Ankara konkrét lépéseket vár Svédországtól és Finnországtól a NATO-csatlakozás előtt.
Törökország konkrét lépéseket vár Svédországtól és Finnországtól annak érdekében, hogy Ankara ne ellenezze tovább a skandináv országok NATO-csatlakozását – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken Isztambulban tartott sajtókonferenciáján, miután tanácskozott a lengyel és a román külügyminiszterrel a két skandináv ország NATO-csatlakozásáról. Cavusoglu kifejtette: Svédországnak és Finnországnak „abba kell hagynia a terrorizmus támogatását”. A két észak-európai ország küldöttségei szerdán tárgyaltak Ankarában a feszültségek elsimításáról. A felek kedvezően értékelték a találkozót.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője szerint közeledtek az álláspontok a fegyverembargó feloldása tekintetében. Helsinki és Stockholm azután tiltotta be a Törökországba irányuló fegyverexportot, hogy a török hadsereg offenzívát indított a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen Szíria területén. Ankara a PKK nyúlványának, és így terrorcsoportnak tekinti a félkatonai szervezetet.
Ann Linde svéd külügyminiszter a Twitteren jelezte: a párbeszéd Ankarával építő jellegű volt, és folytatódni fog. Svédország és Finnország a múlt héten nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét az észak-atlanti katonai szövetségnek. A skandináv országok az ukrajnai háborút követően vizsgálták felül hagyományos semlegességüket, a megváltozott biztonsági környezetre hivatkozva. Törökország kifogásolja a lépést, arra hivatkozva, hogy a két ország támogatja az általa terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és Fethullah Gülen hitszónok követőit. Ankara azzal vádolja Gülent, hogy ő állt a 2016-os elvetélt puccskísérlet hátterében.
Az új tagok felvételéhez a NATO mind a harminc tagállamának beleegyezése szükséges. Pénteki isztambuli sajtókonferenciájukon mind Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, mind Bogdan Aurescu, a román diplomácia irányítója optimizmusának adott hangot a finn és a svéd NATO-csatlakozást illetően. A lengyel külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a két skandináv ország csatlakozása „elengedhetetlen” és „javára válik valamennyi NATO-tagországnak, köztük Törökországnak is”. Bogdan Aurescu román tárcavezető „konstruktív párbeszédről” beszélt és reményét fejezte ki, hogy „nemsokára jó híreket hallunk Svédországot és Finnországot illetően”.
(MTI)
Nyitókép: Fatih Aktas / Anadolu Agency / AFP
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Nem viccel a polgári védelmi miniszter.
Egy hét alatt ez már a második alkalom.
Egyre feszültebb a légkör.
Eltört a kulcscsontja, várhatóan hónapokig nem léphet pályára.
A török kormány rendkívüli intézkedéseket mérlegel, határzárakkal és pufferzónákkal készül.
Isztambuli edzője nyilatkozott a magyar szélső állapotáról. Sallaira fontos feladatok várnak a közeljövőben.
A francia államfő szerint „semmi nem fordíthatja el a figyelmet Ukrajnától.”
Dornfeld László vezető elemző szerint az Európai Unió Bírósága egy „aktivista szervezet”, amely már régóta igyekszik a saját eszközeivel előmozdítani azokat a politikai ügyeket, amelyeket fontosnak tart. Ilyen a nemváltoztatás kötelező engedélyezése is, melyről nemrég született ítélet.
