„Aggasztó, ami Lengyelországban történik” – lengyel lapnak nyilatkozott Szalai Zoltán
Marcin Romanowski lengyel politikus magyarországi menedékjogáról kérdezték az MCC főigazgatóját, a Mandiner főszerkesztőjét.
A két ország közötti diplomáciai kapcsolat az előző dél-koreai elnök ciklusa idején süllyedtek mélypontra.
A Szöul és Tokió közötti kapcsolatok erősítését szorgalmazta Han Duk Szu dél-koreai miniszterelnök szerdán, japán hivatali partnerével, Kisida Fumóval tartott tokiói egyeztetésén.
Korea új, májusban beiktatott kormánya hisz abban, hogy a japán-koreai kapcsolatok mélyítése mindkét ország javára válik”
– szögezte le Han, hangsúlyozva, hogy a két ország egyaránt hisz a demokratikus értékekben és a piacgazdaságban.
Kisida háláját fejezte ki, amiért számos dél-koreai, köztük a miniszterelnök és Jun Szok Jol dél-koreai elnök is részvétét nyilvánította a szigetország júliusban meggyilkolt volt miniszterelnöke, Abe Sindzó keddi temetése alkalmából. A két politikus tokiói megbeszélését kevesebb mint egy héttel Kisida és Jun Szok Jol New York-i találkozóját követően tartották, ahol a felek elmondták, igyekeznek rendezni a két ország vitás ügyeit.
Japán és Dél-Korea viszonyára a mai napig is árnyékot vet a Koreai-félsziget 1910-től 1945-ig tartó japán gyarmati uralma, valamint Japán második világháborús szerepe. A felek között Szöul szerint még mindig rendezetlen az egykori koreai kényszermunkások és a szexrabszolgaságba kényszerített koreai nők ügye. Jóllehet Tokió azzal érvel, hogy a kártérítési követeléseket rendezték egy 1965-ös, a kapcsolatok normalizálását célzó szerződésben, Szöul további kártérítési igényt jelentett be.
A diplomáciai kapcsolatok Mun Dzse In előző dél-koreai elnök ciklusa idején süllyedtek mélypontra. Elnöksége alatt Mun egyszer sem látogatott Japánba, és nem fogadott egyetlen japán miniszterelnököt sem. Mun utódja, Jun Szok Jol azonban javítana a két ország viszonyán.
Mindeközben ugyancsak szerdán a Kyodo japán hírügynökség azt jelentette, hogy a kínai parti őrség három hajója hatolt japán területi vizekre a Kelet-kínai-tengeren található Szenkaku-szigeteknél. A Szenkaku (kínaiul: Tiaojü)-szigetek japán fennhatóság alatt állnak, de Peking is igényt tart rájuk. A tájékoztatás szerint a japán parti őrség távozásra szólította fel a hajókat, Tokió pedig tiltakozott a kínai kormánynál.
Sajtótájékoztatóján Josihiko Iszozaki, a japán kormány főtitkár-helyettese rendkívül sajnálatosnak és teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte a kínai hajók viselkedését.
(MTI)
Nyitókép: Rodrigo Reyes Marin / POOL / AFP