Ukrajna az EU tagjelöltje lett – hogyan tovább?

Csütörtök óta újabb két ország rendelkezik európai uniós tagjelölti státusszal.

mind a huszonhét tagállam vezetése. De mit jelent ez a gyakorlatban? Küszöbön áll Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz?

Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és politikustársai gyakran nyilvánosan is arról ábrándoznak, hogy Ukrajnát az Európai Uniónak gyorsított eljárásban kellene a tagjai közé fogadnia, erről egyelőre úgy tűnik, hogy nincsen szó. Ukrajnának és Moldovának ugyanúgy végig kell járnia a „szamárlétrát” az EU-hoz való csatlakozásig, mint minden nem alapító tagállamnak, így például hazánknak is.

Ukrajna számára sincs gyorsított eljárás

Az Európai Unió képviselői idővel – az eddigi tapasztalatok alapján várhatóan nem azonnal – csatlakozási tárgyalásokat kezdenek majd Ukrajnával és Moldovával.

Ez – bármennyire is szeretné lerövidíteni az ukrán elnök – egy nagyon hosszú, soklépcsős folyamat, ami nem csak tárgyalásokból áll, hanem intenzív jogalkotási és reformtevékenységet is elvár a csatlakozni kívánó országoktól. A tagjelölteknek ugyanis alkalmassá kell tenniük a jogrendszerüket arra, hogy átvegyék a közösségi jogot, a különböző uniós sztenderdeket, majd ezt fokozatosan meg is kell lépniük. Mire egyáltalán kilátásba kerül, hogy a tagjelölt országok csatlakozzanak az Unióhoz,

– csak bizonyos, nagyon indokolt esetekben lehet ettől eltérni.

Az átveendő joganyagot harmincöt részre bontják, amiket fejezeteknek neveznek. Ezeken a fejezeteken egyesével végig kell mennie a tagjelölteknek a csatlakozási tárgyalások során, és csak akkor tekinthető lezártnak egy-egy rész, ha az Európai Unió is úgy ítéli meg, hogy a jelentkező ország minden szükséges intézkedést megtett. Hosszú évekbe telik, mire a felek minden egyes csatlakozási fejezeten átrágják magukat, így

Egy ilyen intézkedés azokkal az országokkal szemben is igazságtalan lenne, amik néhány éve már tárgyalnak az EU-val a csatlakozásról.

Az EU-hoz való csatlakozásnak azonban nem csak jogi, hanem gazdasági és politikai feltételei is vannak. A csatlakozni kívánó országoknak tanúbizonyságot kell tenniük arról, hogy demokratikusan működnek,

Ezeknél a feltételeknél minden bizonnyal lesznek nagyon elgondolkodtató pillanatok az ukránokkal folytatott tárgyalások során. A gazdasági kritériumok előírják, hogy a csatlakozni kívánó országnak stabil piacgazdasággal kell rendelkeznie, illetve olyan monetáris és fiskális politikát kell folytatnia, amely megfelel az EU igen szigorú elvárásainak. Ezek az elvárások az államháztartási hiánnyal és az inflációval kapcsolatban is érvényesek.

Sokan várnak az uniós tagságra

Bár a fentiek alapján úgy tűnhet, hogy az Európai Unióhoz szinte lehetetlenség csatlakozni, azért természetesen a közelmúltban is voltak olyan országok, akik meg tudták ugrani ezt a lécet. Az Európai Unióhoz legutóbb Horvátország csatlakozott, 2013-ban.

de nem mindenki halad egyformán a dologgal.

Az Európai Unió egy 2018-ban kiadott anyaga nagyjából 2025-re tette az EU következő bővítésének lehetséges dátumát. Ez a dokumentum Szerbia és Montenegró (külön-külön) csatlakozásával számol addigra, de

Szerbia esetében például majdnem húsz csatlakozási fejezetet nyitottak meg eddig, véglegesen lezárni viszont alig sikerült közülük. Ez általánosnak mondható a nyugat-balkáni bővítések során, ami arra késztette az EU-t, hogy – Várhelyi Olivér bővítési biztos vezetésével – átgondolja a tagjelöltekkel való tárgyalások eddigi gyakorlatát.

A bővítési biztos eddigi nyilatkozatai alapján arra lehet következtetni, hogy rendkívüli geopolitikai helyzet ide vagy oda, az ukránoknak sem fogják könnyebben odaadni az EU-tagságot, mint másoknak. Várhelyi múlt pénteken kijelentette: Ukrajna, Moldova és Grúzia – utóbbi csatlakozási szándékát elutasították – csak feltételekkel juthat európai perspektívához. A biztos üdvözölte Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadását.

Bár hazánk és Ukrajna kapcsolatai az utóbbi években meglehetősen hűvösek voltak, amire az ukrán kormány háborús retorikája csak még inkább ráerősített,

mint ahogy általánosságban támogatni szokta az EU bővítéseit.

Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP