Lítium: az új század olaja?

Nyitókép: lítiumot lepárló telep Bolíviában (Pablo COZZAGLIO / AFP)

A lítium az alkálifémek közé tartozó kémiai elem. Elnevezése a görög λίθος (lithosz, kő) szóból ered. Régies magyar elnevezése lavany. Elemi állapotban lágy, ezüstfehér színű fém.

Ahogy haladunk előre az új évszázadban, úgy olvashatunk egyre többet a lítiumról, annak jelentőségéről a mai gazdaságban és iparban – és mindazokról a játszmákról, amik a lítium birtoklásáért zajlanak a világ körül, a kitermelő országoktól a kisebb és nagyobb hatalmakig.

De hogyan vált ennyire fontossá a lítium? Az elem történetének kezdetéhez egészen az ősrobbanásig kell visszanyúlni: egyes elméletek szerint a lítium egyike azon elemeknek, amelyek az ősrobbanásban keletkeztek. Az elmélet szerint pár perccel az ősrobbanás után a világegyetem hidrogénből és héliumból állt, amik mellett még lítium és berillium fordult elő az újszülött univerzumban.

És akkor most egy eléggé jelentős ugrás az időben. Naprendszer, Föld bolygó, 21. század: a világ országai versenyfutást folytatnak a lítiumért. Miért is? Mert jó villamos- és hővezető, valamint nagyon reakcióképes elem,

de emellett számos ötvözetben, s az üveg- és kerámiaiparban is megtalálható. 

Fontos tény az is, hogy a természetben elemi állapotban nem található meg – meg kell dolgoznunk az előállításáért, ami ma is élénk vitákat okoz a lítiumfelhasználás környezetbarátsága, fenntarthatósága kapcsán. Különösen a lítium-karbonát vegyület az, amit széles körben használnak fel a mai iparban. A feltárt lítiumtartalmú kőzetet felaprítják, pörkölik és savazzák, lúgosítják, esetleg újra savazzák, lepárolják, és így tovább. Nem csoda hát, ha a lítiumion-akkumulátorok kapcsán sokan kapargatják a környezetterhelés kérdését – hogy vajon mennyire lesz valóban zöld az az eszköz vagy jármű, amelyet lítiumion-akkumulátorral hajtanak meg.

Mint oly sok minden esetében, a lítium kapcsán is a 20. század közepe, a világháborúban és az azt követő években fordult az érdeklődés a mindenütt jelen lévő, ámde rejtőzködő hajlamú lítium iránt.

Jelen tudásunk alapján

szerte a világ körül. A listavezető Chile több mint 9 millió tonna, a második Ausztrália 2,8 millió tonna, a harmadik Argentína 1,9 millió tonna tartalékot birtokol. Őket Kína, az Egyesült Államok, Kanada, Zimbabwe és Brazília követi a sorban.

A lítium konkrét előállítási világranglistáján kicsit más a sorrend: Ausztrália áll az első helyen (mintegy 40 ezer tonna évente), majd Chile következik 18 ezer tonnával, amit aztán Kína, Argentína és Brazília követ.

S hogy kik uralják a lítiumbizniszt? Az elmúlt években kínai cégek törtek az élre: az első helyen a  Jiangxi Ganfeng Lithium áll, a második helyen a Tianqi Lithium, a harmadik pedig az amerikai Albemarle vállalat. Őket a chilei Sociedad Quimica y Minera de Chile és az ausztrál Pilbara Minerals követi. 

Oly sok egyéb területhez hasonlóan a lítiumüzletben is feltűnő lett, s konfliktusokat vált ki a kínai terjeszkedés.

A Wired magazin épp a napokban közölt cikket arról, hogy

– pont akkor, amikor a világ egyre inkább a lítium-ion akkumulátorok felé halad, s amikor e terület fölötti kontroll a legmagasabb, globális hatalmi játszmák egyik fő ütőkártyájává válik. 

A 2021-ben a világban kitermelt nyers lítium 40 százaléka került Kína kezébe. Ami ennél is fontosabb: Kína uralja a lítium-ion akkumulátor piacának mintegy 80 százalékát. A tíz legnagyobb akkumulátorgyártó cégből hat kínai – közülük a CATL állítja elő az összes akkumulátor mintegy 30 százalékát.

A mostani kínai dominancia hosszú folyamatok eredménye, mely során Kína kiváló és gyümölcsöző kapcsolatokat alakított ki a globális Dél lítiumban gazdag országaival. A Wired is felhívja a figyelmet arra: az Egyesült Államok és Európa növekvő aggodalommal figyeli a kínai térnyerést, és különösen az ukrajnai háború és a globális ellátási láncok felszakadozásának árnyékában próbálják új alapokra helyezni a bizniszt.

És eközben Oroszország is aktivizálódott: a Welt és annak nyomán lapunk is beszámolt arról, hogy Moszkva hogyan próbál pozíciókat nyerni a szintén fontos lítiumkitermelő Bolíviában.

Jelenleg az előállított lítiummennyiség 65 százalékát használják fel az akkumulátorgyártásra.

Lítiumos akkumulátorok gyártásának világtérképe, előkelő magyar helyezéssel (forrás: Visual Capitalist)

A lítium körüli globális játszmák

amikre érdemes lesz odafigyelnünk.

Különösen úgy, hogy a lítium-ion akkumulátorok gyártóinak világranglistáján a 80 százalékos részesedést birtokló Kína, s a 2. helyezett, 6,2 százalékos részedéssel bíró Egyesült Államok után a harmadik helyen – 4 százalékkal – saját hazánk, Magyarország áll.

*

A Mandiner a következő időszakban ezért további cikkekben foglalkozik majd a lítium és a világpolitika izgalmas világával!