Megérkeztek az első német gépágyúk az ukránokhoz, az amerikai HIMARS rakétavetők pedig már hadrendben állnak – kik, mennyiért és milyen fegyvereket küldenek a kelet-európai frontra?
Örömteli napra ébredt hétfőn az ukrán hadsereg vezetése. Bár átütő ukrán katonai sikerekről egyelőre nincsen szó a keleti fronton és a háború vége is messze van még, viszont megérkezett hozzájuk az első három Gepárd légvédelmi gépágyú Németországból. Ezek a fegyverek komoly segítséget jelenthetnek az ukrán hadseregnek az orosz légitámadások elleni védekezésben. A német kormány összesen ötven ilyen gépágyút küld Ukrajnába – de kik fegyverzik még Kijevet, és milyen fegyvereket kap az ukrán hadsereg?
Körülbelül egy hónappal ezelőtt már foglalkoztunk ezzel a témával. Akkori cikkünk legfontosabb megállapítása az volt, hogy
A háború legnagyobb finanszírozója az Egyesült Államok, amelyet az Egyesült Királyság követ: a két angolszász ország összességében az összes leszállított fegyver nagyjából nyolcvan százalékát finanszírozza.
A legnagyobb segélyezők az azóta eltelt egy hónapban sem pihentek, már ami a további fegyverszállítások bejelentését illeti. Az amerikaiak a korszerű radar- és fegyverrendszerek mellett új járőrhajókat is küldenek Ukrajnába, amiknek minden bizonnyal jó hasznát veszi majd a megtépázott ukrán haditengerészet. London a madridi NATO-csúcs napján jelentette be, hogy további 1,2 milliárd fontot, azaz körülbelül 558 milliárd forintot fordít még ukrajnai katonai segélyekre. Összehasonlításképpen: a Nemzeti Adó-és Vámhivatal a tavalyi évben ennyit szedett be társasági adóból Magyarországon. Összesen.
Nem szűkmarkúskodtak a lengyelek sem, ők a múlt hónap végén egy 1,8 milliárd euró összértékű katonai támogatáscsomagot jelentettek be Ukrajna számára. Még nem egyértelmű, hogy ez pontosan mit tartalmaz majd. Megnyíltak a pénzcsapok Berlinben is, ahol a Kiel Institut für Weltwirtschaft számításai szerint eddig összesen már 3,2 milliárd eurónyi segélyt ígértek meg Kijevnek. A hétfőn megérkezett első három Gepárd csak a kezdet, mert ha a németek teljesíteni kezdik a vállalásaikat, sosem látott mennyiségű korszerű fegyver áramlik majd az ukrán hadsereghez.
Az elmúlt hetek legnagyobb „dobása” „ukrán” oldalon viszont kétségtelenül a HIMARS rakétatüzérségi rendszerek hadrendbe állítása volt, amelyeket – természetesen – az amerikaiak bocsátottak a rendelkezésükre. A darabonként körülbelül 5,6 millió dollárba – körülbelül 2,17 milliárd forintba – kerülő eszköz neve betűszó, a High Mobility Artillery Rocket System rövidítése. A teherautószerű alvázra épített berendezés leglényegesebb eleme az úgynevezett indítótubusokat tartalmazó konténer. Ezekben az indítótubusokban találhatók a rakéták, amelyek típusuktól függően 20–100 kilométer hatótávolságúak is lehetnek.
Ahogy a nevük is sugallja, a HIMARS eszközök kifejezetten mozgékonyak és nehezebb tereppel is képesek megbirkózni. Az amerikaiak közlése szerint
Az igazán szűk keresztmetszet persze nem is ez adja, hanem a rakéták száma. A HIMARS-ek alapvetően minden olyan rakétát képesek kilőni, amit az M270 MLRS (Multiple Launch Rocket System) rendszerek is, amikből a britek egy bizonyos mennyiséget már az ukránok rendelkezésére bocsátottak – hogy pontosan mennyit, azt nem lehet tudni. Az amerikaiak eddig két alkalommal szállítottak rakétákat a HIMARS-ekhez, de nem közölték, hogy pontosan mennyit.
Az elmúlt hetekben tehát mind nagyobb mennyiségben álltak hadrendbe Ukrajnában a korszerűnek számító nyugati fegyverek, amiknek köszönhetően az ukrán hadsereg képes lehet felvenni a versenyt a viszonylagos technikai fölényben lévő oroszokkal. Ezzel szinte biztosan mérsékelhetők lesznek az orosz támadások okozta károk – de az is biztos, hogy így a konfliktus is meghosszabbodik majd.
A nyitóképen: Gepárd gépágyú lövést ad le egy németországi gyakorlaton (CHRISTIAN HAGER / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP)
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
A titkosszolgálati szakértő szerint az az egyetlen esélyünk, hogy két hónap múlva Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke.
„A nők nem olyan férfit akarnak, aki az ajtóhoz löki a várandós feleségét, aki nadrágszíjat vág a hátához vagy lehallgatja” – mondta az országgyűlési képviselő.
