A túlságosan tágan értelmezett „terrorcselekmény” a szólás- és sajtószabadság indokolatlan mértékű korlátozásához, az alapjogok sérelméhez vezethet.
Pénzváltó Nikolett írása
Törökország és nyugati szövetségeseinek viszonyában visszatérő konfliktusforrás a terrorizmus elleni harc ügye. Pontosabban az a jelenség, hogy a két fél különböző csoportokat tekint terrorszervezetnek. A kérdés legutóbb a svéd és finn NATO-csatlakozás apropóján került ismét előtérbe, amikor Ankara tagsági kérelmük támogatásáért cserébe hatékonyabb terror elleni fellépést kért számon a két NATO-aspiránstól. Az alábbiakban vetünk néhány pillantást a török terrorizmus-értelmezésre.
A török terrorizmus elleni törvényt 1991-ben, vagyis több mint tíz évvel az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) hatalomra kerülése előtt fogadták el. Azóta – döntően az EU-csatlakozási folyamat részeként – több alkalommal is módosították, a jogszabállyal kapcsolatos nemzetközi kritikák azonban nem szűntek meg.
A törvény legkifogásoltabb eleme, hogy túlságosan tágan értelmezi a „terrorcselekmény” és a „terrorcselekmény elkövetői” kifejezéseket,
ami a szólás- és sajtószabadság indokolatlan mértékű korlátozásához, az alapjogok sérelméhez vezethet.
Terrorizmusnak számít például minden olyan cselekedet, amelynek célja a Török Köztársaság alkotmányban meghatározott (politikai, jogi, társadalmi, gazdasági és szekuláris) jellegének megváltoztatása, az állam oszthatatlan (területi, nemzeti) egységének megkárosítása, illetve az államhatalom meggyengítése vagy megragadása. Emellett külön szabályozás vonatkozik a terrorizmus pártolóira. Az egyik leggyakoribb vád a szintén tágan értelmezett „terrorizmuspárti propaganda” folytatása.
Amikor az elmúlt években Ankarában terrorizmusról beszéltek, leggyakrabban két csoportot értettek alatta: a FETÖ-t és a PKK-t. Ezekhez kötődő személyek kiadását várja Törökország most Svédországról és Finnországtól is. Fethullah Gülen török hitszónok Hizmet (Szolgálat) vagy Cemaat (Közösség) nevű mozgalmát a török állami szervek 2016. május 31-én nevezték át Fethullahista Terrorszervezetre, röviden FETÖ-re. Nem sokkal később a FETÖ-t vádolták meg a 2016. júliusi, 251 ember életét követelő törökországi puccskísérlet elkövetésével. Gülen sokáig jó kapcsolatot ápolt Erdoğannal, 2013-ban azonban hatalmi harc kezdődött közöttük. A Gülen-mozgalom számos intézményt, elsősorban iskolákat, alapítványokat tart fenn világszerte.
A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 1984 óta folytat fegyveres harcot Törökországban a kurd függetlenségért, illetve a kurdok jogaiért. Ezekben a harcokban napjainkig több mint 40 ezer ember veszítette életét (ebből az elmúlt hét évben több mint 6 ezer, köztük több száz civil). A PKK-t nemcsak Törökország, hanem 1997 óta az Egyesült Államok, 2002 óta pedig az Európai Unió is terrorszervezetként tartja számon. A legtöbb feszültséget Ankara és nyugati szövetségesei között az okozza, hogy míg Törökország a szíriai Demokratikus Unió Pártját (PYD) és a Népvédelmi Egységeket (YPG) a PKK fiókszervezetének tekinti, addig a legtöbb nyugati állam hivatalosan nem tartja ezeket a kurd csoportokat azonosnak a PKK-val.
Esetenként azonban kitűnik az ellentmondás. 2018 februárjában például Daniel Coats, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója a Szenátus hírszerzési bizottságának benyújtott írásos vallomásában úgy fogalmazott, az YPG a PKK szíriai milíciája.
Ankara többek között az 1998-ban aláírt adanai megállapodásra hivatkozott ezek megindításakor. Az egyezmény értelmében Damaszkusz nem engedi a PKK tagjainak, hogy belépjenek Szíriába, vagy tranzitországként használják azt.
A török érvelés szerint a jelenlegi szíriai kormány nem biztosítja a megállapodásban foglaltakat, ezért lépett fel Ankara katonai eszközökkel szíriai területeken. Irak esetében is születtek hasonló megállapodások. Bagdaddal 1983-ban kötött Ankara először biztonsági szerződést, amely engedélyezte a török katonáknak, hogy tíz kilométer mélyre behatoljanak Irakba a kurd gerillák üldözéséhez. Törökország másik gyakori hivatkozási alapja a határai mentén folytatott katonai műveletekhez az ENSZ Alapokmány 51. cikke, vagyis az önvédelem, jelen esetben az Irakból és Szíriából beszivárgó terroristákkal szemben.
A török biztonsági igények számos esetben legitimek. Ugyanakkor a másik oldalról a nyugati aggályok is érthetőek.
Ezt támasztja alá az is, hogy 2015 és 2020 között közel 2 millió ember ellen indult vizsgálat a kis-ázsiai államban terrorizmussal kapcsolatos vádakkal. 2021-ben több mint 30 ezer ember ült börtönben terrorizmussal összefüggő bűncselekmények miatt Törökországban, ami az összes Európában terrorizmus miatt elítélt ember 95 százaléka (a második helyen ezen a listán Oroszország áll 1026 rabbal, a harmadik Spanyolország 195-tel.)
A szerző a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
Borítókép: CEM GENCO / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
Tíz évvel a nagy migrációs hullám után született meg a döntés.
Ennyi pénzért még senki sem igazolt el az NB I-ből.
Doha teljesen újraértékeli közvetítői szerepét és a terrorszervezet jövőjét az országban.
Százéves álom válik valóra.
A német válogatottat kifütyülte a saját közönsége, de így is sikerült javítania a szlovákok elleni vereség után.
„A reakciómra nincs mentség, de nem könnyű elviselni, ha kilencven percen át sértegetnek.”
Az ellenzéki pártok megkezdték a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásra.
