Megérkeztek az első német gépágyúk az ukránokhoz, az amerikai HIMARS rakétavetők pedig már hadrendben állnak – kik, mennyiért és milyen fegyvereket küldenek a kelet-európai frontra?
Örömteli napra ébredt hétfőn az ukrán hadsereg vezetése. Bár átütő ukrán katonai sikerekről egyelőre nincsen szó a keleti fronton és a háború vége is messze van még, viszont megérkezett hozzájuk az első három Gepárd légvédelmi gépágyú Németországból. Ezek a fegyverek komoly segítséget jelenthetnek az ukrán hadseregnek az orosz légitámadások elleni védekezésben. A német kormány összesen ötven ilyen gépágyút küld Ukrajnába – de kik fegyverzik még Kijevet, és milyen fegyvereket kap az ukrán hadsereg?
Körülbelül egy hónappal ezelőtt már foglalkoztunk ezzel a témával. Akkori cikkünk legfontosabb megállapítása az volt, hogy
A háború legnagyobb finanszírozója az Egyesült Államok, amelyet az Egyesült Királyság követ: a két angolszász ország összességében az összes leszállított fegyver nagyjából nyolcvan százalékát finanszírozza.
A legnagyobb segélyezők az azóta eltelt egy hónapban sem pihentek, már ami a további fegyverszállítások bejelentését illeti. Az amerikaiak a korszerű radar- és fegyverrendszerek mellett új járőrhajókat is küldenek Ukrajnába, amiknek minden bizonnyal jó hasznát veszi majd a megtépázott ukrán haditengerészet. London a madridi NATO-csúcs napján jelentette be, hogy további 1,2 milliárd fontot, azaz körülbelül 558 milliárd forintot fordít még ukrajnai katonai segélyekre. Összehasonlításképpen: a Nemzeti Adó-és Vámhivatal a tavalyi évben ennyit szedett be társasági adóból Magyarországon. Összesen.
Nem szűkmarkúskodtak a lengyelek sem, ők a múlt hónap végén egy 1,8 milliárd euró összértékű katonai támogatáscsomagot jelentettek be Ukrajna számára. Még nem egyértelmű, hogy ez pontosan mit tartalmaz majd. Megnyíltak a pénzcsapok Berlinben is, ahol a Kiel Institut für Weltwirtschaft számításai szerint eddig összesen már 3,2 milliárd eurónyi segélyt ígértek meg Kijevnek. A hétfőn megérkezett első három Gepárd csak a kezdet, mert ha a németek teljesíteni kezdik a vállalásaikat, sosem látott mennyiségű korszerű fegyver áramlik majd az ukrán hadsereghez.
Az elmúlt hetek legnagyobb „dobása” „ukrán” oldalon viszont kétségtelenül a HIMARS rakétatüzérségi rendszerek hadrendbe állítása volt, amelyeket – természetesen – az amerikaiak bocsátottak a rendelkezésükre. A darabonként körülbelül 5,6 millió dollárba – körülbelül 2,17 milliárd forintba – kerülő eszköz neve betűszó, a High Mobility Artillery Rocket System rövidítése. A teherautószerű alvázra épített berendezés leglényegesebb eleme az úgynevezett indítótubusokat tartalmazó konténer. Ezekben az indítótubusokban találhatók a rakéták, amelyek típusuktól függően 20–100 kilométer hatótávolságúak is lehetnek.
Ahogy a nevük is sugallja, a HIMARS eszközök kifejezetten mozgékonyak és nehezebb tereppel is képesek megbirkózni. Az amerikaiak közlése szerint
Az igazán szűk keresztmetszet persze nem is ez adja, hanem a rakéták száma. A HIMARS-ek alapvetően minden olyan rakétát képesek kilőni, amit az M270 MLRS (Multiple Launch Rocket System) rendszerek is, amikből a britek egy bizonyos mennyiséget már az ukránok rendelkezésére bocsátottak – hogy pontosan mennyit, azt nem lehet tudni. Az amerikaiak eddig két alkalommal szállítottak rakétákat a HIMARS-ekhez, de nem közölték, hogy pontosan mennyit.
Az elmúlt hetekben tehát mind nagyobb mennyiségben álltak hadrendbe Ukrajnában a korszerűnek számító nyugati fegyverek, amiknek köszönhetően az ukrán hadsereg képes lehet felvenni a versenyt a viszonylagos technikai fölényben lévő oroszokkal. Ezzel szinte biztosan mérsékelhetők lesznek az orosz támadások okozta károk – de az is biztos, hogy így a konfliktus is meghosszabbodik majd.
A nyitóképen: Gepárd gépágyú lövést ad le egy németországi gyakorlaton (CHRISTIAN HAGER / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
A toborzóközpontban börtönszerű körülmények uralkodnak.
Humanitárius segítség Ukrajna felé, a menekülteknek és otthonmaradóknak, iskola nyitása, mindenféle akciók: a magyar kormány és a segélyszervezetek egymással karöltve nyújtottak mindenféle békés támogatást háború dúlta szomszédunknak. Ukrajna magyar megsegítésének összegzése..
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Többfrontos támadást indítottak a héten a magyar kormány intézkedéseivel szemben: a Tisza Párt megszüntetné a rezsicsökkentést, Brüsszel pedig – Magyar Péterék egyetértésével – a védett üzemanyagárak azonnali eltörlését várja Orbán Viktoréktól. A kijevi jegybank is hasonló húrokat penget, és fokozatos rezsiemelést jósol Ukrajnában a fűtési szezon utánra.
A kitoloncolások eszközéhez nyúlna a svéd kormány.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
