A Fidesz EP-képviselője lapunknak beszélt a svéd soros uniós elnökséggel kapcsolatos várakozásairól, az Európai Parlamentet megrázó korrupciós ügyről, valamint szóba került az Európai Néppárt balra tolódása is. Schaller-Baross Ernő szerint az EP-ben a túlzott politikai aktivizmus mellett nem vették észre, hogy az intézményen belül a korrupció a legfelsőbb szintekig átitatta a szervezetet.
Közeleg az újabb magyar soros uniós elnökség, ám addig még hátravan a 2023-as esztendő. Mik most a prioritások az EP-ben?
2023 az utolsó teljes év a jövő évben sorra kerülő európai választásokat megelőzően. Ez egy intenzív időszak, az év második felétől már nincs is új jogalkotási kezdeményezés az uniós intézmények részéről, mivel a folyamatban lévő eljárásokat mind le kell zárni a jövő év elejéig. Politikai szempontból 2023 feladata nem kevesebb lenne, mint az Unió egységének helyreállítása. Ehhez pedig fordulatra, az eddigi brüsszeli politika helyett a szerződések betartására, a jogállamiság elvének az uniós intézmények általi tiszteletére, valamint az európai sokféleség maradéktalan tiszteletben tartására van szükség.
Tehát egy spanyol-belga-magyar elnökségi hármas fog következni, és ebben a félévben ez a trió véglegesíti a programját. Külön érdekes, hogy a 2024 második felében sorra kerülő magyar EU-elnökség közvetlenül az EP-választások és az önkormányzati választások után következik.
Mit várnak a svéd soros elnökségtől?
Fontos kiemelni, hogy a svéd elnökség teljesítményét nem csak az európai, hanem a svéd belpolitikai helyzet is befolyásolhatja. 2021-ben megbukott az erőteljesen baloldali beütésű svéd kormány, és 2022 szeptemberében került sor parlamenti választásokra. Ahol, mint tudjuk a szociáldemokraták szerezték meg a legtöbb mandátumot, de nem tudták összehozni a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget. Második helyen a konzervatív Svéd Demokraták (SD) futottak be, velük azonban a többi párt nem akart koalícióra lépni, így aztán a harmadik helyen befutott Mérsékelt Párt és a Kereszténydemokrata Párt valamint a liberálisok kisebbségi kormánya hozta a megoldást, akik azonban csak a Svéd Demokraták külső támogatásával képesek működni, ami egy komoly potenciált jelent a konzervatív hangok felerősítésére.
Gyengülnek a mainstream-föderalista pártok?
Igen, talán ez is annak a Európa szerte egyre inkább látható tendenciának a része, hogy a mainstream-föderalista pártok bizonyos nyugat-európai országokban gyengülnek, és igenis vannak ezekben az országban is konzervatív hangok. Hozzá kell tenni, hogy nagyon szűk parlamenti többségről beszélünk, és látni kell, hogy az SD úgy támogatja a svéd kormánykoalíciót, hogy egy erőteljesen bevándorlás-ellenes párt, sokkal szigorúbb álláspontot követel a migráció kapcsán. Mindezek mellett beleszólást kaphat az Európai Uniós ügyekbe is. Mindenki arra számított, hogy
A Svéd Demokraták miatt azonban egyelőre inkább egy józanabb álláspontot láthatunk az ottani kormány részéről. Azt ígérték, elnökségük alatt közvetíteni fognak a különböző álláspontok között, a tagállamok eltérő helyzetét figyelembe véve. Bízom benne, hogy tartják magukat a korábbi kijelentéseikhez, és nem a már megszokott morális imperializmus jönne vissza az elnökség részéről az eltérő véleménnyel, társadalmi berendezésessel vagy történelmi múlttal rendelkező országok felé.
Sokan azt mondják, hogy a többek által várt jobboldali fordulat nem következett be nemzetközi téren. Miként látja a konzervatív oldal kilátásait egy évvel az Európai Parlamenti választás előtt?
Egyrészt azt látjuk, hogy Olaszországban hosszú évek óta először egy erőteljesen jobboldali kormány alakult. Az olasz kormánykoalíció tagja az Olaszország Fivérei (Fdl), amely párt az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakcióját erősíti, ott van még a Forza Italia a Néppártból (EPP), valamint a Salvini féle Liga az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióból. Azt látom a közvéleménykutatásokban, hogy Spanyolországban a mérsékelt jobboldalnak és a konzervatív jobboldalnak erős többsége lenne egy parlamenti választáson, ha megtalálnák a közös hangot. Portugáliában is alakult egy erőteljesen jobboldali politikát folytató párt, és a közvéleménykutatásokon is egyre jobb eredményeket érnek el. Ne felejtsük el a minapi alsó-ausztriai választási eredményeket, ami egyébként európai léptékkel mérve nem tűnik elsőre egy fontos eredménynek, azonban tudni kell, hogy
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 25 százalékra erősödött, ami egy történelmi eredmény, ezen felül pedig az is látszik, hogy az országos felméréseken vezet, ami az első világháború óta egy igen ritkán látott tendenciát jelent. Természetesen a választást, és nem a közvélemény-kutatást kell megnyerni, de úgy gondolom, hogy Ausztriában egy erős konzervatív többségről beszélhetünk, ha a két jobboldali párt ismét megalkotná az együttműködés alapjait.. Azt is meg kell említeni, hogy sok esetben európai kérdésekbe nem jobb- és baloldalról, hanem föderalistákról és tagállami-nemzeti mozgalmakról beszélünk. Őszintén bízom benne, hogy a következő Európai Parlamentben erősebben lesznek reprezentálva a tagállamok szuverenitását hangsúlyozó pártok.
Az EP-re történetének egyik legnagyobb korrupciós ügye vet árnyékot. Visszaállítható a bizalom az intézmény iránt és eloszlatható annak a köde, hogy a különböző érdekcsoportok lobbitevékenységek fő színtereként jelenjen meg a köztudatban?
Van itt egy kettős visszásság. Alapvetően úgy látom, hogy ez egy baloldali korrupciós botrány, jelen pillanatban az látszik, hogy nagy többségben korábbi és jelenlegi baloldali képviselők érintettek. Látni kell, hogy az Európai Parlament az elmúlt években kizárólag egyes tagállamok és a demokratikusan megválasztott kormányok kioktatásával és megleckéztetésével volt elfoglalva, és kiüresedett politikai testületté vált. Ez egy teljes szereptévesztés, ugyanis az Európai Parlament funkciója teljesen más, ugyanis a szerződések alapján nem a Parlament, hanem az Európai Bizottság a szerződések őre.
Az évről-évre elkészített jelentésekben az EP baloldali többsége a tagállamokat támadta ahelyett, hogy a parlament folyosóin, a saját háza táján nézett volna szét. A parlamenti jelentésekben soha semmilyen jele nem volt annak, hogy kifogás merülne fel az EP átláthatósági szabályaival kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy ideje volna az önreflexiónak, ugyanis ezzel az üggyel az Európai Parlament elveszítette a hitelességét. Az európai baloldal tagjai a végletekig elkötelezettnek tüntetik fel magukat a jogállamiság védelmében, a korrupció elleni harcba, Magyarországot pedig napi szinten vádolják hazugságokkal, mégis úgy tűnik, hogy a valóságban az álláspontjuk megvásárolható.
A hatályos szabályozás szerint az EP alelnöki helye az Identitás és Demokrácia frakciót illette volna. Az Európai Néppárt mégis szembe ment a szabályokkal és szocialista jelöltet támogatott. Ez a Néppárt további balra tolódását vetíti előre?
Legyünk egészen őszinték, ez a jogállamiság lábbal tiprása. Folyamatosan arról beszél az Európai Parlament, hogy a szabadon választott tagállami kormányoknak milyen szabályokat kellene betartania, miközben a Parlament a saját szabályait sem tartja be. Az EP-ben a vezető tisztségeket a választási eredmény alapján, az úgynevezett d’Hondt módszerrel kellene elosztani. Az Identitás és Demokrácia egy nagy frakció, legalább egy, de sokak szerint inkább kettő alelnökre lenne jogosult. Ez a hely már 2019-ben az ID frakciónak járt volna. Azzal, hogy az Európai Néppárt nem Annalisa Tardinot, az Identitás és Demokrácia olasz politikusát (Liga) támogatta, nem csak a szabályokat szegte meg, hanem minekután a Liga az Európai Néppártban politizáló Forza Italia koalíciós partnere, a saját szövetségesét árulta el. Ez is rámutat arra, hogy a Néppárt hajlamos a baloldallal szavazni, tehát amikor az EP baloldali többségéről beszélünk, akkor azt komolyan kell venni. Az pedig csak hab a tortán, hogy a jelenlegi korrupciós botrány után
Sajnálatos, hogy ezzel nem csak az intézmény alapvető szabályait sértik meg, hanem még arra a politikai látszatra sem adnak, hogy érdemi reform következne ezek után. Jelenleg úgy tűnik, az Európai Parlamentben minden marad a régiben.
Nyitókép: Mátrai Dávid
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A módszer közvélemény-kutatási adatokra alapoz. Miután a jövőről szól, nyilván jelentős részben ködszurkálás, de egyrészt ez egy választás előtt szinte elkerülhetetlen.
A Tisza Párt azt a mítoszt sulykolja legelkötelezettebb szimpatizánsainak, amely szerint a Fidesz-KDNP csalásra készül.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
„Minket nem lehet elhallgattatni” – mondta Kocsis Máté.
Komoly vita alakult ki a várható listás szavazatok számait illetően Mráz Ágos Sámuel és Róna Dániel között.
A módszer közvélemény-kutatási adatokra alapoz. Miután a jövőről szól, nyilván jelentős részben ködszurkálás, de egyrészt ez egy választás előtt szinte elkerülhetetlen.
Vége az atomfegyverek korlátozásának, az oroszok és az amerikaiak is azt csinálnak, amit akarnak.
