Az orosz-ukrán háború nyomán kialakult élelmiszer- és energiaár-emelkedés a tönk szélére taszította Libanont, de a választások sikeres megtartása reményt kínál – mondja Hölvényi György, az EU helyi választási missziójának vezetője.
Írta: Sayfo Omar
Lezárult a magyar vezetésű európai uniós misszió Libanonban. Hölvényi György vezetésével a szakértők jelentésben összegezték tapasztalataikat és fogalmazták meg ajánlásaikat. Úgy tűnik, sok évnyi válság után Libanon megindulhat a rendezés útján.
Az Európai Unió a libanoni kormány meghívására delegált választási megfigyelő missziót a közel-keleti országba. A Hölvényi György KDNP-s európai parlamenti képviselő által vezetett küldöttség első tíz szakértője március végén érkezett ki, majd 30 hosszútávú és 40 rövidtávú megfigyelő csatlakozott hozzájuk. Május 15-én, a választások napján összesen 150 delegált követte az eseményeket a helyszínen. Az új jelentés az ő tapasztalataikat foglalja össze és azokat felhasználva tesz ajánlásokat, szám szerint 23-ata választási folyamatok javítására.
„Libanonnak régi és sajátos hagyományai vannak a demokrácia és parlamentarizmus terén. Az Európai Uniós misszió tehát nem demokratizálni akarja az országot, hanem csak segíteni próbál neki a saját hagyományai megőrzésében. Az ajánlásokat egytől-egyig a libanoni törvényi kereteket figyelembe véve fogalmaztuk meg” – szögezi le a Mandinernek Hölvényi György.
A 120 oldalas jelentés szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a szavazásra jogosultak nem lakóhelyük szerint voksolnak, hanem azon a településen, ahonnan családjuk származik.
Az egyik javaslat így arra irányul, hogy a libanoni hatóságok tegyék lehetővé a tartózkodási hely szerinti szavazást és hozzanak létre nagyobb tömegek befogadására is alkalmas szavazóközpontokat. Fontos továbbá a levélszavazatok leadásának, szállításának és összeszámlálásának hatékonyabbá és ellenőrizhetővé tétele is, mivel Libanonnak a nagymértékű emigráció miatt ma már több állampolgára él külföldön, mint az országban.
Az európai delegáció mindezek mellett javasolja, hogy a választások tisztaságát felügyelő helyi szervezet váljon függetlenné a Belügyminisztériumtól illetve az önkormányzatoktól és biztosítsanak számára költségvetését. Számos javaslat vonatkozik a szavazatvásárlások elleni harcra is. Ennek érdekében a jelentés a képviselő jelöltek és családtagjaik, valamint a jelöltekhez és pártokhoz kötődő vállalatok, alapítványokok és jótékonysági szervezetek szigorúbb ellenőrzését javasolja.
„A jelentés leadásával nem ért véget a munkánk” – mondja Hölvényi György. „A misszió három évre szól, így a libanoni fél igényei szerint lehetőségünk van a további együttműködésre. Az eddigi háttérbeszélgetések azt mutatják, hogy hálásak az erőfeszítéseinkért.”
Az új parlament első fontosabb döntése a következő köztársasági elnök megválasztása lesz, aminek október végéig kell eleget tennie. Libanon alkotmányba foglalt hatalommegosztási rendszere értelmében a pozíciót a maronita keresztény felekezet adja.
„Fontos, hogy az ország következő elnöke egy pártokon felül álló államférfi, aki nem szűkebb csoportok, hanem az egész ország érdekeit tudja képviselni” – vélekedik Hölvényi György.
Az egykor a „Közel-Kelet Svájcának” nevezett Libanon gazdasága a strukturális problémák és a szomszédos Szíriában zajló polgárháború miatt összeomlott. 2020 januárja óta a libanoni líra elvesztette vásárlóértékének 95%-át. A lakosságnak több, mint 80%-a szegénységi küszöb alatt él, a fiatalok körében drámaian nőtt a kivándorlási kedv. 2019-ben felekezeteken átívelő tömegdemonstrációk kezdődtek, a kormány lemondott és politikai patthelyzet alakult ki.
A helyzetet tovább rontotta a Covid, valamint a 2020 nyarán a bejrúti kikötőben máig tisztázatlan körülmények között bekövetkezett robbanás, melyben megsemmisült az ország szinte teljes gabonatartaléka.
A libanoniak abban reménykednek, hogy az új parlament felállását és az elnökválasztást követően a nemzetközi pénzcsapok megnyílnak, az ország gazdasága pedig lassan megindulhat a stabilizálódás útján.
Fotó: Mátrai Dávid
A publicista és újságíró a Mandinernek többek között kifejtette véleményét Magyar Péterék vagdalkozásairól, a Tisza Párt adatszivárogtatási botrányáról, valamint arról is beszélt, milyen kampányra számít, és hogyan tudja majd a jobboldal eredményesen felvenni a kesztyűt a következő hónapokban.
Deák Dániel szerint Hann Endre részéről személyes okok is állhatnak amögött, hogy irreális méréseket közöl a Tisza Párt támogatottságáról.
Az ÖT című műsor vendégei arra is igyekeztek választ találni, hogy taktika vagy hiba-e az, hogy Magyar Péterék nem találták még meg az országgyűlési képviselő-jelöltjeiket.
Teljesen elgurult az ukrán elemző gyógyszere.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában aláhúzta, hogy Európának elveszett az önbizalma, elveszett az öntudata és elveszett a hivatása, miközben az orosz-ukrán háborúval egy csapdahelyzetbe került.
A Tisza Párt elnökét még egy spanyol képviselő is számon kérte Strasbourgban.
Az Európai Bizottság elnöke közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy a perzsa állam számára most jött el a pillanat, hogy hiteles diplomáciai megoldást találjon.
Az időzítés sem lehet véletlen.
