Bulgária választott: Boriszov visszatérhet a hatalomba

Negyedik alkalommal járultak a bolgár szavazók az urnákhoz két év alatt, hogy ismét döntsenek a parlament összetételéről.

A bolgárok az ukrajnai háború, az elszabaduló árak, valamint a gazdasági és energiaválság árnyékéban szavazhattak arról, ki vezesse tovább az országot.

Szavazások sora

A voksolásra azután került sor, hogy Kiril Petkov kormánya júniusban elveszített egy bizalmatlansági szavazást a szófiai parlamentben. Petkov 2021 decembere óta irányította az országot, a 2021 áprilisában, majd júniusában tartott választások után. Petkov az amerikai Harvard Egyetemen végzett közgazdászként, és a korrupt bolgár elit leváltását hirdette meg politikai céljaként. Kormányát jó fél évig tudta egyben tartani.

A vasárnap este közzétett exit poll adatok szerint a jobboldali, Európai Néppárthoz tartozó, Bojko Boriszov által vezetett

A második helyen futhat be az erősen nyugati támogatottságú Kiril Petkov reformpárti Folytatjuk a Változást pártja, amely 19 százalék körüli eredményre számíthat.

A harmadik helyezett a jelentős török kisebbség erejének számító Jogokért és Szabadságért Mozgalom lehet majd mintegy 14 százalékos támogatottsággal. A bolgár szocialisták 10 százalékot, a Vuzrazhdane szintén mintegy 10 százalékot, míg a jobboldali Demokratikus Bulgária 7,2 százalékot szerezhet. Kérdéses, hogy a nemrég még a bolgár politika új, populista fenegyerekének számító Slavi Trifonov ITN pártja a 4 százalékos küszöb fölött végez-e.

Az exit pollok alapján a GERB 66 széket szerezhet a 240 fős parlamentben, míg Petkov pártja 52-t – tehát biztos, hogy sokpárti koalíciót kell összerakni a parlamenti többség biztosításához.

Boriszov előtt újra ott az esély, hogy visszatérjen a hatalomba: a kérdés az, hogy tud-e parlamenti többséget szerezni egy kormányalakításhoz. A volt kormányfő a kétezres évek politikai nagy öregje a bolgár közéletben, de 2020-ban tüntetéssorozatok zajlottak ellene, miután botrányok sora rázta meg őt és kormányzatát. 2020 nyarán kompromittáló fotók kerültek nyilvánosságra Boriszovról:

Boriszov nem tagadta a képek valódiságát, ám rögtön megvádolta a hozzá közel lakó köztársasági elnököt, egyben politikai ellenfelét, Rumen Radevet, hogy éjszakánként drónnal röpköd a háza felett.

Energiajátszmák

Egy nappal a választás előtt, szombaton adták át a Bulgáriát és Görögországot összekötő gázvezetéket. A szombati szófiai ceremónián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett, aki szerint a déli vezeték Európa szabadságát jelképezi.

– mondta von der Leyen, aki szerint az emberek Bulgáriában és szerte Európában is a bőrükön érzik Oroszország háborújának következményeit, ám az ilyen projekteknek hála Európának elegendő földgáza lesz télire.

Hozzátette, hogy az Európai Bizottság közel 250 millió euróval (105,7 milliárd forinttal) járult hozzá a hálózat kiépítéséhez. A Görögország-Bulgária gázösszekötő vezeték (IGB) júliusban készült el, most indult meg rajta a szállítás. Európa energiabiztonsága szempontjából azért is nagy a jelentősége, mert Oroszország még április végén leállította a gázszállítást Bulgária felé, miután Szófia elutasította Moszkva azon követelését, hogy a gázért orosz pénznemben, rubelben fizessen.

A hagyományosan oroszbarát Bulgária egyébként

Több mint szimbolikus gesztusként a Petkov-kormány nyáron jelentette be, hogy kiutasítanak hetven szófiai orosz diplomatát, akik az indoklás szerintálcaként használták diplomáciai státuszukat, és részben az orosz hírszerzésnek dolgoztak. A döntés nyomán Oroszország végül be is zárta a szófiai nagykövetséget, mondván, nem tudják így tovább fenntartani a működést.

Ezt megelőzően, áprilisban a Gazprom elzárta a Bulgáriának járó gáz útját, miközben a balkáni ország a gázszükségleteinek több mint 90 százalékát a Gazprom importjából fedezi. Bulgária ennek nyomán szerződésszegéssel vádolta a Gazpromot, és a kormány részéről közölték: Moszkva a földgázt politikai és gazdasági fegyverként használja a háborúban.

Nyitókép: Nikolay Doychinov / AFP