Egy orosz oknyomozó újságíró, Grozev, aki egy hollandiai újságírócsoport tagja, azt mondta a Politicónak, hogy Navalnij populista ellenzékiből „hű demokrata lett”, aki a liberális demokráciát támogatja, és többek közt decentralizálná Oroszországot. De a Krímmel kapcsolatban azt gondolja, amit az orosz többség: hogy nem lehet csak úgy visszaadni az ukránoknak, és inkább a helyieknek kellene dönteniük – 2014 óta azonban nyolcszázezer orosz költözött oda.
Tatyana Sevcsuk, az Antikorrupciós Akcióközpont jogásza szerint például Navalnijék nem igazán tiltakoztak a háború ellen. Maria Pevcsuk, Navalnij korrupcióellenes csoportjának vezetője nem volt hajlandó nyilatkozni a Politicónak, mondván, a lap kérdései nem professzionálisak és támadóak. Arra viszont rámutatott, hogy Navalnijék a háború első napjától kezdve beszélnek a háborúról egy tízmillió ember által hallgatott, erre létrehozott csatornán.
Nem akar egy asztalhoz ülni az oroszokkal
Az ukrán film, a Szilánkokból épült ház egy ukrán-dán-finn-svéd koprodukció, ami a kelet-ukrajnai Lisicsanyszk városa árvaházának történetét meséli el. A várost az oroszok a földdel tették egyenlővé. Azad Szafarov, a film készítője azt mondta a Politicónak, hogy a gyermekek mind külföldön vannak, nevelőik pedig Ukrajna biztonságos régióiban élnek már. A nevelőintézetet azonban lerombolta egy rakétatámadás.
A film jó kritikákat kapott különféle filmfesztiválokon, de a Navalnij nagyobb figyelmet kapott Darja Basszel, a film ukrán koproducere szerint. Hozzátette, hogy az ukrán filmnek nincs amerikai forgalmazója. Mint mondta, mindenki a saját dolgaikért harcol, és „egyszerűen csak nem akarok egy asztalnál ülni az orosz ellenzékkel és párbeszédbe kezdeni”.