Az elnöki kegyelem viszont csak szövetségi eljárásokra, vádakra vonatkoznak, tagállami szintűekre nem. 2022 augusztusában New York állam és Manhattan kerület ügyésze vádolta meg ugyanabban az ügyben, amiben kegyelmet kapott. Bannon szerint az egész mögött Soros György áll, de szeptemberben megadta magát a hatóságoknak.
Mint közleményében írta: szerinte nem véletlen, hogy épp a félidős választások előtt indítottak ellene újra eljárást, hiszen ez ismert forgatókönyv. „Az SDNY (New York Állam Déli Körzete] pontosan ugyanezt tette 2020 augusztusában, hogy megpróbáljon kiiktatni a választási kampányból. Akkor nem működött, most sem fog működni. Ez nem más, mint az igazságszolgáltatási rendszer pártpolitikai fegyverként való használata.” Hozzátette: „Először engem kell megölniük.”
Bannon állításának az az alapja, hogy Alvin Bragg ügyészt tényleg úgy választották meg a posztra, hogy
a Color of Change PAC szélsőbaloldali szervezeten keresztül egymillió dollárt kapott a kampányára Soros György alapítványától.
Mint korábban írtuk, Soros Amerika-szerte iszonyatos pénzekkel támogatott kerületi ügyészeket olyan kampányokban, amelyeket jellemzően kis pénzekből szoktak lebonyolítani, ezzel liberális szemléletű ügyészeket segítve a hatalomra – erről ő maga is beszélt. A közvélemény azóta több ilyen „Soros-ügyész” ellen fordult, mert regnálásuk alatt nőtt a bűnözés.
Alvin Bragg is olyasmiket csinál, mint Soros által támogatott társai: a „kisebb áthágások” elkövetői ellen nem indít eljárást, és általában véve is liberálisabban értelmezi a büntetőjogot. Ez az eljárás azonban még jó ideig folytatódni fog. Bannont egy másik ügyben ítélték most négy hónapra.
Így sértette meg a kongresszust Bannon
A Kapitólium 2021. január 6-i ostromát régóta vizsgálja egy képviselőházi bizottság, mely demokrata többségű, és mindenáron igyekszik Trumpra és háttérembereire rábizonyítani, hogy tudatos demokráciaellenes államcsínyt akartak elkövetni. A kilenctagú bizottságnak csak két republikánus tagja van, a Trump-ellenességéről ismert Liz Cheney (aki már demokrata jelöltet támogat, és elvesztette az előválasztást trumpista párttársa ellen) és Adam Kinzinger – a részvételért elítélte őket a Republikánus Párt vezetősége. A bizottság szerint a január 6-i tüntetés („ostrom”) „az első és egyedüli erőfeszítés volt egy amerikai elnök részéről, hogy felülírjon egy választást, és megakadályozza a hatalom békés átadását.”
A január 6-i események és hátterük feltárása nehéz kérdés, és a bizottság feladata is ez (eddig ezer embert hallgatott még és egymillió oldalnyi dokumentumot nézett át). Világos képet erről nem tudunk alkotni, de elég egyértelmű, hogy a bizottság „utazik” Trumpra és embereire, és a demokraták – valamint a Trump-ellenes republikánusok – politikai bosszújának eszköze. Ezért aztán
a bizottság által beidézett emberek közül voltak, aki együttműködtek, és voltak, aki nem.
Akik nem voltak hajlandóak idézésre sem megjelenni, azok szembenézhetnek a bírósággal, amiért „megsértették a kongresszust”, ami egy büntetési tétel és törvényszegés Amerikában.
Bannon mellett – akit 2021 szeptemberében idéztek be – megtagadta a megjelenést Trump másik három közeli embere és tanácsadója, Peter Navarro, Mark Meadows és Dan Scavino. Utóbbi kettő esetében a demokrata többségű képviselőház a vád mellett szavazott (a „kongresszus megsértésének” vádjáról ugyanis szavaznak), de az igazságügyi minisztérium azt nyilatkozta, nem indít ellenük eljárást a kongresszus megsértése miatt. Nem úgy Bannon és Navarro esetében.
Többük, így Bannon ellen is két rendbeli eljárás indult, mivel sem megjelenni nem volt hajlandó, sem dokumentumokat átadni. Később aztán Bannon mégis beleegyezett a megjelenésbe, de ezt nem vették figyelembe. Bannon az eljárás során nem volt hajlandó sem vallomást tenni, sem a saját oldalán tanúkat felsorakoztatni, ami mutatja, mit gondol az egészről. Bűnösnek júliusban találták Bannont, de most, október 21-én ítélték négy hónapra, habár nyilvánvalóan fellebbezni fog, tehát az eljárásnak még nincs vége.