Kiakadt Kelemen Hunor: nyíltan megkülönböztetné az AUR a magyarságot Romániában

„Lesz csillag az emberek homlokán?” – tette fel a kérdést az RMDSZ elnöke.

A sima szürke beton a védjegyük, azzal románozták össze Erdély nagyvárosait.
„A románok borzasztóan egyszerű emberek. Nem bonyolítják túl a történelmi kérdések tisztázását sem. Ahol egyszer sikerült betont önteniük, azt a földdarabot a magukénak érzik. Ez az ő kultúrájuk.
A sima szürke beton a védjegyük, azzal románozták össze Erdély nagyvárosait Temesvártól kezdve Nagyváradon és Kolozsváron át Brassóig. Amit lehetett, lebontottak Erdélyből, ahol azonban nem tudták a magyarok és a németek nyomait eltüntetni, oda betont öntöttek.
Gyakorlatilag betonszarkofágot építettek a valóban értékes történelmi örökségünk köré, éppen úgy, mint ahogy a csernobili reaktort elszeparálták a világtól.
Igen, a magyar épített örökség is sugárzó.
A dákó–román kontinuitásra pedig egyenesen halálos. Mert az nem lehet, hogy a románok több mint ezer éve Erdélyben élnek, és sehol nincs egy hozzájuk köthető kőépület! Néhány fatemplom Máramaros vidékén, és azzal kifújt a román őstörténet.
A beton azonban jótékonyan elfedi azt, hogy Erdélyben minden, ami értékes, az magyar. Körbe is kerítettek mindent betonblokkokkal, amibe aztán embereket költöztettek.
Szóval nincs a világon semmi románabb a szürke betonkockánál. Kifejezi mindazt a kulturális értéket és sokszínűséget, amellyel a románok Európát megajándékozták.
Aztán egy a román géniusz újabb magasságokat jelölt ki a maga számára. Betonból öntött kőkereszt, soha nem létező román katonahősöknek!”
Nyitókép: MTI/Mediafax/Gabriel Petrescu