A sima szürke beton a védjegyük, azzal románozták össze Erdély nagyvárosait.
„A románok borzasztóan egyszerű emberek. Nem bonyolítják túl a történelmi kérdések tisztázását sem. Ahol egyszer sikerült betont önteniük, azt a földdarabot a magukénak érzik. Ez az ő kultúrájuk.
A sima szürke beton a védjegyük, azzal románozták össze Erdély nagyvárosait Temesvártól kezdve Nagyváradon és Kolozsváron át Brassóig. Amit lehetett, lebontottak Erdélyből, ahol azonban nem tudták a magyarok és a németek nyomait eltüntetni, oda betont öntöttek.
Gyakorlatilag betonszarkofágot építettek a valóban értékes történelmi örökségünk köré, éppen úgy, mint ahogy a csernobili reaktort elszeparálták a világtól.
Igen, a magyar épített örökség is sugárzó.
A dákó–román kontinuitásra pedig egyenesen halálos. Mert az nem lehet, hogy a románok több mint ezer éve Erdélyben élnek, és sehol nincs egy hozzájuk köthető kőépület! Néhány fatemplom Máramaros vidékén, és azzal kifújt a román őstörténet.
A beton azonban jótékonyan elfedi azt, hogy Erdélyben minden, ami értékes, az magyar. Körbe is kerítettek mindent betonblokkokkal, amibe aztán embereket költöztettek.
Szóval nincs a világon semmi románabb a szürke betonkockánál. Kifejezi mindazt a kulturális értéket és sokszínűséget, amellyel a románok Európát megajándékozták.
Aztán egy a román géniusz újabb magasságokat jelölt ki a maga számára. Betonból öntött kőkereszt, soha nem létező román katonahősöknek!”
Nyitókép: MTI/Mediafax/Gabriel Petrescu
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Nyolc embert ítéltek el.
