Nem finomkodott: Trump megnevezte, szerinte ki buktatta meg Aszad rendszerét Szíriában
Nyíltan beszélt a történtekről a megválasztott elnök.
A 2016-os törökországi puccskísérlet évfordulóján cikket írt Mevlüt Çavuşoğlu.
Çavuşoğlu török külügyminiszter írásában a 2016. július 15-ei törökországi puccskísérletről fejtette ki nézeteit.
A politikus szerint a „Fethullahista Terrorszervezet” (FETO) „véres puccskísérletet indított hazám népe és kormánya ellen. Céljuk egy radikális, fundamentalista rezsim létrehozása volt, amely csak vezetőjükhöz, Fetullah Gülenhez hűséges.”
A külügyminiszter úgy emlékezett vissza: „Miközben a FETO-vel kapcsolatban álló katonai egységek elhagyták bázisaikat, hogy elfoglalják a kulcsfontosságú helyeket, mint például az isztambuli Boszporusz hidat, vadászgépekkel és támadóhelikopterekkel stratégiai célpontokat bombáztak, beleértve a Parlamentet, az elnöki épületet, a hadsereg és a rendőrség főhadiszállását. Civilek ezrei vonultak utcára, hogy megállítsák ezt a kíméletlen puccskísérletet. Az összeesküvők 251 ártatlan civilt öltek meg, és több ezer sebesültet hagytak hátra. Ezen az éjszakán a török nép az életével védte a demokráciát. A hősies választ az összeesküvők nem látták előre.”
Çavuşoğlu írásában kifejtette: a FETO az 1960-as évek végén jött létre „vallási mozgalomként”.
„Az oktatás és a vallás közötti kapcsolat előmozdításának álcájával sikerült leplezni rosszindulatú szándékaikat. A FETO-tagok jól megtervezett és széles körü beszivárgása a hadseregbe, a bűnüldözésbe, az igazságszolgáltatásba és számos kormányzati intézménybe, beleértve a minisztériumomat is, évtizedeken át, titokban végrehajtott átfogó terv volt, melynek utolsó lépcsőfoka 2016. július 15-e volt. Ha a puccskísérlet sikerült volna, ma egy egészen más Törökországban élnénk. Nem létezne demokrácia, az alapvető és szabadság jogok határozatlan időre felfüggesztésre kerültek volna. A nemzet egy szélsőséges kormány kezében lenne” – fogalmaz a török külügyminiszter.
Mevlüt Çavuşoğlu a puccskísérletet követő tömeges letartóztatásokról azt írta: „A 2016. július 15-i véres puccskísérletet követően megkezdődött a közszféra, ezen belül a kormányzati intézmények és a katonaság, valamint a magánszektor megtisztítása a FETO-hoz köthető valamennyi személytől és cégtől. Néhány magasrangú összeesküvőt elfogtak. Mások megszöktek az igazságszolgáltatás elől, és külföldön találtak menedéket. A FETO terrorszervezet vezetője, Fethullah Gülen továbbra is az Egyesült Államokban él. Kormányunk évek óta kéri Gülen kiadatását Törökországnak az Egyesült Államoktól, valamint a FETO tagjainak kiadatását európai országoktól. Sajnos ezek a kérések még nem teljesültek.”
A történeket a miniszter úgy indokolja: „Törökország FETO elleni küzdelme nem különbözik attól, amit más országok tettek olyan szervezetek ellen, amelyek terrorizálták a állami tisztségviselőket és a civileket, veszélyeztették a demokratikus értékeket, az alapvető jogokat és szabadságot. Törökország úgy jár el, mint ahogyan az adott országok a múltban, a terrorizmus elleni harcban. Minden eljárás megfelel a törvényeknek.”
Çavuşoğlu cikke zárásában arról ír: „Egyetlen állam sem rendelkezik azzal a luxussal, hogy különbséget tegyen a terroristák között, és egyetlen terrorista szervezet sem minősíthető „hasznosnak”. A FETO felelős több száz emberéletért, valamint a török nép ellen elkövetett más súlyos bűncselekményekért. Hat évvel 2016. július 15-e után Törökország folytatja a FETO elleni harcot, éppúgy, mint más terrorszervezetek ellen, mint például a PKK, a PYD-YPG, a DHKP-C vagy az Iszlám Állam. Számítunk a nemzetközi közösség szolidaritására Törökország terrorizmus elleni küzdelemben.”
Fotón: Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter (CEM OZDEL / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)