Megpróbálták néhány „művészi beavatkozással” megmenteni a kiállítást, de az még így is túl szexistának és rasszistának vélték.
Egy londoni múzeum bezárja egyik fő kiállítását, miután „rasszista, szexista és fogyatékosellenes elméletek és nyelvezet” miatt aggályok merültek fel.A Wellcome Collection szerint a Medicine Man kiállítás 15 év után megszűnik.
Az 1936-ban elhunyt alapító, Henry Wellcome több mint egymillió tárgyat gyűjtött össze, hogy betekintést nyújtson a globális egészségügybe és orvostudományba. A múzeum a bezárást „jelentős fordulópontként” értékelte.
A vitatott tárgyak közé tartozik egy 1916-os festmény, „Egy orvosi misszionárius egy beteg afrikait ápol” címmel, amely egy fehér misszionárius előtt térdelő afrikai személyt ábrázol.
A múzeum a Twitteren közzétett nyilatkozatában közölte: „Nem tudjuk megváltoztatni a múltunkat. De dolgozhatunk egy olyan jövőért, amelyben hangot adunk azoknak a narratíváinak és megélt tapasztalatainak, akiket elhallgattak, kitöröltek és figyelmen kívül hagytak.”
„A Medicine Man néhány darabjával ezt próbáltuk elérni művészi beavatkozások segítségével. A kiállítás azonban még mindig az orvostörténet egy olyan változatát állandósítja, amely rasszista, szexista és abszisztikus elméleteken és nyelvezeten alapul.”
Hozzátette, hogy a festményekből, könyvekből és anatómiai modellekből álló gyűjtemény kiállítása egy „hatalmas vagyonnal, hatalommal és kiváltságokkal rendelkező” ember gyarmati történetét meséli el.
A nyilatkozat így folytatódott: „Az eredmény egy olyan gyűjtemény lett, amely az egészségügy és az orvostudomány globális történetét mesélte el, amelyben a fogyatékkal élők, a feketék, az őslakosok és a színesbőrűek egzotizáltak, marginalizáltak és kizsákmányoltak – vagy akár teljesen kimaradtak”.
A Wellcome Collection honlapja szerint az elkövetkező években egy új kiállítást mutatnak be, amely olyan emberek egészségtörténeteit mutatja be, akiket korábban a múzeumokból kiszorítottak vagy akár ki is töröltek.
A Guardian szerint a múzeum 2019-ben Melanie Keen személyében új igazgatót kapott. Ő akkor azt mondta, hogy foglalkozni akar azzal, hogy a múzeumban lévő tárgyak valójában kikhez tartoznak, és hogyan szerezték meg őket.
Keen így nyilatkozott: „Lehetetlen helynek érzem, hogy aggódjunk a birtokunkban lévő anyag miatt anélkül, hogy megkérdőjeleznénk, hogy mi is ez, milyen narratívák vannak, amelyeket mélyebben meg kell érteni, és hogyan került az anyag a gyűjteményünkbe”.
Nyitókép: Twitter
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Csak úgy kíváncsiságból.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Ódákat zeng a helyi sajtó a PAOK csütörtöki teljesítményéről a labdarúgó Európa-ligában, miközben a görög csapat román edzője az 5–0-s győzelem ellenére is a Ferencvárost méltatta.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
