Még egy háború: kiújultak a harcok az örmény-azeri határon

Kedd hajnalban orosz források alapján az azeri-örmény konfliktus kiújulásáról számolt be a Reuters. Az azeri védelmi minisztérium közölte, az azeri fegyveres erők számos állását, fedezékét és erődített pontját „intenzív bombázás alá vették az örmény hadsereg egységei különböző kaliberű fegyverekből, köztük mozsárágyúkból”, s beszámoltak veszteségekről is. Az örmény védelmi minisztérium azt közölte, „folytatódik az intenzív lövöldözés, amely az azeri oldal kiterjedt provokációja következtében kezdődött el.

Azeri források arról számolnak be, hogy bakui idő szerint 9, magyar idő szerint 7 órára az azeri hadsereg sikeresen végrehajtotta műveletét, „a teljes örmény katonai infrastruktúrát, amelyet legalábbis potenciálisan provokációkra használhattak volna a határ Lacsin és Kalbadzsar szektoraiban, darabokra lőtték a hadseregünk arzenáljában található precíziós fegyverek”, 150-200 örmény katonát, illetve két SZ-300-as légvédelmi rendszert sikerült likvidálni. (Tisztázatlan kérdés, hogy ha a harcokat az örmény fél kezdte, milyen műveletről beszélnek az azeri források.)

Szintén azeri források állítják azt is, hogy az azeri művelet befejezését követően sikerült tűzszüneti megállapodásra jutni, ezt azonban az örmény fél megszegte, így a harcok e percben is folytatódnak.

Nemzetközi reakciók

Az örmény kormány részéről Nikol Pasinjan miniszterelnök jelezte, az üggyel kapcsolatban felhívta Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, valamint Antony Blinken amerikai külügyminisztert, és fontolgatja az Oroszország vezette KBSZSZ (Közös Biztonsági Szerződés Szervezete) csapatainak behívását a helyzet rendezésére.

Antony Blinken az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, „a konfliktusnak nem lehet katonai megoldása”, ezért „a katonai cselekmények azonnali befejezését szorgalmazzuk”. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter a várakozásoknak megfelelően egyértelműen Azerbajdzsán oldalára állt:

és az Azerbajdzsánnal kialakított konszenzus keretein belüli együttműködésre.”

Azeri sajtóorgánumok szerint a konfliktus mögött örmény-amerikai egyeztetés áll, és arra hívják fel a figyelmet, hogy az állítólagos örmény provokáció közvetlenül Philip Reeker amerikai speciális megbízott háromnapos örményországi tárgyalássorozata után történt, amely nem sokkal követte Szuren Papikjan örmény védelmi miniszter amerikai útját.

A háború háttere

A konfliktus gyökere egy teljes egészében Azerbajdzsán területén fekvő, de többségében örmények lakta terület, Hegyi-Karabah hovatartozásának kérdése. Örményország az ottani örmény többség önrendelkezésének jogán követeli magának Hegyi-Karabahot, Azerbajdzsán álláspontja szerint ugyanakkor Hegyi-Karabah egy művi konstrukció, ilyen terület valójában nem létezik, az örménylakta rész pedig az azeri többségű Karabah régió része.

A jelenlegi konfliktus még a kései Szovjetunióban kezdődött az 1980-as évek végén, mikor mind Azerbajdzsán, mind Örményország szovjet tagállamok voltak, s Örményország ennek ellenére megszállt jelentős területeket Hegyi-Karabahban. Ez a háború körülbelül harmincezer áldozatot követelt, az örmény hódításokat pedig 2020-ban az azeriek egy 6 500 áldozattal járó hathetes háborúban visszavették, a jelenlegi status quo és tűzszünet Oroszország közvetítésével alakult ki.