Örömmel ékeskedett más tollaival a State of the Union során Joe Biden, aki szerint az USA „irányt mutatott” az orosz–ukrán háborúban és egyesítette a NATO-t.
Magyar idő szerint szerda hajnalban tartotta évértékelő beszédét a washingtoni Capitoliumban Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke. Az USA első számú politikai vezetőjét az alkotmány kötelezi arra, hogy évente egyszer beszámoljon az ország helyzetéről a kongresszus előtt, ezért nevezik ezt a beszédet State of the Unionnek.
Elnöksége során Joe Biden ebben a formában most találkozik először a képviselőházban kialakult republikánus többséggel. A tavaly novemberi félidős választás ugyan nem hozta el azt az átütő sikert a Grand Old Partynak, amit reméltek, de az alsóházban így is átvehette az irányítást az addig teljesen ellenzékben lévő párt. A republikánusok belső megosztottsága január elején ország-világ előtt nyilvánvalóvá válhatott, hiszen a képviselőház új elnökét, Kevin McCarthy-t csak hosszas küzdelmek árán sikerült megválasztani – többek között éppen a párt soraiból érkező obstrukció miatt.
A kongresszus megosztottsága – a szenátust továbbra is a demokraták uralják – új helyzetet teremtett Biden számára is, akinek a munkáját lényegesen megkönnyítette a demokrata párti trifecta az elmúlt két esztendőben. Nem is meglepő, hogy az elnök a
persze nem mintha ne lenne egyébként antagonisztikus a jelenlegi demokrata és republikánus establishment viszonya. Biden emlékeztetett rá, hogy eddigi két hivatali éve során több mint háromszáz olyan törvényt fogadtak el, ami kétpárti hátszelet élvezett, és arra biztatta a képviselőket és szenátorokat, hogy folytassák az együttműködést, hiszen „az emberek egyértelmű üzenetet küldtek” a számukra.
No nem mintha Biden beszéde nem lett volna tele a republikánusokkal szembeni vádaskodásokkal, amik között nyilván volt olyan felvetés is, ami megállta a helyét, és olyan is, ami nem. Az elnök azt vetette a GOP szemére, hogy meg akarják nyesni a szociális és egészségügyi kiadásokat, amit a párt tagjai dühös bekiabálásokkal helytelenítettek. A helyzet azonban az, hogy a republikánusoknak túl kiforrott elképzelésük egyelőre nincs azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi legyen ezekkel a kiadásokkal, viszont tényleg vannak a soraikban olyan politikusok, akik például az egyébként vörös posztónak számító Medicare-en spórolnának.
Joe Biden azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok történetében elődje, Donald Trump elnöksége alatt nőtt a legnagyobb mértékben az államadósság. Ez szám szerint igaz is, ám azt is érdemes figyelembe venni, hogy a covid-járvány kezdetéig az államadósság Trump elnöksége alatt sem nőtt sokkal nagyobb mértékben, mint elődei idején. A járvány gazdasági következményeinek enyhítése irdatlan költségeket emésztett fel, ami az államadósság növekedésében is meglátszott – ez viszont jelentős részben olyan jogszabályoknak a következménye, amiket nem Trump hozott, és azt sem érdemes elhanyagolni, hogy az akkori vészhelyzeti törvénykezés a demokraták támogatását is élvezte.
Hogy Bidennek egyébként nincs akkora gondja az államadósság növekedésével – csak akkor, ha az a republikánusokhoz köthető –, azt jól jellemzi, hogy a State of the Union során is
Ez az intézmény azt hivatott maximalizálni, hogy mennyire adósodhat el az USA. Az elnök ezt a felhívást ravaszul azzal kötötte össze, hogy hivatali ideje alatt egyébként arányaiban csökkent az ország eladósodottsága – bezzeg Trump alatt, ugye –, ami viszont jórészt annak köszönhető, hogy az „ő” kiadásait már nem növelték meg azok a vészhelyzeti törvények, amik „Trumpéit” még igen.
Hogy ezt a honi lifestyle-baloldal egyik legjelesebb képviselője, a nemrég az Egyesült Államokba utazott Jámbor András súgta-e meg Bidennek, nem tudni, mindenesetre az amerikai elnök is bedobta beszéde során, hogy „fizessenek a gazdagok”. Az elnök különadót követelt a leggazdagabbaknak, mondván, hogy „egy milliárdosnak sem szabadna kevesebb adót fizetnie, mint egy tanárnak vagy egy tűzoltónak”. Bár a felvetés helyes és igazságos – ráadásul nyilván nagy támogatottságot élvez a kriptokommunista woke demokrata szavazók körében is –, az azért kérdéses, hogyan szeretnék keresztülvinni, hiszen az amerikai pénzügyi elit a pénzcsinálás után közvetlenül az adóelkerüléshez ért hagyományosan a legjobban. Populista ígéretnek mindenesetre jó.
Ezt a követelést afféle Trump-ellenes kiszólásként is értelmezhetjük, hiszen a volt amerikai elnök köztudottan nagyon szégyellős az adóbevallásaival kapcsolatban, ami állandó muníciót szolgáltat a demokraták számára. Trump más dolgaival viszont nincs akkora problémájuk a kékeknek: a State of the Union során Biden is
elbüszkélkedett azzal, hogy „közel rekordalacsony” a feketék és a spanyolajkúak munkanélküliségi rátája az USA-ban – szemérmesen hallgatva arról, hogy a legalacsonyabb mutatók továbbra is Donald Trump elnökségéhez kötődnek.
A beszéd alapján Joe Biden saját elnökségi projektjére, az orosz–ukrán háborúra is rendkívül büszke. A State of the Unionból megtudhattuk, hogy egy óceánnal odébb az európai összhang tökéletesnek, az ukrán rezsim nyakló nélküli felfegyverzése pedig megkérdőjelezhetetlenül helyes döntésnek tűnik.
„Azt tettük, amit Amerika a legjobban csinál”
– mondta Biden, de ez alatt nem azt kell érteni, amit Amerika egyébként csinálni szokott a geopolitikai céljainak éppen megfelelő, szerencsétlen sorsú fél- vagy egész diktatúrákkal, ha a fegyverlobbi sikerrel beszél lyukat az aktuális adminisztráció hasába, hanem azt, hogy „irányt mutattunk. Egyesítettük a NATO-t. Globális koalíciót építettünk”.
Egy külpolitikai fókuszú egykori szenátortól és alelnöktől kifejezetten reflektálatlan egy ilyen kijelentés. Az ukrán NATO-tagság több évtizedes amerikai lázálma már a 2000-es évek elején súlyos ellenérzéseket váltott ki – helyesen – a legbefolyásosabb európai szövetségeseknél, a Kijevnek szállítandó egyre komolyabb fegyverek pedig napjainkban is mélyen megosztják a NATO-t. Emlékezetes a német gyártmányú Leopard harckocsik szállítása körül kialakult hatalmas vita, amit végül úgy sikerült feloldani, hogy az amerikaiak nagy nehezen ráálltak arra, hogy saját tankjaikból is adjanak az ukránoknak – ezt kisebb túlzás a NATO „egyesítésének” nevezni. Igaz, Biden beszédéből az is kiderült, hogy az ukránok felfegyverzése Európát védi.
Az elnök a vélhetően kínai kémballonról is beszélt. Joe Biden azt mondta, hogy
ahogy tették a ballon kipukkasztása során is. Az amerikai elnök úgy véli, országa jó pozícióban van ahhoz, hogy megvédje az érdekeit a távol-keleti nagyhatalommal szemben, ami jól alátámasztja azt, hogy az ország helyzete – legvégső soron a state of the Union – Biden szerint erős.
A megkopott szellemi frissességéről hírhedt Biden a State of the Union során egyébként élénknek és összeszedettnek tűnt; minden bizonnyal élvezte a kiélezett helyzetet, ahogyan a legtöbb valamire való politikus tenné. Saját pártja soraiból hangos éljenzéseket könyvelhetett el Biden, aki egyes elemzések szerint akár a jövőre esedékes esetleges újraválasztási kampánya során használatos szlogeneket is tesztelhette a beszéde során.
Fotó: JACQUELYN MARTIN / POOL / AFP
A Biden-kabinet politikai bosszúból vezette be a vízumkötelezettséget is a magyar állampolgárokkal szemben – mutatott rá lapunknak nyilatkozva Kiss Rajmund, korábbi diplomata.
XIV. Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.
Szembesítették a valósággal Ulf Kristerssont.
Nemcsak belpolitikailag, de a nemzetközi porondon is kínos helyzetbe kerültek a liberálisok.
Az amerikai elnök közös sajtóértekezletet tartott Keir Starmer brit miniszterelnökkel.
Robert Palladino szerint hamarosan találkoznia kellene Donald Trumpnak és Orbán Viktornak.
A Biden-kabinet politikai bosszúból vezette be a vízumkötelezettséget is a magyar állampolgárokkal szemben – mutatott rá lapunknak nyilatkozva Kiss Rajmund, korábbi diplomata.
XIV. Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.
