Fontos tény, hogy hosszú évek óta nálunk az egyik legmagasabb a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya.
„Az elmúlt napokban Magyar Péter és Kapitány István is több alkalommal nyilatkozott úgy, hogy Magyarország az összeszerelő üzemek országa, s az új kormány célja, hogy kijöjjünk abból a gazdasági modellből, amely az olcsó munkaerőre és az összeszerelő üzemekre épül.
Ezt az állítást azért érdemes kritikával fogadni, hiszen az elmúlt másfél évtizedben a magyar átlagkereset a 2010-es 202 ezer forintról 2025-re 705 ezer forintra emelkedett, ami reálértékben is duplázódás, s kijelenthető, hogy a magyar munkaerő jóval drágább már, mintsem a külföldi összeszerelő üzemeknek megérje nálunk működni. A 2008–2010 közötti években legtöbben tovább is költöztek tőlünk keletebbre, ahol még jóval olcsóbban találnak alacsony képzettségű munkavállalókat. Helyettük nagy hozzáadott értékű technológiák érkeztek, sokan hozták ide a k+f területüket is.
Mivel bizonyíthatjuk ezt? Egyrészt a munkaerőpiaci mutatóinkkal.
A magyar foglalkoztatás bővülése az uniós tagországok között is kimagasló volt, a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 2025-ben már 81,1 százalék volt, ami a hetedik legnagyobb, jóval meghaladva az unió 76,1 százalékos átlagát, s pontosan megegyezik Németországéval. Kimondható, hogy a magyar munkaerőpiac kimondottan jó struktúrájú, hiszen a részmunkaidősök aránya az ötödik legalacsonyabb, a teljes munkaidősök pedig nálunk vannak a legnagyobb arányban a népességben az egész Európai Unióban. Valamint a túlképzettek aránya is az egyik legalacsonyabb – vagyis az emberek a végzettségüknek megfelelő, értékes munkát végeznek. Az összeszerelő üzemek által fémjelzett gazdaságban ilyen struktúrájú munkaerőpiac elképzelhetetlen.
Összeszerelő üzemek helyett innovatív beruházások
Fontos tény továbbá, hogy hosszú évek óta nálunk az egyik legmagasabb a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya, 2024-ben a negyedik legnagyobb volt Európában, 6,7 százalékon álltunk, szemben az unió 5,1 százalékos átlagával. Nálunk alacsonyabb arányú volt Németország, Franciaország s a V4 többi országa is többek között. Tavalyelőtt már 314 ezer foglalkoztatottjuk volt a csúcstechnológiai iparnak és a tudásintenzív szolgáltatásoknak, ami 68 százalékkal magasabb, mint a 2010-es 186 ezer fős létszám volt. A létszámnövekedésünk 69 százalékos volt, ami jóval az uniós átlagos 54 százalék feletti, de meghaladja Németország, Franciaország, Ausztria mérőszámát is. Ha ezekről az országokról nem állítja senki, hogy összeszerelő üzemek országai, akkor mivel bizonyítható, hogy a magyar gazdaság az lenne?”
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza-kormány a jelek szerint még nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a kutatás-fejlesztés iparágra. Ez viszont már az elmúlt években is szépen fejlődött, még akkor is, ha az ellenzék sokáig összeszerelő-üzemnek tartotta Magyarországot. Ez a narratíva mára kevésbé állja meg a helyét, gyárak nélkül pedig a gazdaságot sem lehetne bővíteni.
Nyitókép: Pixabay
Jöhet a vármegyék és a főispán megszűnése, de azt nem lehet tudni, mi következik ezután.
Az MLE álláspontja szerint a nyomtatott lapok jelenléte az élelmiszerláncok üzleteiben nem pusztán kényelmi szolgáltatás.
A választások óta eltelt időben érdemi kormányzást nem nagyon láttunk. Fut az abszolút filmszínház, miközben másokat próbálnak erőből lenyomni.
Magyar Péter első hivatalos útja Lengyelországba vezetett. Legalább egy dologban következetes: Lengyelország piedesztálra emelésében és a saját országa lehúzásában.
A lengyel és a magyar kormányfő sajtótájékoztatója során többek között a visegrádi négyek szövetségének bővítése is felmerült.
Az MSZP és az akkor az ország és az állam kulcspozícióit elfoglaló elitek hatalma nem a demokratikus rendszer legitimációjából eredt, hanem a diktatúra idején felhalmozott kulturális tőkéből.
Annak idején, az alkotmányozási viták idején, a fideszesek cinikusan seperték le az asztalról azt a kezdeményezést, hogy a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát öntsük Alaptörvénybe.
S még egy ideig úgy tűnik nem is fogja.
