Jens Stoltenberg a védelmi kiadási cél újabb emelésére számít.
A védelmet szolgáló kiadásokra megjelölt cél
a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint. Oroszország Ukrajna elleni háborúja azt bizonyítja, hogy fontos döntés volt a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott minimális védelmi kiadási cél kijelölése a 2014-es walesi csúcson, de ez a célkitűzés csak egy évtizedre szólt, ezért frissíteni kell – mondta Jens Stoltenberg egy szerdai német lapinterjúban. Rámutatott, hogy a 2014-es döntést sem békeidőben hozták, hiszen Oroszország Ukrajna elleni háborúja éppen 2014-ben, a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával kezdődött, és a NATO tagjai ennek hatására kötelezték el magukat a védelmi kiadások növelését jelentő 2 százalékos cél mellett.
Jens Stoltenber a Die Welt című lapban közölt interjúban kifejtette: egyelőre nem tudja megmondani, hogy a tagországok miként járnak el, de biztos abban, hogy megállapodásra jutnak a litvániai találkozón, és azt feltételezi, hogy az eddiginél „ambiciózusabb” kiadási célt tűznek ki, hiszen „mindenki látja”, hogy többet kell fordítani a védelemre. A NATO-főtitkár arról is szólt, hogy „aki békét akar holnapra, annak ma támogatnia kell Ukrajnát".
Furcsán hangzik, de a fegyverszállítások vezetnek el a békéhez”
– tette hozzá, kiemelve, hogy a NATO biztonsági érdekei túlmutatnak az Ukrajnával vállalt szolidaritáson, mert a tekintélyelvű vezetők, „az autokraták figyelik, hogy miként reagálunk az invázióra, és levonják a tanulságokat, ha (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) arat sikert”.
Arra is kitért, hogy az atomfegyverek bevetésének kockázata alacsony, és nem tapasztalnak változást az orosz nukleáris erők tevékenységében. Ugyanakkor „az orosz nukleáris retorika teljességgel felelőtlen és veszélyes” – húzta alá a NATO főtitkára, hozzátéve:
mert ha sikerrel jár, akkor „veszélyesebb lesz a világ”, és Moszkva mindig a „nukleáris fenyegetés” eszközét használja majd, ha el akar érni valamit.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
„Ez elfogadhatatlan” – mondta az amerikai külügyminiszter-helyettes.
Magyarországi politikai szerepvállalásra keres embereket egy ukrán szervezet.
A frontok mögött nemcsak az épületek, hanem a hétköznapi megélhetés is romokban hever.
A magyar közösség fogyatkozása és a besorozások már Berlin figyelmét is felkeltették.
Túl messzire merészkedtek Ukrajna érdekében.
Az ukrán aranykonvojról, a meghamisított szállítólevélről és a lefoglalt bűnjelekről kérdeztük Földi László titkosszolgálati szakértőt.
Az élvonalbeli Kozármisleny női kézilabdázóinak csapatkapitánya számára kiemelten fontos a tanulás. Szakdolgozatát Lékai Mátéból írja.
A hosszú hétvége után megbicsaklott az ellátás, egyre több sofőr szembesül kellemetlen helyzettel
