Válság és remény: így választott Libanon Hölvényiék szerint

Írta: Sayfo Omar

Lezárult a magyar vezetésű európai uniós misszió Libanonban. Hölvényi György vezetésével a szakértők jelentésben összegezték tapasztalataikat és fogalmazták meg ajánlásaikat. Úgy tűnik, sok évnyi válság után Libanon megindulhat a rendezés útján.

Az Európai Unió a libanoni kormány meghívására delegált választási megfigyelő missziót a közel-keleti országba. A Hölvényi György KDNP-s európai parlamenti képviselő által vezetett küldöttség első tíz szakértője március végén érkezett ki, majd 30 hosszútávú és 40 rövidtávú megfigyelő csatlakozott hozzájuk. Május 15-én, a választások napján összesen 150 delegált követte az eseményeket a helyszínen. Az új jelentés az ő tapasztalataikat foglalja össze és azokat felhasználva tesz ajánlásokat, szám szerint 23-ata választási folyamatok javítására.

„Libanonnak régi és sajátos hagyományai vannak a demokrácia és parlamentarizmus terén. Az Európai Uniós misszió tehát nem demokratizálni akarja az országot, hanem csak segíteni próbál neki a saját hagyományai megőrzésében. Az ajánlásokat egytől-egyig a libanoni törvényi kereteket figyelembe véve fogalmaztuk meg” – szögezi le a Mandinernek Hölvényi György.

A 120 oldalas jelentés szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a szavazásra jogosultak nem lakóhelyük szerint voksolnak, hanem azon a településen, ahonnan családjuk származik.

Az egyik javaslat így arra irányul, hogy a libanoni hatóságok tegyék lehetővé a tartózkodási hely szerinti szavazást és hozzanak létre nagyobb tömegek befogadására is alkalmas szavazóközpontokat. Fontos továbbá a levélszavazatok leadásának, szállításának és összeszámlálásának hatékonyabbá és ellenőrizhetővé tétele is, mivel Libanonnak a nagymértékű emigráció miatt ma már több állampolgára él külföldön, mint az országban.

Az európai delegáció mindezek mellett javasolja, hogy a választások tisztaságát felügyelő helyi szervezet váljon függetlenné a Belügyminisztériumtól illetve az önkormányzatoktól és biztosítsanak számára költségvetését. Számos javaslat vonatkozik a szavazatvásárlások elleni harcra is. Ennek érdekében a jelentés a képviselő jelöltek és családtagjaik, valamint a jelöltekhez és pártokhoz kötődő vállalatok, alapítványokok és jótékonysági szervezetek szigorúbb ellenőrzését javasolja.

„A jelentés leadásával nem ért véget a munkánk” – mondja Hölvényi György. „A misszió három évre szól, így a libanoni fél igényei szerint lehetőségünk van a további együttműködésre. Az eddigi háttérbeszélgetések azt mutatják, hogy hálásak az erőfeszítéseinkért.”

Az új parlament első fontosabb döntése a következő köztársasági elnök megválasztása lesz, aminek október végéig kell eleget tennie. Libanon alkotmányba foglalt hatalommegosztási rendszere értelmében a pozíciót a maronita keresztény felekezet adja.

„Fontos, hogy az ország következő elnöke egy pártokon felül álló államférfi, aki nem szűkebb csoportok, hanem az egész ország érdekeit tudja képviselni” – vélekedik Hölvényi György.

Az egykor a „Közel-Kelet Svájcának” nevezett Libanon gazdasága a strukturális problémák és a szomszédos Szíriában zajló polgárháború miatt összeomlott. 2020 januárja óta a libanoni líra elvesztette vásárlóértékének 95%-át. A lakosságnak több, mint 80%-a szegénységi küszöb alatt él, a fiatalok körében drámaian nőtt a kivándorlási kedv. 2019-ben felekezeteken átívelő tömegdemonstrációk kezdődtek, a kormány lemondott és politikai patthelyzet alakult ki.

A helyzetet tovább rontotta a Covid, valamint a 2020 nyarán a bejrúti kikötőben máig tisztázatlan körülmények között bekövetkezett robbanás, melyben megsemmisült az ország szinte teljes gabonatartaléka.

A libanoniak abban reménykednek, hogy az új parlament felállását és az elnökválasztást követően a nemzetközi pénzcsapok megnyílnak, az ország gazdasága pedig lassan megindulhat a stabilizálódás útján.

Fotó: Mátrai Dávid