Dacol a trenddel – már a filmvásznon is hódít Marco Rossi
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Földindulás előtt a szlovákiai politika: a pártharcok és belső konfliktusok miatt előrehozott választás jön, ami a V4-ek sorsára is kihat. A magyar szövetség pártjának azonban jó esélye van végre visszakerülni a pozsonyi parlamentbe.
Úgy tűnik, megvan a szlovákiai előrehozott választások időpontja, mégpedig idén szeptember 30., így döntött a pozsonyi parlament, miután Eduard Heger kormánya megbukott.
„Se tapasztalatuk nem volt, se utánpótlásuk káderekből, a kormányzásuk alatt pedig állandó megfelelési kényszerben működtek a Nyugat felé, ami fontosabb volt számukra, mint a választói akarat; mindezalatt pedig a belső feszültségek is erősen feszítették a koalíciót” – foglalja össze kérdésünkre Pomichal Krisztián, a felvidéki Ma7 portál politikai rovatvezetője a pozsonyi kormány népszerűségvesztésének főbb okait.
Hozzáteszi: már 2020 áprilisa óta
amit a miniszterelnök-váltás és Heger személye sem tudott lecsillapítani. „A Szlovákiában alkotmányozó háromötödös többségből így sikerült két és fél év alatt eljutni oda, hogy az ellenük indított bizalmatlansági indítványt megszavazza a parlamenti többség.”
Ismert, a kormány munkáját előbb Igor Matovič, majd Eduard Heger regnálása alatt is végigkísérte Matovičnak, valamint az OĽaNO párt koalíciós partnerének, az SaS elnöké Richard Sulíknak az alpári börleszkshowba hajló párharca, amelynek végére az SaS ellenzékbe vonulása és a kormány kisebbségbe szorulása, majd bizalmatlansági indítvánnyal elért megbuktatása tett vesszőt.
Mint Pomichal emlékeztet, Hegerék „a Fico-korszak kulcsfiguráinak elszámoltatásának ígéretével nyerték meg a választást, és kattant is sok bilincs sok középpolitikus csuklóján, de a legtöbbjüket hetekkel később ki is engedték”. Mindenki azt várta, hogy Ficót és egykori belügyminiszterét, Kaliňákot, és a Kuciák-gyilkosság kapcsán gyanúba kevert többi politikust fogják elszámoltatni, „de a nagy várakozásból semmi se lett”.
Kérdés, mi lesz szeptember 30-ig, amikorra az előrehozott választás várható. Most azon megy a vita, hogy túl későn lesz – elvégre így csak fél évet csípnek le a teljes ciklus végéből –, a házelnöknek ráadásul ki is kell írnia a választást, addig még bármilyen pártformáció-alakulás elképzelhető, izgalmas hetek várnak ránk – vélekedik Pomichal. Az is kérdéses persze, hogy van-e gyakorlati értelme így az előrehozott választásoknak – a rovatvezető szerint matematikailag nem nagyon, „de már nagyon meg akarták büntetni a választók a kormányt”. Tehát kötöttek egy informális alkut az ellenzékkel, benne az SaS-szel, hogy kitolják szeptember 30-ra az előrehozott választást.
Az OĽaNO 7-8 százalék körülire fogyott, de szó van róla, hogy széthasadhat egy konzervatív-liberális törésvonal mentén – fogalmaz Pomichal – de ez is inkább az egók, ezúttal Matovič és Heger küzdelme.
a kormány védje meg a covid, az energiaválság és a háború egyéb gazdasági következményeitől. A kormány viszont a rovatvezető szerint „háromból hármat képtelen volt teljesíteni; most a háborúval összefüggő gazdasági válság elég erősen torkon ragadta Szlovákiát, s ezt érezzük a hétköznapi életben is”.
Sokáig húzódott a 2023-as költségvetés elfogadása is, ami nélkül a korábban megígért szociális mentőcsomag – családipótlék-emeléssel, adókedvezménnyel, rezsiár-védelemmel, lényegében: rezsicsökkentéssel – is „ment volna a levesbe”.
„Az utolsó pillanatig huzakodtak Sulíkékkal, akik cserébe Matovičot akarták kirúgatni a pénzügyminiszteri pozícióból. A politikai alkudozás volt a fókuszban, és nem az emberek. Lehet, hogy demagógiának hangzik, de az átlagos választó ezt érezte, ez uralta a médiát is” – mondja Pomichal, aki szerint a kormánypártok így nagyon csúnyát fognak bukni, a Boris Kollár vezette Sme Rodinán kívül.
„A nagy dérrel-dúrral beharangozott reformok – egészségügy, bírósági rendszer – félig vagy semennyire sem történtek meg. Azzal érvelnek Hegerék, hogy pont azért kell nekik még idő, hogy ezeket befejezzék, de ez a hátralévő kilenc-tíz hónapban már amúgy is lehetetlen” – véli a szakújságíró. Szerinte
Kérdés, hogy Ficóéknak és Pellegriniéknek össze kell-e állniuk a Kotlebáékhoz hasonló Republica nevű protestpárttal, vagy a 3-5 százalékkal erősebb Pellegrini inkább a neoliberális Progresszív Szlovákiával kokettálna.
A szlovák többség egyébként a magyarhoz hasonlóan elutasítja a háborút és az intenzív háborús segítségnek sem örülnek, amit Szlovákia nyújt Ukrajnának, az eladott önjáró lövegek és az átadott Míg-29-es repülők, a lőszer és az üzemanyag tekintetében sem tapsolnak örömükben. „Orbánnak azért van egy respektje a szlovákok körében, bármennyire is próbálja a liberális média ezt rombolni, ahol lehet; de a kampány egyik témája a háború lesz, Fico viheti ezt a retorikát” – mondja a rovatvezető.
Pomichal szerint a magyaroknak még sosem volt ilyen jó esélyük, mint most, az Alianca-Szövetség közös párttal. Noha a felmérések még nem mutatják ezt, és sok belső feszültség is kikerült a sajtóba, ami a kiábrándultságot erősítette, de
– az OĽaNO ezt meg tudta csinálni 2020-ban. „Csak hát rengeteget kellene dolgozni, talpalnia a pártnak, és egy hiteles üzenetet megfogalmazni.”
Továbbá az is kérdés, mi lesz, ha a párt bejut, és tárgyalnia kell koalícióról a magyarok körében a Malina Hedvig-ügyet, a szurkolóverést és a kettős állampolgárság tiltásának bélyegét magán viselő Ficóékkal. Pomichal Krisztián szerint Ficóék visszatérése jó lenne Magyarországnak és a Hegerék által elhanyagolt V4-nek is. „Meg Közép Európának is, mert háborúellenesek. De más kérdés, hogy ez a viszonylag jó viszony meddig tart ki Magyarországgal? Azért ez erősen múlik Orbánékon is, ugye, mert amíg Magyarország erős meg jó érdekérvényesítő, addig Szlovákia dörzsölődni fog, de ha ez megváltozik, ne legyenek illúzióink, ugyanazok az emberek ülnek a Smerben, mint tíz évvel ezelőtt.”
A következő hetek egyik nagy kérdése is az lesz, mihez kezdenek Hegerék – valószínűleg egyébként osztogatni fognak, és néhány napon belül beindul a kampány, fogalmaz a rovatvezető. Megkerülhetetlen a köztársasági elnök, Zuzana Čaputova szerepe is, aki a Progresszív Szlovákia alelnöki székéből ült át az államfőibe, és eddig óvatosan politizált.
Pomichal Krisztián szerint „jó erős és jó durva kampány is lehet, s az is biztos, hogy Magyarország és a magyar kártya is előkerül majd ebben”.
Nyitókép: Eduard Heger jelenlegi szlovák kormányfő Orbán Viktorral, szlovákos sálakban (fotó: Heger Facebook)