Nem véletlenül csapódtak be azok a rakéták – Kárpátalja a legnehezebb tél előtt áll
A Kárpátalját is érintő orosz légicsapásról beszélt az Indexnek Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke.
Egy ukrán árvaházról és az orosz ellenzéki vezér Navalnijról készült dokumentumfilm is bekerült az Oscar-jelöltek közé, ami miatt kitört az orosz-ukrán nyilatkozatháború.
Egy orosz és egy ukrán dokumentumfilm is szerepel az amerikai U.S. Academy of Motion Picture Arts and Sciences által legjobb ötnek tartott alkotás között, amelyeket a 2023-as Oscarra jelöltek – írja a Politico.
Az orosz dokumentumfilm Alexej Navalnij ellenzéki vezérről szól, az ukrán pedig egy háborús övezetben található árvaházról. A Navalnij-film Oscar-jelölése azonban felhúzta az ukránokat.
„Ukrajnát lerohanták az oroszok, tízezreket gyilkolt meg az orosz hadsereg, miliók hagyták el az otthonukat. Ezért aztán értem az ukrán felháborodást amiatt, hogy jelöltek egy olyan filmet, ami egyetlen egy – orosz – személy sorsára koncentrál” – nyilatkozta a Politicónak Hriszto Grozev bolgár oknyomozó újságíró.
A Navalnij című filmet a kanadai Daniel Roher rendezte az HBO Max és a CNN Films számára. A Putyin-ellenes ellenzéki vezér, aki megmérgeztek és most börtönben ül, azért is szúrja az ukránok szemét, mert Navalnij mindezekkel együtt orosz nacionalista, aki időnként szélsőjobboldali csoportokkal is szövetkezett, azt pedig világosan leszögezte egy rádióadásban, hogy ugyan a Krím 2014-es annexiója szembe ment a nemzetközi joggal, de ő azért nem adná azt vissza, mivel a Krím nem egy „szendvics”, amit ide-oda passzolgatunk.
Egy orosz oknyomozó újságíró, Grozev, aki egy hollandiai újságírócsoport tagja, azt mondta a Politicónak, hogy Navalnij populista ellenzékiből „hű demokrata lett”, aki a liberális demokráciát támogatja, és többek közt decentralizálná Oroszországot. De a Krímmel kapcsolatban azt gondolja, amit az orosz többség: hogy nem lehet csak úgy visszaadni az ukránoknak, és inkább a helyieknek kellene dönteniük – 2014 óta azonban nyolcszázezer orosz költözött oda.
Tatyana Sevcsuk, az Antikorrupciós Akcióközpont jogásza szerint például Navalnijék nem igazán tiltakoztak a háború ellen. Maria Pevcsuk, Navalnij korrupcióellenes csoportjának vezetője nem volt hajlandó nyilatkozni a Politicónak, mondván, a lap kérdései nem professzionálisak és támadóak. Arra viszont rámutatott, hogy Navalnijék a háború első napjától kezdve beszélnek a háborúról egy tízmillió ember által hallgatott, erre létrehozott csatornán.
Az ukrán film, a Szilánkokból épült ház egy ukrán-dán-finn-svéd koprodukció, ami a kelet-ukrajnai Lisicsanyszk városa árvaházának történetét meséli el. A várost az oroszok a földdel tették egyenlővé. Azad Szafarov, a film készítője azt mondta a Politicónak, hogy a gyermekek mind külföldön vannak, nevelőik pedig Ukrajna biztonságos régióiban élnek már. A nevelőintézetet azonban lerombolta egy rakétatámadás.
A film jó kritikákat kapott különféle filmfesztiválokon, de a Navalnij nagyobb figyelmet kapott Darja Basszel, a film ukrán koproducere szerint. Hozzátette, hogy az ukrán filmnek nincs amerikai forgalmazója. Mint mondta, mindenki a saját dolgaikért harcol, és „egyszerűen csak nem akarok egy asztalnál ülni az orosz ellenzékkel és párbeszédbe kezdeni”.
Fotó: MTI/EPA. Orosz újoncok vonatra szállni készülnek az Oroszország által annektált Krím félszigeten fekvő Szevasztopol vasútállomásán 2022. november 9-én.