Ukrajnai háború: brutális számokról beszélt a neves történész

Sz. Bíró Zoltán történésszel, Oroszország-kutatóval beszélgettek a Concorde Csoport podcast-adásában az Ukrajnában zajló háborúról.

Mit mondanak a számok?

Hány halálos áldozatról, menekültről lehet beszélni? A szakértő kifejtette, nehéz megbízható adatokat találni, az orosz katonai veszteségeket talán pontosabban lehet tudni: százezer körülire tehető ez a szám. (Ebben benne van a halottak mellett azok száma is, kik sebesülés miatt nem tudnak már visszatérni a harcmezőre.) Ukrán oldalon szintén nehéz beszélni mind a katonai, mind a civil veszteségekről, mondta Sz. Bíró.

Utóbbi esetében több tízezerre tehető a szám, sajnos, a katonai veszteségek esetében pedig érdemes kiemelni egy tendenciát a szakértő szerint, egy csökkenő tendenciát, amely egyértelműen az országba érkező nyugati fegyverek miatt alakult ki. Bahmut esetében 1:3 lehet ez az arány. Hogy hányan hagyták el otthonaikat a háború miatt, Ukrajna esetében 8-10 millióra tehető ez a szám, azonban ez nem azt jelenti, hogy ennyien hagyták el az országot (az ő számuk 6-7 millióra becsülhető), mások áttelepültek Ukrajna biztonságosabb részére, tette hozzá. A legnehezebb tán azok számát megítélni, akik Oroszország felé hagyták el a háborús övezetet; s hogy hányan tették ezt önként, s mennyi lehet a deportált személyek száma? Azonban utóbbi esetében is százezres nagyságrendről lehet beszélni Sz. Bíró szerint.

Ami Oroszországot illeti, kettő hullám fedezhető fel. Az elsők a háború kitörését követő hetekben hagyták el az országot, ők azok, akik úgy ítélték meg, ez nemcsak ukrán tragédiához, de orosz katasztrófához is vezet. A második nagy hullám meg szeptemberre tehető, amikor is Moszkvában elrendelték az úgynevezett „részleges mozgósítást”.

Az ország népessége ma 145, 146 millió fő helyett 143, 144 millióra tehető, ezáltal több millió ember hiányzik a munkaerőpiacról is.

Korrupció a hadseregben

Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő a mozgósításról kifejtette, a pillanatnyi politikai számítás és a társadalmi béke, stabilitás szempontjai állnak azon elképzelés mögött, hogy a periféria, a politikailag néma és kevésbé mozgósítható csoportjait választották ki, így a burjátok és a baskírok, akik messze felül vannak reprezentálva. Az őszi mozgósításnak köszönhetően 300, 310 ezer embert hoznak be a seregbe, közölük, nagyon gyorsan 100 ezer főt az ukrajnai harcterekre is vezényeltek, úgy, hogy az kiképzésük, korábbi tréningjeik felfrissítésére tulajdonképpen nem került sor.

Sőt, azt is tudjuk – folytatta a szakértő –, hogy egy obsitos vezérezredes, aki nem mellesleg az alsóház, a Duma képviselője is, az ügyben szólalt fel minap, hogy másfélmillió mundér szőrén-szárán eltűnt. Nyilván nem úgy kell ezt elképzelni, hogy legyártottak 1,5 millió egyenruhát, valakik pedig hazavitték, mondta Sz. Bíról. Hanem úgy,

A történész szerint ennek lett az a következménye, hogy a most mozgósítottak jelentős részének maguknak kell megvenniük a katonai felszereléseiket. „Úgy néznek ki, mint a jamaikai trombitások”. Ilyenkor mutatkozik meg az, hogy a korrupciónak lehetnek jótékony hatásai is egy agresszor államban, amikor a fegyveres erőknek szánt pénzek egy része nem oda kerül, ahová kell, fűzte hozzá.

Hogy áll most a gazdaság?

A globális számok azt mutatják, 4 százalékos GDP-visszaesésről lehet beszélni Oroszország esetében. (A harmadik negyedév mondjuk már 7 százalékot mutat, fogalmazott Sz. Bíró Zoltán.)

hangsúlyozta a szakértő.

(Ezek az előrejelzések kétszámjegyű visszaesésekről beszéltek.) Az ország tehát adaptálódott ehhez a háborús helyzethez. De minden mértékadó elemző megjegyzik, hogy legalább ekkora eséssel kell majd számolni jövőre is. (Míg a moszkvai szaktárcák 0,8 százalékos növekedést prognosztizálnak, emlékeztetett.)

Mit akarnak az oroszok?

Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő kitért a „különleges katonai hadművelet” társadalmi támogatottságára is. Mint fogalmazott, vannak még „lelkiismerettel teli emberek Oroszországban, nem kevesen, bár pontos számukat nem tudjuk”. A háború kitörését követően a megkérdezettek háromnegyede támogatta Moszkva lépését, Sz. Bíró például sokáig úgy gondolta, ez a félelem miatt van.

A történész rámutatott, az idősebbek ismerik Oroszország/Szovjetunió 20. századi történelmét, ergo azt mondják a válaszadók, amit a központi hatalom elvár tőlük. Csakhogy, a probléma ennél bonyolultabb, szerinte. Az a 8 éve tartó indokrinalizáció, amit a központi csatornák közvetítenek – elképesztő hangnemben beszélnek például véleményvezérek Ukrajnáról, Lengyelországról, a Baltikumról, az Egyesült Államokról, angolszászokról, illetve a kollektív Nyugatról; olyan jelzőket alkalmaznak velük szemben, melyeknek ha csak a töredékét engednék meg Oroszországgal szemben, ezek a kommentátorok tüzet okádnának, teljes joggal –, nem eredmény nélküli.

„Putyinéknak sikerült elhitetnie, hogy Oroszországot a kilencvenes években térdre kényszerítették, megalázták,

Tehát, vannak, akik őszintén gondolják, hogyha nem támadják meg Ukrajnát, akkor Kijev támad rájuk, és ha nem támadják meg Ukrajnát, akkor a NATO ront rájuk és így tovább, mondta a szakértő, megemlítve azt is, hogy azért kiszivárgott nem rég egy olyan jelentés is (a szövetségi védelmi szolgálattól),  amely azt mutatja, hogy a lakosság több mint fele ma béketárgyalás-párti.

Lehetőség Moszkva számára

Sz. Bíró Zoltán előbb úgy értékelt, ha a háború befejeződik, és a háború úgy fejeződik be, hogy ukrán győzelemmel (mindazon területekkel, amit február 24. óta elveszítettek, vagy mindazon területekkel, ami ’91 decemberében Ukrajnához tartozott), az

Majd arról beszélt, mi fog 2023-ban történni. Szerinte elhúzódó háború lesz, és ellentétben a magyar kormányfővel, aki úgy véli, ezt a háborút Oroszország nem veszítheti el, szerinte Moszkva igenis veszíthet. „De, hogy biztosan elveszíti, nem merem állítani.” Azért nem, mert 3 dolog függvénye és azok kombinációja, miként fog végződni ez a konfliktus a szakértő szerint:

• Fennmarad-e az ukránok kitartása, harcimorálja? (Ennek egyelőre nincs jele.)
• Fennmarad-e a Nyugat kiterjedt támogatása, netán bővülnek-e ezek? (Erre van esély.)
• És hogy mfog történni Oroszországban, mondjuk az eliten belül?

Lehet-e visszavonulót fújni, erre ösztökélni Vlagyimir Putyint? – tette fel a kérdést, hozzáfűzve,

Az a megérzésem, hogy a Nyugat is próbál arra figyelni, hogy úgy szorítsák ki az orosz erőket, úgy gyengítsék meg Putyint, hogy ne legyen káosz, adott esetben polgárháború Oroszországban, hol a világ stratégiai nukleáris készleteinek negyvenöt százaléka található – összegzett Sz. Bíró.

Nyitókép: AFP