Szakértő: Sokba került volna az oroszoknak Herszonban maradni

2022. november 09. 18:26

Az orosz katonai bloggerek ledöbbentek, az ukránok örülhetnek. De vannak racionális katonai érvek az oroszok látványos, szimbolikus erejű visszavonulási döntése mellett.

2022. november 09. 18:26
null

Írta: Somkuti Bálint biztonságpolitikai elemző, hadtörténész

Költség-haszon elemzés. Amikor Szurovikin tábornok a mai délután bejelentette az orosz csapatok visszavonását a szimbolikus jelentőségű Herszon városából, az embernek elkerülhetetlenül ez a fogalom jutott az eszébe. A nyugati sajtóban Armageddon tábornoknak elnevezett hivatásos katona ismét tanújelét adta annak, hogy a kezét semmilyen politikai megfontolás nem köti.

Herszon az egyetlen ukrán régiós székhely volt, amely orosz kézre került,

ráadásul harc nélkül, nem sokkal a háború megkezdése után. Éppen ezért kiemelt politikai jelentőséggel bírt, feladása azonban katonai okokból több okból is szükségessé vált.

Ugyan adta volna magát a sztálingrádi hasonlat, ahol nagyon hasonló körülmények között kellett a szovjet/orosz katonáknak küzdeniük, de ismét bebizonyosodott, hogy ez a háború teljesen más mint a 20. századiak.

Rendkívüli: feladják az oroszok Herszon városát, a Dnyeper keleti partjára vonulnak vissza

Az orosz erőknek a Dnyeper bal partjára való visszavonását rendelte el szerdán Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Az orosz hadsereg ennek értelmében kivonul Herszon városából is, melyet a tavasz folyamán foglalt el az orosz hadsereg. Szergej Szurovikin tábornok, az „orosz különleges hadművelet" parancsnoka szerint nem lehetett tovább fenntartani a város ellátását, így visszavonulnak.

A Herszon ellátását biztosító, a széles Dnyeperen átívelő Andrejevka hidat folyamatos támadások érték, amióta az ukrán fegyveres erők megkapták az amerikai HIMARS rakétavetőket.

Először a híd, majd a mellette épített pontonátkelő is használhatatlanná vált,

ezáltal a lassú és körülményesen használható kompokra maradt az összeköttetés a két part között. Bár a közúti hídért folyó tüzérségi/légvédelmi összecsapás sokkal látványosabb volt, mint a másik hídért, a nova kahovkai víztározó gátján futó vasúti összeköttetésért vívott küzdelem, katonai szempontból az utóbbinak sokkal nagyobb szerepe volt. Ugyanis az orosz fegyveres erők logisztikája elsősorban a vasúton alapszik. Úgy néz ki, ez utóbbit is sikerült annyira megrongálni, hogy lehetetlen, de legalábbis nagyon nehéz legyen a Dnyeper túlpartjára összpontosított 5-10 ezer fős, a hírek szerint elit ejtőernyősökből álló orosz erő ellátása.

Úgy tűnik,

az orosz vezetés túlságosan drágának ítélte meg

a politikai szemszögből kiemelt fontosságú, azonban katonai szempontból alacsony értékkel bíró terület megtartását. A Dnyepert és torkolatát ugyanis a keleti partról is ellenőrzésük alatt tudják tartani.

Bár tagadhatatlan, hogy a nehézfegyverekben, elsősorban tüzérségben jelentős hátrányban lévő ukrán fegyveres erőnek valószínűleg súlyos veszteségekkel kellett volna számolniuk egy modern nagyváros ostromakor, ez a védőknek is egyértelműen súlyos kockázatot jelentett volna, különösen egy széles folyóval a hátuk mögött.

A döntésből felsejleni látszik, hogy az orosz vezetés a katonai veszteségeinek minimalizálására törekszik; amiből viszont egyenesen következik, hogy

jelen állás szerint nem katonai döntést akar kicsikarni, hanem másképp tervezi lezárni az általa indított háborút.

E fenti képet viszont némileg árnyalja, hogy a Wagner csoport már a tavasz óta ostromolt Bahmut városában harcol a hírek szerint, és északon is több kisebb orosz támadásról adtak hírt a vojenkorok, azaz az orosz katonai bloggerek. Ez utóbbiak körében azonban egyértelmű a döbbenet a herszoni döntéssel kapcsolatban – egyesek a napok óta lebegtetett béketárgyalásokkal hozzák összefüggésbe a döntést.

Mint minden ebben az igen furcsa háborúban, ez a döntés is nehezen értelmezhető ilyen röviddel meghozatala után. Csak bízni tudunk benne, hogy hamarosan többet is tudunk.

 

Nyitókép forrása: Liveuamap

Összesen 106 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Osztap Bender
2022. november 10. 06:49
Vajon a polihisztor szakértő elvtárs: - mennyi időre teljesítette a rohampályát? - ült már rohamozó harckocsin teljes fegyverzetben? - hallott mát 75 mm kaliber feletti ágyúlövést közelről? - részt vett már folyón átkelő deszantban? - dobott már kézigránátot, telepített már valamilyen aknát, indított már pácéltörő rakétát? - cipelt már tüzérségi lövedéket? - látott már sorozatvetővel támadott területet? - érezte már a bomló tetemek szagát? - látott már katonai térképet? Mindezt csak azért kérdezem, mert a cikkben közölt térkép jelöléseiről, készítésének dátumáról, a valós helyzet bemutatásáról egyetlen szó nem esik. A térképen még az sem látszik (a pirosítás miatt), hogy hol is folyik a Dnyeper valójában.
klacus
2022. november 10. 06:15
Nem sok értelme van ennek a háborúnak. A ruszkik jobban jártak volna, ha gazdaságilag lenullázzák az ukránokat. Szépen csendben. A nyugati és kínai megszállás azért tartós, .ert nem tankra épűl hanem bankra.. a soha vissza nem fizethető hitelre.
Isten jobb keze
2022. november 10. 00:58
Nyakon csapták az oroszokat szivlapáttal? Xdxd
Namond
2022. november 09. 23:25
Jogos, hadtáp nélkül mit sem érnek a legképzettebb csapatok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!