Bojko Boriszov jobboldali GERB pártja nyerte a vasárnap tartott előrehozott bulgáriai választást, két év alatt a negyedik parlamenti voksolást: ha talál koalíciós társakat, visszatérhet a hatalomba – de nem lesz könnyű dolga.
Negyedik alkalommal járultak a bolgár szavazók az urnákhoz két év alatt, hogy ismét döntsenek a parlament összetételéről.
A bolgárok az ukrajnai háború, az elszabaduló árak, valamint a gazdasági és energiaválság árnyékéban szavazhattak arról, ki vezesse tovább az országot.
Szavazások sora
A voksolásra azután került sor, hogy Kiril Petkov kormánya júniusban elveszített egy bizalmatlansági szavazást a szófiai parlamentben. Petkov 2021 decembere óta irányította az országot, a 2021 áprilisában, majd júniusában tartott választások után. Petkov az amerikai Harvard Egyetemen végzett közgazdászként, és a korrupt bolgár elit leváltását hirdette meg politikai céljaként. Kormányát jó fél évig tudta egyben tartani.
A vasárnap este közzétett exit poll adatok szerint a jobboldali, Európai Néppárthoz tartozó, Bojko Boriszov által vezetett
A második helyen futhat be az erősen nyugati támogatottságú Kiril Petkov reformpárti Folytatjuk a Változást pártja, amely 19 százalék körüli eredményre számíthat.
A harmadik helyezett a jelentős török kisebbség erejének számító Jogokért és Szabadságért Mozgalom lehet majd mintegy 14 százalékos támogatottsággal. A bolgár szocialisták 10 százalékot, a Vuzrazhdane szintén mintegy 10 százalékot, míg a jobboldali Demokratikus Bulgária 7,2 százalékot szerezhet. Kérdéses, hogy a nemrég még a bolgár politika új, populista fenegyerekének számító Slavi Trifonov ITN pártja a 4 százalékos küszöb fölött végez-e.
Az exit pollok alapján a GERB 66 széket szerezhet a 240 fős parlamentben, míg Petkov pártja 52-t – tehát biztos, hogy sokpárti koalíciót kell összerakni a parlamenti többség biztosításához.
Boriszov előtt újra ott az esély, hogy visszatérjen a hatalomba: a kérdés az, hogy tud-e parlamenti többséget szerezni egy kormányalakításhoz. A volt kormányfő a kétezres évek politikai nagy öregje a bolgár közéletben, de 2020-ban tüntetéssorozatok zajlottak ellene, miután botrányok sora rázta meg őt és kormányzatát. 2020 nyarán kompromittáló fotók kerültek nyilvánosságra Boriszovról:
Boriszov nem tagadta a képek valódiságát, ám rögtön megvádolta a hozzá közel lakó köztársasági elnököt, egyben politikai ellenfelét, Rumen Radevet, hogy éjszakánként drónnal röpköd a háza felett.
Energiajátszmák
Egy nappal a választás előtt, szombaton adták át a Bulgáriát és Görögországot összekötő gázvezetéket. A szombati szófiai ceremónián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett, aki szerint a déli vezeték Európa szabadságát jelképezi.
„Ez a vezeték képes megváltoztatni az Európában fennálló energiabiztonsági helyzetet”
– mondta von der Leyen, aki szerint az emberek Bulgáriában és szerte Európában is a bőrükön érzik Oroszország háborújának következményeit, ám az ilyen projekteknek hála Európának elegendő földgáza lesz télire.
Hozzátette, hogy az Európai Bizottság közel 250 millió euróval (105,7 milliárd forinttal) járult hozzá a hálózat kiépítéséhez. A Görögország-Bulgária gázösszekötő vezeték (IGB) júliusban készült el, most indult meg rajta a szállítás. Európa energiabiztonsága szempontjából azért is nagy a jelentősége, mert Oroszország még április végén leállította a gázszállítást Bulgária felé, miután Szófia elutasította Moszkva azon követelését, hogy a gázért orosz pénznemben, rubelben fizessen.
A hagyományosan oroszbarát Bulgária egyébként
Több mint szimbolikus gesztusként a Petkov-kormány nyáron jelentette be, hogy kiutasítanak hetven szófiai orosz diplomatát, akik az indoklás szerintálcaként használták diplomáciai státuszukat, és részben az orosz hírszerzésnek dolgoztak. A döntés nyomán Oroszország végül be is zárta a szófiai nagykövetséget, mondván, nem tudják így tovább fenntartani a működést.
Ezt megelőzően, áprilisban a Gazprom elzárta a Bulgáriának járó gáz útját, miközben a balkáni ország a gázszükségleteinek több mint 90 százalékát a Gazprom importjából fedezi. Bulgária ennek nyomán szerződésszegéssel vádolta a Gazpromot, és a kormány részéről közölték: Moszkva a földgázt politikai és gazdasági fegyverként használja a háborúban.
Nyitókép: Nikolay Doychinov / AFP
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Az orosz elnök felajánlotta, hogy Oroszország az ukrajnai választások napján tartózkodik a mélységi csapásoktól, ha megtartják a voksolást.
Még neki áll feljebb.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
Mandula Viktor szerint gyanús, hogy Halász Noémi több évnyi szakmai és politikai terepmunka után vonul le a pályáról.
A politikai elemző a Kobak Klub rendezvényén arról is beszélt, hogy elmúlt „az újdonság varázsa, Magyar Péternek újítania kell”.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
