz utat. Hogy soha nem volt jó alkalom az amerikai erők visszavonására.”
Az elnök azt mondta, hogy „egyenes szeretne lenni” az amerikai nyilvánossággal „Az igazság az, hogy ez gyorsabban történt, mint amire számítottunk” – mondta az elnök.
Biden ezután Donald Trump volt elnöknek a tálibokkal kötött megállapodására utalt, mely alapján 2021. május 1-ig kellett kivonni az amerikai csapatokat. Biden azonban az afganisztáni politikai vezetőket és katonai erőket is hibáztatta, amiért nem voltak hajlandóak diplomáciai választ keresni, illetve tárgyalóasztalhoz ülni, és megtagadták a fegyveres harcot is.
„Tehát megint csak azt kérdezem azoktól, akik amellett érvelnek, hogy maradjunk: Hány nemzedék amerikai leányát és fiát küldjük még el, hogy harcoljak az afganisztáni polgárháborúban, ha az afgán csapatok nem teszik ezt?”
– kérdezte Biden. „Hány életet, amerikai életet ér ez még? Hány végtelenbe vesző sora kell még a fejköveknek az Arlingtoni Nemzeti Katonai Temetőben? Világosan válaszolok: nem ismétlem meg azokat a hibákat, amelyeket korábban elkövettünk. Az volt a hiba, hogy határozatlan ideig maradtunk és harcoltunk egy olyan konfliktusban, amely nem az Egyesült Államok nemzeti érdeke” – folytatta.
„Hiba volt megkétszerezni a polgárháborút egy idegen országban. Hiba volt az Egyesült Államok haderejének végtelenbe nyúló katonai bevetései révén megpróbálni átalakítani egy országot”
– tette hozzá az elnök.
Az elnök beszéde előtt valamivel, 13 óra után landolt a washingtoni Fort McNairben. Nem tehettek fel neki kérdéseket, miközben újságírók mellett sétált el a rá várakozó autóhoz. A sajtótájékoztatót követően is szó nélkül távozott a helyszínről.
Fotó: MTI/AP/Susan Walsh
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Óriási ováció fogadta a tervet, még a kisebb államok küldöttei is boldogok voltak, csordultig telt a zsebkendőjük az örömkönnyektől. Nizalowski Attila írása.
„Egyáltalán nem érdekel, az oroszok mit gondolnak a magyar külpolitikáról” – jelentette ki egy fórumon a külügyminiszter.
Elmondta, mire menne Európa az amerikaiak nélkül, mire Brüsszel kikelt magából.
Szakértő a Mandinernek: az európai politikai elit a soft powerben hisz, miközben a NATO katonai erejének több mint kétharmadát egyetlen ország adja. Ha az Egyesült Államok nincs, a szövetség ereje megszűnik.
A Fehér Ház bejegyzésében az amerikai elnök egy pingvin társaságában menetel Grönland felé.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint az Egyesült Államok bevándorlási intézkedései során önkényes letartóztatások, aránytalan erőszak és halálesetek történnek.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
