Great Again – trumpi örökség és jövő

„ (...) Hogy Trumpot mennyire nem érdemes még leírni, azt jól mutatják a népszerűségi arányok az amerikai jobboldali fiatalok körében. A Turning Point USA felméréséből ugyanis az derült ki, hogy a szemükben Donald Trump a legnépszerűbb, méghozzá meggyőző fölénnyel: a kutatás szerint a megkérdezettek 78,7 százaléka Trumpot látná szívesen a Republikánus Párt ’24-es elnökjelöltjeként (amennyiben ismét bejelentené, hogy indul az elnökválasztáson). 

Mögötte jócskán lemaradva, 19 százalékkal Ron DeSantis floridai kormányzó áll, majd újabb hatalmas lemaradással Kristi Noem dél-dakotai kormányzó alig egy százalékra elegendő bizalmat kapott a fiataloktól.

Trumpnak számos pártbéli híve győzelmet arathat a félidős választásokon. A Washington Post egyik elemzése szerint a republikánus előválasztások győztesei közül több mint százan osztják a 2020-ban elcsalt választásokkal kapcsolatos trumpi nézetet. Sokuk körzete szinte biztosnak tűnik a republikánus erők számára, és a demokraták ezeken a helyeken az esélytelenség nyugalmával indulnak neki az ősznek. Trumpnak tehát van hátországa a pártján belül, igaz, nagy szüksége volna rá, hogy ez a kör a későbbiekben jelentősen kiegészüljön.

A helyi jelölteknél érződik az, ami a párt legmagasabb szintjein is szükséges volna: a törekvés arra, hogy a „régi nagy párt” végre visszataláljon a szavazókhoz. 2018-ban a Gallup közvélemény-kutatása szerint tízből hét republikánus párti szavazó konzervatívnak nevezte magát, míg 25 százalékuk a mérsékelt jelzőt választotta magára, alig öt százalékuk pedig liberálisnak nevezte magát. 

Ugyancsak a Gallup készített 2020-ban egy felmérést, amelyben a republikánusok – és a republikánus beállítottságú függetlenek – 61 százalékban szociálisan konzervatívnak nevezték magukat, 28 százalékuk a társadalmilag mérsékelt jelzőt választotta, és csak tíz százalékuk mondta szociálisan liberálisnak magát.

Mindehhez hozzájön a munkásosztály, illetve a kisebbségek változó orientációja is. A Fox News érdekes riportot közölt arról, hogy a Demokrata Párt egyre inkább teret veszít az etnikai kisebbségek körében. 

»A demokraták teljesen elvesztették a munkásosztályt – vélte például Chris Formoso első generációs kubai bevándorló, négygyermekes családapa, aki így folytatta: – Ahogyan elvesztették a józan eszüket is. Semmi esély nincs arra, hogy rájuk szavazzunk, főleg, hogy a republikánusok sokkal jobban foglalkoznak a lényeges dolgokkal.«

Valóban csökkenni látszik a demokrata előny és támogatottság a latinóknál, amit az mutat, hogy Trump mennyivel teljesített jobban a legutóbbi elnökválasztáson 2016-hoz képest, jórészt a demokrata ellenfél gyengülésével együtt; Joe Biden 2020-ban mintegy harminc százalékponttal nyert a latin szavazók körében, míg Hillary Clinton 2016-ban még körülbelül negyven százalékponttal tudott ráverni Trumpra.”

Nyitókép: Mandel Ngan / AFP